Nem mérte fel az igényt, viszont kötelezi a közintézményeket a kormányzat, hogy januártól a szülés után munkára jelentkező kismamákat kérésükre vegyék vissza részmunkaidős foglalkoztatásra.

Nem úgy született a jogszabálytervezet, hogy az egyéves gyermekeket nevelő édesanyák verték volna az ajtót, mert szeretnének visszajönni részmunkaidőben, éhbérért dolgozni – fogalmazott a HVG-nek egy névtelenül nyilatkozó kodifikátor, aki szerint csak a gyes idejének lerövidítése miatti felzúdulást igyekszik csillapítani a kormány a héten benyújtott törvényjavaslattal. E szerint a közszférában dolgozók januártól a részmunkaidős foglalkoztatást is választhatják, ha gyermekük hároméves kora előtt visszatérnek munkahelyükre, és e kérésüknek a munkáltató eleget kell hogy tegyen. A névtelenséget kérő közalkalmazott mondandóját a Kormányszóvivői Irodán is megerősítették: a várható igényekről sem felmérés, sem közvélemény-kutatás nem készült, sőt megtippelni sem merték, hogy a közintézményekben hányan vannak jelenleg gyesen vagy gyeden. Ha lesznek is kismamák, akik élnek majd a család és a gyermeknevelés szempontjából kedvező lehetőséggel, bizonyára nem tömegesen.

A részmunkaidős foglalkoztatást legkésőbb az ismételt munkába állásának – előre bejelentett – időpontja előtt 60 nappal kell kezdeményeznie a dolgozónak. (Nem élhetnek a lehetőséggel a hivatásos állományúak, például a rendőrök, a tűzoltók vagy a katonák, illetve a jegyzők, bírák és ügyészek, valamint a vezető beosztású hivatalnokok sem.) A fizetés időarányos, azaz négyórás munkaidő esetén megfeleződik. „Általános szabályként a kismama döntheti el, hogy a nap mely óráiban, illetve a hét melyik napjain kívánja ledolgozni a 20 órát” – mondta a HVG-nek Horváth István, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője. A gyermek hároméves korában pedig visszaáll az eredeti állapot, az esetek többségében a nyolcórás munkaidő. Természetesen ez után is kérhető a részmunkaidős foglalkoztatás, ám a munkáltatónak ezt a kívánságot már nem kötelező teljesítenie.

Megoldatlan kérdés, hogyan tudják gyermekeiket bölcsődében elhelyezni a munkahelyükre részmunkaidőben visszatérő édesanyák (adott esetben édesapák). A kormányzat hangoztatja ugyan, hogy soha nem látott mértékben, 15-16 ezer új férőhellyel kívánja bővíteni a gyermekek napközbeni ellátását, elsősorban uniós források felhasználásával, ennek eredményére azonban 2012-ig várni kell. A közeljövőben mindössze hetven településen várható, hogy új, egységes óvoda-bölcsőde nyílik – a tízezer lakosúnál kisebb falvakban. Magyarországon a háromévesnél kisebb gyermekek napközbeni intézményes ellátását mindössze 270 településen sikerült megoldani, miközben óvoda már 2500 településen működik. A fővárosban pedig egyenesen krónikus férőhelyhiánnyal küzdenek a bölcsődék. Az idén volt olyan kerület, ahol több mint kétszáz jelentkezőt kellett elutasítani helyhiány miatt.

„A négyórás munkára bejelentkezőkkel azok állása megszűnhet, akiket a szülési szabadságra távozók helyére, határozott idejű munkaszerződéssel vettek fel, vagy ők is részmunkára kényszerülhetnek” – mutatott rá Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, hogy az új előírásnak lehetnek vesztesei is. Az egyik közintézmény hr-osztályán pedig azt tekintik megoldhatatlan feladatnak, mihez kezdjenek, ha például a titkárnők vagy az ügyfélszolgálatokon dolgozók azt választják, hogy mondjuk 11-től 15 óráig tartózkodnak a munkahelyükön. „A család és a gyerekek szempontjából jó az ötlet, csakhogy tapasztalataim szerint nem azért jönnek vissza a gyermek hároméves kora előtt a kismamák, mert buzog bennük a munkavágy, sokkal inkább anyagi kényszerből” – sommázta véleményét Hosszúné Bartha Etelka, a Zuglói Hajós Alfréd Magyar–Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola igazgatója. „Ha valaki csak fél fenékkel ül itt, nem tud részt venni az értekezleteken, iskolai rendezvényeken, nem tud folyosói ügyeletet vállalni” – tette hozzá, milyen bonyodalmakkal járhat egy tantestületben az új javaslat.

„Két év alatt mintegy 120 ezerrel csökkent a közszférában dolgozók létszáma – a legfrissebb KSH-adat 736 ezer főről szól –, ha most lesznek, akik a részmunkaidőt választják, elvégzetlen munkájukra a kollégáikat fogják ráállítani, vélhetően fizetés nélkül” – aggódik Fehér, hozzátéve, hogy a legtöbb kifizetetlen túlórázás így is a közigazgatásban történik. Fehér épp emiatt kezdeményezett a múlt héten szigorú munkaügyi ellenőrzéseket.

A részmunkaidő azonban az új előírástól függetlenül is egyre gyakoribb. Miközben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma egy év alatt 90 ezerrel csökkent, a részmunkaidősöké 40 ezerrel nőtt, ezzel az ezt vállalók részaránya Magyarországon eddig nem látott szintre, 5,6 százalékra emelkedett – derül ki a KSH második negyedéves adataiból. Ebben a rövidített munkaidő versenyszférabeli terjedésén kívül az is tükröződik, hogy minden ellentmondásossága ellenére egyre gyakoribb a közcélú munka is, amely olykor napi négy, a legtöbb esetben pedig hat óra. Szakértők szerint azonban ez az arány a nyugat-európaihoz képest még mindig alacsony: az Unióban a részmunkaidősök aránya az 1990-es 13,5 százalékról mára a foglalkoztatottak 18 százaléka fölé nőtt.

G. TÓTH ILDA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Épségben előkerült a hétvégén eltűnt apa és lánya

Épségben előkerült a hétvégén eltűnt apa és lánya

Kegyetlen előzetest kapott a Trónok harca 3. része

Kegyetlen előzetest kapott a Trónok harca 3. része

Mészárosék a tervezettnél 7 milliárddal drágábban építenek árapasztót

Mészárosék a tervezettnél 7 milliárddal drágábban építenek árapasztót

Baj-e, ha irigyeljük mások sikerét?

Baj-e, ha irigyeljük mások sikerét?

Újabb veszély leselkedik a leégett Notre-Dame-ra: az eső

Újabb veszély leselkedik a leégett Notre-Dame-ra: az eső

A jet-skik ellen tiltakoznak a Balatonnál

A jet-skik ellen tiltakoznak a Balatonnál