szerző:
Kelemen Zoltán

Több vegyszert szórnak ki a gyümölcsösökben a termesztők, mégis nagyobb lesz a rovarkártétel.

„Egy rovarnemzedék elleni hatékony védekezés lehetősége már elveszett, ami praktikusan anynyit tesz, hogy kukacos lesz az alma” – egyszerűsítette le a HVG-nek a Csalomon rovarcsapdák betiltásának következményeit Benedek Pál, a Nyugat-magyarországi Egyetem tanszékvezetője. A kártevőket illattal vagy szexferomonnal magukhoz csaló rovarcsapdák elengedhetetlenül szükségesek a hatékony növényvédelemhez. A csapdákba kerülő rovarok számából ugyanis következtetni lehet arra, hogy mikor rajzik, illetve rakja le petéit a kártevő. Így arra is, hogy mikor a leghatékonyabb ellene a védekezés. A kedvező időpont akár egy-egy táblán belül is több nappal eltérhet, ahhoz tehát, hogy ne kelljen két-három permetezés ugyanazon rovarnemzedék ellen, logikusnak tűnik a rovarcsapda használata.

Rovacsapda az érdi Gyümölcskutatóban
©

 Tudják ezt a gyümölcstermesztők és a döntéshozók egyaránt, utóbbiak például az agrár-környezetvédelmi program támogatásainak igénybevételénél a gyümölcsösökben elő is írták kötelező használatát. Április végén azonban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Szentendrei, Pilisvörösvári Kistérségi Intézete betiltotta a magyarországi piacon közkedvelt Csalomon rovarcsapdák használatát (HVG, 2010. május 1.). Egy állampolgári bejelentés után ugyanis megállapították, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézete által forgalmazott csapdákhoz ajándékként mellékelt molyirtó csík diklórfosz hatóanyagot tartalmaz, amelynek engedélyét pedig az EU 2007-ben visszavonta.

Noha a szabálytalanságot az ajándék termékeknél fedezték fel, a hatóság nemcsak a szuvenír molyirtónak, hanem magának a Csalomon csapdának a forgalmazását is megtiltotta. „A kutatóintézet az ellenőrzéskor nem tudta dokumentumokkal igazolni, hogy melyik csapdája nem tartalmaz diklórfoszt, illetve nem voltak meg a szükséges biztonsági adatlapok sem” – indokolta a lépést a HVG-nek Homor Zsuzsanna kistérségi tiszti főorvos. A dokumentáció az ajándékoknál sem stimmelt: a Chemotox molyirtó kazetta feliratú tájékoztatóba Vaportape II márkanevű molyirtó csíkot csomagoltak. (Utóbbi terméken 10, a Chemotox molyirtó kazetta tájékoztatóján pedig 20 százalékos diklórfosztartalom szerepel.) Chemotox molyirtót legfeljebb 2005. december 31-éig lehetett forgalmazni. A kutatóintézetre mindezekért 5 millió forint kémiai terhelési bírságot szabott ki a hatóság.

„Óriási kárt okoz a gyümölcsösökben, hogy az ÁNTSZ nem szelektált, hanem az összes Csalomon rovarcsapdát betiltotta” – állítja Lux Róbert, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. A magyarországi gyümölcsültetvények közel fele szerepel az úgynevezett integrált művelési programban, amelyben a támogatás feltétele a rovarcsapdák használata, illetve a környezetet kevésbé terhelő permetezés. A több mint két hete betiltott rovarcsapdákat éppen azokban a napokban nem használhatták, amikor a gyümölcsösök kártevői – mint például az almamoly vagy a cseresznyelégy – rajzanak. A Csalomonon kívül más csapdákat csak elvétve használnak a termelők, előbbiek ugyanis több mint százféle rovarfajra hatásosak, amelyek közül több mint harmincra más gyártó nem is fejlesztett ki terméket. A gyümölcsöskertek művelői tehát választhattak, hogy többször permeteznek, megszegve ezzel a támogatás igénybevételének feltételeit, vagy maradnak a kisebb növényvédőszer-terhelésnél, amikor is jó eséllyel nem a legalkalmasabb pillanatban juttatják ki a szert, gyümölcsük pedig kukacos, a piacon eladhatatlan lesz – vázolta fel a lehetőségeket Lux.

Közben valóságos kutatói szövetség alakult ki a Csalomon csapdák védelmében, talán attól sem függetlenül, hogy a molyirtó-botrány az MTA-tagok választására is kihatott. Nem szavaztak ugyanis a Csalomon csapdák kifejlesztésében vezető szerepet játszó Tóth Miklós intézetigazgató-helyettes tagságáról, mivel ellene – csakúgy, mint Barna Balázs igazgató ellen – fegyelmi eljárás indult. „Korántsem bizonyított, hogy a diklórfosz rákkeltő” – utalt az ÁNTSZ szerinte indokolatlan lépésére Újváry István vegyész szakértő, hozzátéve, hogy a diklórfosz hatóanyagú szer engedély nélküli forgalmazása a tudományos vitától függetlenül felelőtlen és jogsértő volt. Egy USA-beli vizsgálatra hivatkozott, amely az elemzésben részt vevő 4600, diklórfosszal dolgozó mezőgazdasági munkásnál sem talált rákkeltő hatásra utaló jelet, de szerinte a kísérletek a vegyület génkárosító hatását sem igazolták. A Csalomon csapdához hasonló felhasználásról pedig Újváry szerint az EU is azt állapítja meg, hogy humán kockázata „nem szignifikáns”. Annál nagyobb annak a veszélye, hogy a tiltás miatt néhány száz gramm diklórfosz helyett – ami a csapdában nem érintkezett sem a növénnyel, sem az emberekkel, csupán a kártevőkkel – heti többtonnányi növényvédőszer-hatóanyagot szórnak ki a termelők – állítja.

„A diklórfoszt az EU nem betiltotta, hanem a növényvédő szerek felülvizsgálata során nem újította meg az engedélyét” – pontosította a vegyülettel kapcsolatos híreket Voigt Erzsébet, az Érdi Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutató-Fejlesztő Kht. kandidátusa. Mégpedig azért nem, mert a forgalmazó nem nyújtott be minden szükséges dokumentumot – tette hozzá.

A totális tiltás közben enyhült: az ÁNTSZ múlt pénteki határozata alapján bizonyos – diklórfoszt nem tartalmazó – csapdákat újra forgalmazhat a kutatóintézet. Ezek egy részét azonban kizárólag növényvédő szakképzettséggel rendelkező felhasználók számára értékesíthetik. Azoknál a csapdáknál pedig, amelyek ragasztóval ejtik foglyul a rovarokat, a kötőanyagot helyettesíteni kell egy, az egészségre kevésbé ártalmas másfélével. Szakértők szerint a gyümölcstermesztők kárán ugyanakkor a forgalmazás részleges engedélyezése már nem segít sokat. Mire erről értesülnek a termelők, illetve a visszagyűjtés után ismét beszerzik a csapdákat, egy nemzedék kártételével már mindenképpen számolniuk kell.

KELEMEN ZOLTÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Tizenhárom embert gyilkoltak meg egy leszámolásban Mexikóban

Tizenhárom embert gyilkoltak meg egy leszámolásban Mexikóban

Boldog magyar szumósok

Boldog magyar szumósok

Borúra derű: egy szlovén politikus szájharmonikával szórakoztatta az EP-képviselőket

Borúra derű: egy szlovén politikus szájharmonikával szórakoztatta az EP-képviselőket

Őrizetbe vették a fűben magára hagyott újszülött édesanyját

Őrizetbe vették a fűben magára hagyott újszülött édesanyját

Két hét múlva érkezik Budapestre Matteo Salvini

Két hét múlva érkezik Budapestre Matteo Salvini

Nem engedik be a saját üzletébe az egykori motorversenyzőt

Nem engedik be a saját üzletébe az egykori motorversenyzőt