szerző:
HVG

Sem üzleti, sem politikai alapon nem sikerült eddig megoldani a Malév hosszú távú működtetését. A legújabb fejlemény, hogy a magyar állam ismét beszáll a nemzeti légitársaságba.

A következő hetekben dolgozzák ki részletesen, hogy a magyar állam hogyan, mekkora részesedést szerezzen a Malév Zrt.-ben, azaz mennyi adóforinttal támogassa ismét a legutóbb 2007-ben privatizált légitársaságot. Nem mintha az állam meg akarná kaparintani a saját tőkéjét tavaly év végére 14,4 milliárd forintos mínuszba fordító és hasonlóan méretes veszteséget elkönyvelt, 54 milliárd forintos hitelállományt nyögő cég részvényeit. Csakhogy az orosz állami külgazdasági és fejlesztési bank, a Vnyesekonombank (VEB) a jelek szerint nem hajlandó egyedül finanszírozni a Malév veszteségeit, illetve állni a feltőkésítés költségeit. A VEB eleve csak a magyar pénzügyminiszter és kormányfő unszolására mutatott erre némi hajlandóságot, most pedig Budapest kapitulált az ügyben; „a társaság működésének folytatása érdekében kész tulajdonosi, illetve finanszírozói szerepet” is vállalni – derült ki Oszkó Péter pénzügyminiszter és Viktor Zubkov első miniszterelnök-helyettes múlt heti moszkvai tárgyalásai után.

HVG
Már az sem volt világos, miért ment bele az orosz állami bank a Malév-kalandba, hiszen becslések szerint 50–100 milliárd forintra volna szükség a légitársaság kitatarozásához. Kormányközeli források valamiféle csereügyletre utalnak, amelyben az orosz fél a Paksi Atomerőmű bővítéséből kér részt, de szóba jön a gázszállításokban a jelenleginél közvetlenebb Gazprom-közreműködés igénye is. Bár az elvetélt Alitalia-privatizáció után egy évtizeddel a Malévet megvásárló, akkor még Borisz Abramovics orosz üzletember érdekeltségébe tartozó Airbridge Magyarország Zrt. a privatizációs szerződésben foglaltakat nem teljesítette maradéktalanul, szerződésbontásig nem fajult a dolog. A magánosítás során a 200 millió forintos vételárnál fontosabb volt a vevő által vállalt 50 millió eurós tőkeemelés, a több mint 30 milliárd forintnyi hitel rendezése, továbbá a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. által korábban nyújtott 20 milliárd forintos kölcsön legfeljebb tíz év alatt történő törlesztése. Erre afféle biztonsági konstrukciót dolgoztak ki: az eladó magyar állam a légitársaság eszközeinek egy részét visszatartotta a külön e célra alapított Malév Vagyonkezelő Kft.-ben, ezek használatáért pedig a Malév bérleti díjat fizet; a vagyonkezelő ebből törleszti az MFB-kölcsönt.

A bérleti díj fizetésével azonban már tavaly elmaradt a légitársaság. Abramovics oroszországi légibirodalmának összeomlása után az üzletember 49 százalékos részvénycsomagját a VEB vette át az Airbridge-ben, s így az orosz bank a Malév közvetett kisebbségi tulajdonosa lett. A díjfizetés ezzel sem rendeződött, s bár a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) megpróbálta lehívni a szerződés nemteljesítésének esetére fenntartott 32 millió eurós bankgaranciát, végül – az orosz–magyar tárgyalások közepette – elállt e követeléstől.

Nem fizet

Több mint egy éve nem teljesíti fizetési kötelezettségeit a Malév Zrt. az állami tulajdonú Malév Vagyonkezelő Kft.-nek. Utóbbi cégbe került a Malév által korábban a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-től felvett 20 milliárd forint hitel, amit az állami kft a légitársaságot 2007-ben privatizált Airbridge Magyarország Zrt. (pontosabban a Malév) Malév-eszközökért fizetett bérleti díjából törleszt. Összesen mintegy 12 millió euró kifizetésével késlekedik  az Airbridge, vagyis nem tett eleget maradéktalanul a privatizációs szerződésben vállalt fizetési kötelezettségeinek. A Malév márkanév használatáért 4 millió euróval, a repülőgépek bérletéért 1,2 millió euróval tartozik, és nem rendezte még a Malco LLC üzletrész ellenértékét sem, ami 7 millió eurót jelent.

A Malév Vagyonkezelő Kft.-nek viszont törlesztenie kellett az MFB-hitelt, amire viszont csak a Magyar Vagyonkezelő Zrt. (MNV) tulajdonosi kölcsönével volt képes. Az MNV tájékoztatása szerint a Malév Vagyonkezelő Kft. 850 millió forinttal tartozik az állami vagyonkezelőnek, és a kft tavalyi mérlege alapján további mintegy 250 millió forint tőkepótlásra lenne szüksége.

Az MNV más módon is beszállt a nemzeti légitársaság finanszírozásába. Idén januárban adásvételi előszerződést kötött a Malév Zrt. tulajdonában álló Malév GH Földi Kiszolgáló Zrt. részvényének a megvételére – jelzálog fedezet mellett -, és két részletben 4,285 milliárd forint vételárelőleget utalt át annak érdekében, hogy a Malév a legégetőbb tartozásait rendezni tudja.























Az Abramovics-érában a VEB finanszírozta a Malévet, tulajdonszerzése után azonban szűkebben mérte a forrásokat, hiteleken kívül mindössze egy 3 milliárd forintos tőkeinjekcióra volt hajlandó. A szükséges további tőkeinjekciót azért halogatta, mert el akarta érni, hogy a magyar állam is vállaljon részt a csődtömeg terheiből, legalább a 10 milliárd forint körüli adótartozásoknak megfelelőt. A tartozás pontos összege adótitok, de tény, hogy mind a Malév Zrt., mind leányvállalata, a földi kiszolgálást végző Malév GH Zrt. szerepel az adóhatóság feketelistáján, amelyre több mint 100 millió forintos, 180 napnál hosszabb késedelemmel lehet felkerülni. A HVG moszkvai tudósítójának a VEB további szerepvállalását firtató kérdésére a bank szóvivője csak annyit közölt: részt vesznek a Malév fejlesztési perspektíváiról folyó tárgyalásokon, de további információt csak a kormányszintű döntés megszületése után ad. Szófukar a Malév üzemeltetője, az Aeroflot orosz légitársaság is. Nincsenek önálló tervei a Malévval, a magyar légitársaság üzemeltetésére a VEB-től kapott felkérést, így további szerepvállalása is attól függ, hogy a pénzintézet a Malév tulajdonosa marad-e – közölte a HVG-vel Irina Dannenberg sajtófőnök.

A Malév egyik igazgatósági tagja lapzártánkkor úgy tudta, a magyar állam a köztartozások és az MFB-hitelek fejében szerez részesedést, mégpedig Költő Magdolna Airbridge-ben lévő 51 százalékos részvénycsomagjából. „Nem rendelkezem olyan milliárdokkal, amelyekkel a Malév segítségére siethetnék” – jelezte a HVG kérdésére Költő Magdolna, hogy kész kisebbségbe szorulni. A mostani fordulat pikantériája, hogy korábban a magyar állam azért igyekezett megszabadulni a Malévtól, mert a légitársaság állami finanszírozása Brüsszel szemében nagy eséllyel tiltott szubvenciónak minősült volna, most pedig épp azért kell ismét beszállnia, hogy támogatást nyújtson. A versenytársak azonban a most tervezett lépéseket is árgus szemekkel figyelik.

„Bármilyen állami pénzügyi segítséget, legyen az tőkebefektetés, tulajdonrész átvállalása, állam által nyújtott vagy garantált hitel, eszközvásárlás vagy adókedvezmény, az EU-elvek és -jogszabályok megsértésének tekintünk, és amennyiben ezek bármelyike megtörténik, azonnali jogi lépéseket fogunk tenni az Európai Bizottság és más felelős szervek felé – vetítette előre a HVG kérdésére Kázmér Natasa, a Wizzair kommunikációs igazgatója. – A Malév – tette hozzá – egy magáncég, a piacon kell megélnie vagy tönkremennie, hasonlóan Európa és a világ magántulajdonú légitársaságaihoz.” A régió vezető fapados cége értelemszerűen azt szeretné, hogy minden európai kormány betartsa azokat az EU-jogszabályokat, amelyek a nehéz pénzügyi helyzetben lévő nemzeti légitársaságok állami támogatására és pénzügyi segítségnyújtására vonatkoznak.

A tiltott állami támogatás az uniós szerződés szerint akkor vizsgálandó, ha egyszerre teljesül négy feltétel: a szóban forgó állami forrás szelektív, előnyhöz juttatja a kedvezményezett vállalkozást, érinti a tagállamok közti kereskedelmet, és fennáll a versenytorzítás veszélye. A mérlegelésnél a támogatás hatása számít, mindegy tehát, hogy a szubvenció készpénzben vagy közvetett módon, például adótartozás elengedése formájában történik. A tartozások állami tulajdonrésszé konvertálása elvileg lehetséges, ha megfelel a közösségi jog előírásainak, illetve az Európai Bizottság jóváhagyja azt. A Pénzügyminisztérium szakértőgárdája most nyilván buzgón dolgozik az EU számára elfogadható koreográfián. Igaz, az uniós versenyszabályok felett őrködők eddig még nem találtak kivetnivalót a Malév-ügyletekben. Egyrészt annak ellenére sem kérdőjelezték meg nemzeti légitársasági státusát, hogy az Airbridge Zrt. csak névleg magyar többségi tulajdonú, valójában az orosz állami bank finanszírozza. Másrészt az is átcsúszott, hogy a privatizáció után is egy állami cég, a Malév Vagyonkezelő Kft. portfóliójába került az állami tulajdonú MFB hitele. Mint ahogy az is, hogy az MNV dobott mentőövet a Malévnek, amikor 1,5 milliárd forintot tett le a Malév GH üzletrészéért, illetve amikor tulajdonosi hitelt nyújtott a Malév Vagyonkezelő Kft.-nek.

VITÉZ F. IBOLYA

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Szerzői jogsértés miatt bűnösnek mondták ki a Facebookot Olaszországban

Szerzői jogsértés miatt bűnösnek mondták ki a Facebookot Olaszországban

Majdnem húsz évig börtönben maradnak a kislányukat halálra éheztető szülők

Majdnem húsz évig börtönben maradnak a kislányukat halálra éheztető szülők

Száz éve kihaltnak hitték ezt a galápagosi óriásteknőst, úgyhogy most nagy a meglepetés

Száz éve kihaltnak hitték ezt a galápagosi óriásteknőst, úgyhogy most nagy a meglepetés

Gyurcsány: Nem lesz közös EP-lista

Gyurcsány: Nem lesz közös EP-lista

Hazudtak a fideszes médiumok Nagy Blanka iskolai ügyeiről

Hazudtak a fideszes médiumok Nagy Blanka iskolai ügyeiről

Kamuelvonón járhatott Curtis, és a szcientológusok közé került

Kamuelvonón járhatott Curtis, és a szcientológusok közé került