szerző:
HVG

Az őszre prognosztizált kórházcsődök egyelőre elmaradnak, mert az egészségügy némi pluszforráshoz jut – a jövő évi költségvetés terhére. Ezzel azonban semmi nem oldódik meg.

„Használt, kidobásra váró műtőstextíliából férceltük össze a kórházra kifüggesztett zöld zászlót, hogy még erre se kelljen pénzt költeni” – mutatott példát Tóth Ildikó, a várpalotai kórház igazgatója, hogyan lehet minden forintot megfogni a szűkölködő egészségügyben. Csakhogy efféle fogásokkal aligha lehet az ellátórendszerből akut módon hiányzó – közel 10 ezer dolgozó, vagyis az ágazatban foglalkoztatottak 6 százaléka bérköltségeit kitevő – 30 milliárd forintot kigazdálkodni. Legalábbis ezzel érvelnek a kormányzattól gyors segítséget váró kórházigazgatók, köztük Repa Imre, a kaposvári kórház főigazgatója. Repa egyébként nem kis feltűnést keltett a tiltakozók között, hiszen a Gyurcsány-kormány államreform-bizottságának tagjaként támogatta a kórházak számának radikális csökkentését, most viszont a Somogy megyei közgyűlés elnökével, Gelencsér Attilával a Fidesz logója előtt sorolta, mi mindent veszélyeztet a pénzhiány.

Tény, hogy a spórolást a betegek is egyre jobban megérzik: a kórházak igyekeznek a nem sürgős ellátásokat későbbre halasztani, a drága, komplikált eseteket továbbküldeni, a gyengén finanszírozott beavatkozásokat pedig egyszerűen megtagadni. Így például az időseknek rendszeresen adott értágító infúziós kúra mára szinte elérhetetlenné vált, mert beadását a kórházak elhárítják, a nappali ellátás pedig, amelynek keretében meg lehetne oldani, nem kap finanszírozást.

Tömeges kórházi csődöket jósoltak sokan az őszi hónapokra, mivel az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében az előző évinél 8 milliárd forinttal kevesebbet – 524 milliárd forintot – terveztek be a járó- és fekvőbeteg-intézmények finanszírozására. Ebből további 10,4 milliárd forintot zárolni kellett a pénzügyi válsággal beköszöntő költségvetési feszültségek mérséklésére, illetve a csökkenő járulékbevételek miatt. Szeptember elején a kórházvezetők számára világossá vált, hogy a forráshiányra azonnali megoldást kell találni, különben nemcsak a kisebb, hanem a nagyobb intézmények is rohamtempóban adósodnak el. Ebben közrejátszott a finanszírozás megváltoztatása is: az ország egyik legnagyobb közkórháza, a nyíregyházi Jósa András júliusban az előző havinál közel 140 millió forinttal, augusztusban 160 millióval kevesebb pénzt kapott az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP), így lejárt adósságai tovább növekedtek, meghaladva a 2,5 milliárd forintot. Az ország másik végében, Szombathelyen az eddig nullszaldós Markusovszky Kórház pedig az idén 360 milliós veszteséget fog termelni.

A Magyar Kórházszövetség és a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület – ez a nemrégiben alakult, a súlyponti kórházak egy részét képviselő formáció – 25,5 milliárd forint többlet kiharcolásáért ült tárgyalóasztalhoz Székely Tamás miniszterrel. Az általuk megnevezett összeg nem mondható túlzottnak, nem több, mint a kórházak és szakrendelők éves büdzséjének öt százaléka – más összevetésben a lejárt szállítói tartozásaik 10-15 százaléka. A miniszter azonban, kormányzati felhatalmazás híján, nem kínálhatott többet 4,5 milliárdnál, kiváltva ezzel a már említett zöld lobogós demonstrációt.

Végül szeptember 29-én mégiscsak körvonalazódott valamiféle egyezség: az egészségügyi intézményeknek a júliusi teljesítmények alapján kiszámolt összeghez hozzácsapnak még 4,5 milliárd forintot, amit októberben folyósítanak. Novemberben hivatalosan is megszűnik az áprilisban bevezetett úgynevezett lebegőpontos elszámolás (HVG, 2009. szeptember 19.), a finanszírozás visszatér a korábban oly sokat bírált – ma azonban minden eddigi megoldásnál kívánatosabbnak tűnő – teljesítményvolumen-korlátot (tvk) szabó pénzelosztási rendhez. Decemberben további, várhatóan 6 milliárd forint többlet kerül a kasszába – a jövő évi költségvetés terhére. Azt még nem tudni, hogy az egyes intézmények milyen arányban részesülnek a többletből. „Ha arányaiban annyit kapnánk, mint az egyetemi klinikák, bőven futná mindenre, még jelentős béremelésre is” – véli Repa.

A teljesítés és a kifizetés közötti három hónapos idő pedig január közepén két hónaposra szűkülhet, amivel lényegében egyhavi többletpénz – 40 milliárd forint körüli összeg – kerül a rendszerbe. Ezt a tárgyalásokról készített emlékeztető tanúsága szerint Székely Tamás és Oszkó Péter pénzügyminiszter megígérte az egészségügyi intézmények vezetőinek, a summát szintén a 2010-es büdzséből kell kigazdálkodni. A történelmi hűség kedvéért érdemes megjegyezni: 2000-ben a Fidesz-kormány vont ki a finanszírozás rendszeréből egyhavi pénzt azzal, hogy a kifizetésekre való várakoztatást 60-ról 90 napra növelte.

A változtatásokkal az egészségügyi miniszter az eredetileg felajánlott 4,5 milliárd forintot formálisan nem emelte meg, ugyanakkor az intézmények a jövő évi költségvetésből lényegesen többet kapnak annál, amennyi a követeléseikben szerepelt. A költségvetési keretek betartása miatt pedig már a következő kormány feje fog fájni. Azt még nem tudni, hogy a megállapodásra jogosult tulajdonosok aláírják-e a kórházszövetségek által kilobbizott feltételeket, miközben október elsejétől valamennyi egészségügyi intézmény szerződése lejárt az OEP-pel.

Nem lesz honnan átcsoportosítani pénzeket az egészségügy javára – derült ki Mikola István szavaiból, aki az Önkormányzati Egészségügyi Napokon már ígérgetni sem mert. Az exminiszter egy közelebbről meg nem határozott struktúraváltásról beszélt, s arról, hogy az egészségügyi intézményeket az önkormányzatok helyett – ismét – az államra kell bízni. Mikola, csak hogy teljes legyen a fordulat, a teljesítményt honoráló finanszírozást is megszüntetné, helyette a szocializmusban alkalmazott, előre meghatározott összegű díjazást pártolja.

A többletforrások szétosztásával sikerül ismét a szőnyeg alá söpörni az egészségügy alapvető – ciklusokon át megoldatlan – problémáit. Holott „abban egyetértenek a szakmapolitikusok, hogy az egészségügyi rendszernek egy piramisra kell hasonlítania. Az alap a háziorvosi és kistérségi szakellátás, erre épülnek a négy alapszakma, vagyis a belgyógyászat, a sebészet, a nőgyógyászat-szülészet és a gyermekgyógyászat ellátására alkalmas kiskórházak, a csúcson pedig a súlyponti kórházak vannak. Ezekből azonban véleményem szerint nincs szükség 39-re, elegendő 25 is, de legyenek mindennel felszerelve, és ezek koncentrálják a legnagyobb tudású egészségügyi dolgozókat” – vázolta a HVG kérdésére Repa, milyen lenne szerinte az egészségügy ideális felépítése. Most azonban nem a társadalmi szükségletek számszerűsítése történik, vagyis annak kikalkulálása, hogy a betegségek gyógyítása egy adott – máig meg nem határozott –, elfogadható színvonalon mennyibe kerül, hanem a meglévő intézmények túléléséhez nélkülözhetetlen összegek kiszámolása köti le a kórházvezetők és a minisztérium figyelmét.

GÁTI JÚLIA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Scholz: évekig ne várjanak kamatemelést

Scholz: évekig ne várjanak kamatemelést

Egyre több amerikai közgazdász vár recessziót 2021-re

Egyre több amerikai közgazdász vár recessziót 2021-re

Orbán és a Willkommenskultur

Orbán és a Willkommenskultur

Emlékszik még a nagy étvágyú Magyar Emberpárti Pártra? A HVG-ből nem maradhatott ki

Emlékszik még a nagy étvágyú Magyar Emberpárti Pártra? A HVG-ből nem maradhatott ki

Hadházyt igencsak kiakasztotta, ahogy Tiborcz életmentő készüléket adományoz a SOTE-nak

Hadházyt igencsak kiakasztotta, ahogy Tiborcz életmentő készüléket adományoz a SOTE-nak

Kincstári optimizmus Trump gazdasági tanácsadói részéről

Kincstári optimizmus Trump gazdasági tanácsadói részéről