szerző:
HVG

Egy családban csak egy állástalan kaphatná jövőre a közcélú munka előszobájának számító rendelkezésre állási támogatást. A tervezeten még meg sem száradt a tinta, a szociológusok felhördülése miatt máris finomítani kezdték.

Féltucatnyi roma férfi tisztogatja rendszeresen a soroksári árkokat, miközben feleségük szorgosan söprögeti a polgármesteri hivatal előtti teret, szedi a szemetet; az ünnepeken pedig együtt segítenek a színpad és a sátrak felállításában. Van olyan família, amelyből egyszerre öten is munkálkodnak a közterületeken, de ketten-hárman szinte minden családból folyamatosan képviseltetik magukat valamiféle közcélú programban. Arra az időre, amikor nincs számukra feladat, rendelkezésre állási támogatást (rát) kapnak. A szociális foglalkoztatóban azt mondják róluk, törekvő emberek, akik munkából szeretnének megélni – jobb híján abból, amit az önkormányzat ad nekik. Az ő további esélyeiket is elveheti az a tervezett szigorítás, amely szerint jövőre egy családból csak egy személy kaphatna rátot. Előfordulhat, hogy lesz olyan család, amelynek a legális jövedelme emiatt a töredékére csökken. A soroksáriak így alighanem mehetnek vissza „lomizni”, hogy a napi betevőt előteremtsék.

A csaknem 300 ezer, rendszeres szociális segélyre jogosult állástalan közül jelenleg 80-90 ezren jutnak munkához néhány hónapra, 150 ezren pedig – önkormányzati munkalehetőség híján – rátot kapnak. A szociális tárca 30-35 ezerre becsüli a rendszerből a tervezett szigorítás után kiesők számát. A közfoglalkoztatást szervezők még pesszimistábbak, szerintük minden ötödik ellátott így járhat. Főleg a hátrányos helyzetű területeken vannak jelentős számban olyan családok, ahol mindkét szülőnek, sőt gyakran a velük egy háztartásban élő nagykorú gyerekeknek is egyetlen bevételi forrása a rát, illetve az a fizetség, amit az önkormányzat valamelyik intézményében vagy a közterületeken végzett munkáért kapnak.

Az idén januárban nagy csinnadrattával elindított Út a munkához program lényegében azt várja az önkormányzatoktól, hogy az összes munkaképes állástalannak szervezzenek közcélú munkát, évente legalább három hónapra, minimum napi hat órában. A korábban rendszeres szociális segélyből élők közül azok, akiknek nem tudnak munkát ajánlani, az idén még – a család nagyságától függően – 25 650–57 815 forintot kaphatnak kézhez, annyit, mint korábban, a rendszerhez frissen csatlakozók pedig egységesen 28 500 forintot. Az önkormányzatokat ösztönzi is a kormány a segélyezettek foglalkoztatására: míg a rát 20 százalékát saját zsebből fizetik, a közcélú munkákért járó bérnek csak az 5 százalékát kell kigazdálkodniuk, a többit a Munkaerő-piaci Alap állja.

Csakhogy hiába az ösztönzés, ha nincs mindenütt elegendő értelmes munkalehetőség, vagy ha lenne is, nincs apparátus a tennivalók megszervezéséhez. Ezzel együtt az idén a programra betervezett 97 milliárd forint valószínűleg elfogy. A nagyobb önkormányzatok szinte egymással versengve fogják dologra a korábbi segélyezetteket, hogy a választások előtti évben megszépíttessék velük a települést. Kisebb falvakban viszont, ahol még az sem oldható meg, hogy minden rászoruló a minimálisan előírt három hónapra munkához jusson, az is megesett, hogy a polgármester a saját telkét kapáltatta fel.

Éppen az efféle ügyek miatt ígér most – a szigorításért cserébe – értelmesebb feladatokat a kormányzat. Mintegy 20 milliárd forintot csoportosítana át jövőre a segélykasszából arra, hogy az öncélú önkormányzati munkák helyett a jelentkezők képzéseken és a Közmunka Tanács által – magáncégekkel kooperációban – szervezett „értékteremtő” közmunkákban vehessenek részt. Kérdés, hogyan fogadtatják el ezt a megoldást az EU-val, amely versenyellenesnek tartja a szociális foglalkoztatás szubvencionálását. Ráadásul a rátosok között eddig is lasszóval kellett fogni a jelentkezőket például erdészeti munkákra, árvízvédelemre, netán kórházi kisegítésre. „Nyilván nem mindenki kap majd azonnal munkát” – ismerte el a változtatás nem mindenható voltát a HVG-nek Szollár Domokos kormányszóvivő, hozzátéve, hogy ettől függetlenül egy családon belül a második vagy harmadik rátostól biztosan megvonják az apanázst.

Egy év alatt mintegy 100 ezerrel bővült a segélyre jogosultak száma, akik körében rohamosan nő az igény a pillanatnyilag egyedüli túlélést jelentő önkormányzati munkalehetőségek iránt. „A korábbi 300-400 helyett most 630 embernek adunk munkát” – jelezte a tendenciát a HVG-nek Kulinyi Márton, a fővárosi hajléktalanoknak és öt kerületnek közfoglalkoztatási programokat szervező Budapest Esély Nonprofit Kht. ügyvezetője. A közcélúsok egyharmada kommunális feladatokat végez – utcát takarít vagy avart söpör –, a többiek közintézményekben tevékenykednek, például asszisztensként a polgármesteri hivatalban, dadaként az óvodában. Árulkodó adat, hogy a legfrissebb statisztika szerint a közintézményekben legalább 50 ezren dolgoznak közfoglalkoztatás keretében. „Bár csak 90 nap a kötelező, a leggyakrabban 200 napra kötünk munkaszerződést, mert dolgozóink így újra jogosultságot szereznek álláskeresési támogatásra” – mondta Kulinyi, aki hajmeresztőnek tartja a szigorítás ötletét. „Ha kell korlát, inkább a foglalkoztatás időtartamát maximálnák” – fakadt ki, ám úgy véli, a családtagok rotálásával talán lazítani lehet majd az új módin.

Az sem kizárt, hogy a tervezetet az utolsó pillanatban visszavonják. Felhorkantak ugyanis a szociológusok, akik szerint a kormány a tervezett korlátozással éppen a legelesettebbektől veszi el a napi betevőt (lásd Éhes gyermekünk című írásunkat a 95. oldalon), így lapzártánkkor még folyt a javaslat finomítása. Nyomásukra valószínűleg azon a szabályon változtatnak majd, amely szerint ma csak a rátosok kaphatnak munkalehetőséget. Ám a legelesettebbek sorsa így sem oldódik meg. A hátrányos helyzetű térségekben a segélyre szorulóknak semmi esélyük nincs arra, hogy állást találjanak – vetik fel a szakértők, nem is jogtalanul –, ők csupán a rátból tudnak megélni. Ennek dacára előfordul, hogy az ellátottak egy része a felajánlott közcélú feladatokat visszautasítja. Az észak-magyarországi Csenyétén például háromszáz felnőttből 130-an munkanélküliek. „Megszokták, hogy mindent az önkormányzattól kapnak, a gyerekek például ingyen ebédelhetnek. Ha megvonjuk tőlük a pénzbeli segítséget, legfeljebb kevesebbet költenek játékgépekre” – mondta a HVG-nek az egyik csalódott ügyintéző.

„Nyolc hónap alatt a 221 közcélús közül 91-en legalább egyszer táppénzen voltak” – summázta tapasztalatait Aladi Gusztáv, a Zalaegerszegen és környékén közfoglalkoztatást szervező Kontakt Humán Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Ami pedig a válság mélységét illeti, a városban fél év alatt az ötszörösére nőtt a közcélú munkákban részt vevők száma, ugyanakkor a rátosoké sem akar csökkenni. Bár van olyan segélyezett, aki nyolc éve folyamatosan közcélú munkákból él, a legtöbb foglalkoztatott az állásukat frissen elveszítők közül kerül ki.

G. TÓTH ILDA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Karácsony vissza akarja adni Budapestet a budapestieknek

Karácsony vissza akarja adni Budapestet a budapestieknek

Valter Attila szakaszt nyert a fiatalok Tourján

Valter Attila szakaszt nyert a fiatalok Tourján

350 férőhelyes P+R parkolóhely épül Békásmegyernél

350 férőhelyes P+R parkolóhely épül Békásmegyernél

Trump szerint atombombát kell dobni a hurrikánokra, úgy (valószínűleg) megállíthatók

Trump szerint atombombát kell dobni a hurrikánokra, úgy (valószínűleg) megállíthatók

Kigyulladt egy lakás Budapesten, három kisgyerek volt benne, felnőtt nélkül

Kigyulladt egy lakás Budapesten, három kisgyerek volt benne, felnőtt nélkül

Gyerekotthonból tűnt el egy 13 éves lány

Gyerekotthonból tűnt el egy 13 éves lány