Bár a lakáshitelek térnyerésével öt év alatt több mint megnégyszereződött a magyar lakosság eladósodottsága, e mutató ma is alig harmada a régi EU-tagországokénak. Az eladósodás növekedése a szakértők szerint természetes felzárkózási folyamat, ám a devizahitelek elburjánzásának komoly kockázatai vannak.

A lakosság 15 százaléka a tartalékait éli fel, és már további 5 százalék is elindult az eladósodás útján - állapította meg vészjóslóan az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet tavaly december végén publikált felmérése. Tény, hogy 1999 és 2004 között több mint megnégyszereződött a hazai lakosság eladósodottsága: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint 2004. szeptember végén a magánszemélyek összes hiteltartozása 3775 milliárd forint volt, vagyis - az 1999 végi alig több mint 4 százalékkal szemben - elérte a GDP 18 százalékát. A GfK piackutató intézet felmérése alapján 2004-ben Magyarországon megközelítőleg másfél millió ember volt valamilyen hiteltermék "fogyasztója". Mégsem kongatnak vészharangokat a jegybanki elemzők, mondván: az eurót fizetőeszközként használó országokban 2003 végén a 12 állam összes GDP-jének több mint a felére rúgtak a magánadósságok (lásd ábránkat). Más szóval: a fejlődés természetes velejárója, hogy Magyarországon is nőttek a lakossági hiteltartozások.

HVG
Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének hátulütői is ennek a folyamatnak. Ha a lakosság többet fogyaszt, mint amennyit megtakarít - 2005 januárjában például a magánszemélyek 4 milliárd forinttal több (19,9 milliárd forintnyi) hitelt vettek fel, mint amennyit betétként elhelyeztek -, e forrásból kevesebb jut a költségvetési hiány fedezésére. Mivel pedig a vállalatok sem nettó megtakarítók - hiszen többet költenek, elsősorban beruházásokra, mint amennyit tartalékolnak -, az államnak nagyobb részben külföldről kell kielégítenie hiteléhségét.

A magyar háztartások eladósodása 1998-ban kezdett felgyorsulni, közel három évvel a gazdaság valamennyi területén megszorítást hozó Bokros-csomag meghirdetése után. Ennyi időre volt szükség ahhoz, hogy a lakossági jövedelmek "regenerálódjanak", s immár az inflációt meghaladó mértékben nőjenek. A reáljövedelmek gyarapodásának köszönhetően egyre több magánügyfél folyamodhatott eséllyel bankhitelért. Szerencséjükre addigra a pénzintézetek is átestek kisebb-nagyobb pénzügyi-gazdasági konszolidáción, s mivel a vállalatok finanszírozása az erre ráhajtó bankok éles versenye miatt egyre kevesebb hasznot hajtott, többen a nagyobb nyereséggel kecsegtető lakossági hitelek piacára merészkedtek, versenyre kelve az addig ott szinte monopolhelyzetben lévő OTP Bank-Postabank kettőssel.

Először az autók és a tartós fogyasztási cikkek megvásárlásához nyújtott hitelek indultak rohamos terjedésnek, 1999-ben a lakossági hitelfelvételek több mint 70 százaléka volt ilyen. Ám ez még nem lódított nagyot a lakossági eladósodáson. A nagy ugrást az új állami lakástámogatási rendszer 2001. februári bevezetése (HVG, 2001. január 20.) okozta, attól fogva ugyanis az ügyfelek az addiginál jóval olcsóbban, a makrogazdasági helyzet által indokoltnál lényegesen alacsonyabb kamatokkal és kedvezőbb feltételekkel kaphattak bankkölcsönt új lakás építéséhez, vásárlásához. Még nagyobb lökést adott az eladósodásnak, hogy 2002-től az Orbán-kormány már használt lakások vásárlásához is biztosította a kedvezményes kondíciókat. Mivel e módosítás után, jegybanki kalkulációk szerint, a lakáscélra felvett hitelek 15-30 százalékát az adósok - kijátszva az előírásokat - fogyasztási cikkek megszerzésére fordították, az államilag támogatott lakáshiteleknek fogyasztásbővítő hatásuk is volt; egészen 2003 végéig, amikor a Medgyessy-kabinet megszigorította a lakáshitelhez jutás feltételeit.

HVG
A kormányzati bekeményítés közelebb hozta a támogatott lakáshitelek kamatait a makrogazdaságilag elfogadhatóhoz, és ezzel persze visszavetette a - különösen a használt - lakások vásárlásához nyújtott kölcsönök igénylését. Ráadásul időközben az MNB rendkívül magas szintre, 2003 végére 12,5 százalékra tornázta fel a jegybanki alapkamatot, így a hazai kamatok 8-10 százalékponttal haladták meg az euró-, dollár- és svájcifrank-kamatokat. Emiatt 2004-től a magyar bankok a fogyasztási hiteleknél már bevált devizakölcsönöket vetették be a lakáshitelezésben is: a lakáscélú hiteleknek 2003-ban még alig 5 százalékát, 2004-ben viszont már több mint a felét devizában vették fel. Összességében a - forintban és devizában nyújtott - ingatlanhitelek GDP-hez viszonyított aránya az 1999. évi 1,1 százalékról 2004 végére 8,5 százalékra nőtt.

Márpedig a rohamos mértékű lakossági devizaeladósodás veszélyekkel jár. A forinthitelekénél jóval alacsonyabb havi törlesztőrészletek bűvöletében sokan megfeledkeznek a devizaalapú kölcsönök árfolyamkockázatáról. Ha a forint esetleg nagyobb mértékben gyengül azzal a devizával szemben, amelyben eladósodtak (a magyar valuta euróárfolyama akár 30 százalékkal is csökkenhet, hiszen ekkora a forintnak az uniós pénzzel szembeni ingadozási sávja), vagy ha nő az adott deviza kamata, akkor a törlesztőrészletek egyik hónapról a másikra megugorhatnak. A törlesztési nehézségek pedig a lakossági fogyasztás és ezáltal a gazdasági növekedés visszaesését is okozhatják. Az ingatlanpiac pedig külön is megszenvedi, ha a bankok hirtelen nagy tömegben értékesíteni kezdik nem fizető adósaik - fedezetül felajánlott - lakását, házát.

Mégsem aggódnak a szakértők a lakossági eladósodás miatt. "Az elmúlt három évben a lakosság fogyasztási-megtakarítási magatartásának megváltozását egy, a felzárkózó gazdaságokra jellemző átállási folyamat részeként értékelhetjük, melynek során a háztartások egy magasabb fogyasztási és eladósodottsági hányaddal és alacsonyabb finanszírozási kapacitással jellemezhető pályára váltanak" - olvasható például az MNB-nek a pénzügyi stabilitásról tavaly decemberben kiadott jelentésében. Hasonló folyamat játszódott le az eurózónához korábban csatlakozott, kevésbé fejlett EU-tagországokban is, amelyekben az euró bevezetése előtt négy-öt évvel futott fel a hitelezés: 1997-2002 között Portugáliában összességében 55-60, Írországban 25, Spanyolországban 20 százalékkal.

CSABAI KÁROLY

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Meghosszabbítják a Balatonon a hajózási főszezont

Meghosszabbítják a Balatonon a hajózási főszezont

Szándékosan gázoltak el két izraeli fiatalt Ciszjordániában

Szándékosan gázoltak el két izraeli fiatalt Ciszjordániában

Egy kutya brutális megölése miatt ítéltek börtönre egy magyar párt Angliában

Egy kutya brutális megölése miatt ítéltek börtönre egy magyar párt Angliában

A horvátok is lehagynák Magyarországot az euróbevezetéssel, csak van egy kis gond

A horvátok is lehagynák Magyarországot az euróbevezetéssel, csak van egy kis gond

Ritka nagy csalással vádolja egy szakértő a GE-t

Ritka nagy csalással vádolja egy szakértő a GE-t

700-800 éves tejfölt és vajat találtak Mongóliában

700-800 éves tejfölt és vajat találtak Mongóliában