szerző:
HVG

A bősi vízlépcső alatti Szaptól a déli országhatárig tartó 380 kilométeres hazai Duna-szakaszon 71 gázló és...

A bősi vízlépcső alatti Szaptól a déli országhatárig tartó 380 kilométeres hazai Duna-szakaszon 71 gázló és hajóútszűkület nehezíti a közlekedést, olykor hónapokon át. A nemzetközi ajánlásokhoz igazodó, 2,5 méter merülésű hajóknak legalább 2,7 méter mély és 80 méter széles mederre lenne szükségük. Márpedig a dunai vízi út a transzeurópai TEN-T közlekedési hálózat VII. folyosója, az Unió egyik kiemelten fejlesztendő területe.

Vannak azonban a fejlesztést nehezítő tényezők is. A part nagy része a Natura 2000 hálózat védendő természeti területe. Ráadásul a folyóágy kavicsrétege milliók vízbázisa, amelynek biztonságát a régebbi kotrások lerontották, ezért ma már általában csak a hajóút fenntartását szolgáló kotrás végezhető, kitermelési célú nem. De a hajózás szűk keresztmetszetei egyszerű kotrással nem szüntethetők meg, mert ha a kemény kőzetből, márgából álló gázlókat is átvágnák, az utána következő szakaszokon is tovább süllyedne a meder, lejjebb kerülne a talajvízszint.

A TEN-T finanszírozásában a közlekedési tárca pályázatán nyert megbízása alapján a Vituki Közhasznú Kft. 2007-re elkészítette a hajóút fejlesztési koncepcióját, a zöld tárca kikötését figyelembe véve duzzasztás nélküli, hagyományos folyamszabályozási módszerekkel. Ezt követően a Vituki újabb, 2,1 milliárd forintos megbízást nyert el a terelőművek, helyi kotrások, mederszűkítések részletes megtervezésére. A számos szakcég bevonásával készülő dokumentum stratégiai környezeti vizsgálati anyagát a napokban adják be jóváhagyásra a zöld hatóságnak.

HVG
A projektnek vannak ellenzői is. A tervezőket egyfelől a WWF zöld szervezet bírálja, mondván, nem a Dunát kellene a hajókhoz igazítani, hanem fordítva. Csakhogy – írja a Vituki fejlesztési koncepciója – a hajóállomány cseréje nagyságrendekkel többe kerülne a folyószabályozás összességében 40–60 milliárd forintra becsült költségénél. Másoknak az nem tetszik, hogy további vízlépcsők hatásait nem lehetett megvizsgálni. A Magyar Tudományos Akadémia tavaly áprilisi rendezvényén Glatz Ferenc egykori elnök leszögezte: „A felvízi országokban a duzzasztás már tény. Természetesen nem üzenhetünk hadat nekik. Sőt a gázlókat sem robbanthatjuk fel, tehát esetleg nekünk is duzzasztanunk kell” – vonta le következtetését, amit a Vituki-tanulmány egyébiránt nem igazolt.

A Duna magyar szakaszán átlagosan 19-20 deciméteres merüléssel járhatnak a hajók, elméleti kapacitásukat csupán 75 százalékban használhatják ki. Átlagos fuvardíjjal számolva ez évi 6,5 milliárd forint közvetlen veszteséget jelent. A szentendrei Duna-ág az év nagyobb részében alkalmatlan a teherhajózásra, jellemző, hogy a dunabogdányi kőbányából csak közúton lehetett a Megyeri hídhoz szállítani a bazaltot. Az Unió által szorgalmazott víziút-fejlesztés talán elejét veszi, hogy a környezetvédelem oltárán elsorvadjon egy környezetbarát közlekedési ágazat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Tucatnyi műtét vár még a szétválasztott bangladesi ikrekre

Tucatnyi műtét vár még a szétválasztott bangladesi ikrekre

Ne aggódjon, nem veszélyes az 5G – üzenik az amerikai hatóságok

Ne aggódjon, nem veszélyes az 5G – üzenik az amerikai hatóságok

Zsóri Dániel ollózása az év gólja lehet a FIFA-nál

Zsóri Dániel ollózása az év gólja lehet a FIFA-nál

Gyilkosság Polgár főterén – szúrt a haragos

Gyilkosság Polgár főterén – szúrt a haragos

Augusztus 20-án is le lesz zárva a fél város: a rakpartok és a hidak is

Augusztus 20-án is le lesz zárva a fél város: a rakpartok és a hidak is

Új fővárost kap Indonézia

Új fővárost kap Indonézia