Bankok és hatóságok egyaránt módosítanák a magánügyfeleket - nemegyszer indokolatlanul - kiszolgáltatott helyzetbe hozó bankközi feketelistát, a közeli jövőben még sincs esély a listareformra.

"Mindenki álljon helyt az adott szaváért és a tartozásáért, elvben tehát semmi kifogásom sincs a bankközi adósnyilvántartó rendszer működtetése ellen. Azt viszont elfogadhatatlannak tartom, ha pénzintézetek hatóságként viselkednek, ráadásul a törvényeket sem tartják be" - vallja, vélhetően a legtöbb banki ügyféllel egyetértésben, Mészáros László rendőrtiszt. Vele is megtörtént az, ami sokakkal: hitelező bankja tévedésből tetette fel az adatait a tartozásukat nem fizetők feketelistájára. Mészáros eredetileg a Postabank és Takarékpénztár Rt.-től vett fel mintegy 10 millió forintnyi hitelt házépítése finanszírozására, és - mint a HVG-nek elmondta - a bank kétszer is tévesen állapította meg a törlesztőrészleteket. A pénzintézet módosította a hitelszerződést, Mészáros pedig természetesen a szerződött feltételek szerint fizetett, a bank azonban magasabb összeget várt tőle - és miután nem azt kapta, úgy tekintette, mintha ügyfele késedelembe esett volna.

Mészáros minderről mit sem tudott, de a többszöri tévedés miatt, biztos, ami biztos, levélben megtudakolta a pénzintézettől, nem került-e fel a neve a bankközi feketelistára. Nem kapott választ, s nem sokkal később más hitelintézetnél minden további nélkül fel is vett egy gépkocsi-vásárlási hitelt, ám egy újabb kölcsöntől már elesett. "Derült égből villámcsapásként ért, hogy feketelistára kerültem. Felvilágosítottam a banki ügyintézőt, hogy akár szabadságvesztéssel sújtható bűncselekménynek is minősülhet, amit tett, ezt követően három nap múlva kezemben volt az értesítés, hogy levették a nevemet az adóslistáról" - idézte fel Mészáros a történet látszólag szerencsés befejezését.

A bankjával viaskodó rendőr esete iskolapéldája lehetne a magánadósok bankközi feketelistájával kapcsolatos visszásságoknak. "A feketelistával az a legnagyobb baj, hogy nem tesz különbséget a lejárt tartozás összege vagy az ügyfél magatartása szerint" - jellemezte a jelenlegi adatbázist Tajthy Attila, a Raiffeisen Bank Rt. jogtanácsosa. A bankok - törvényben szabályozott, a Bankközi Informatika Szolgáltató Rt. (BISZ) által 1999 óta működtetett - közös feketelistáján, a BAR-on most ugyanúgy szerepel például munkahelyének elvesztése miatt pénzzavarba került, a bankkal együttműködő adós vagy fizetésképtelennek bizonyult kezes, mint a notórius csaló. Aki egyszer felkerült a jegyzékre, legalább öt évig nem kap új hitelt - függetlenül attól, milyen súlyú volt a vétke. A nyilvántartás ugyanis ennyi ideig őrzi meg az adós szégyenfoltját, akkor is, ha időközben megfizette tartozását. Ezért is szaporodtak el az utóbbi időben azok az újsághirdetések, amelyekben - gyakran illegálisan dolgozó ügynökök - a feketelistásoknak ajánlanak kölcsönöket.

A "sötét" adatbázisba annak a magánembernek a neve kerül be, aki legalább három hónapja legalább az aktuális havi minimálbér (jelenleg 57 ezer forint) összegével tartozik a több mint négyszáz pénzügyi szolgáltató vállalkozás (bank, takarékszövetkezet, brókercég, lízingcég) valamelyikének. A lista az adós nevét, valamint a hitelintézeti törvényben rögzített azonosító adatait tartalmazza, a tartozás összegét és a hitelező nevét viszont nem. A nyilvántartás egyetlen "specialitást" ismer: azt külön feltünteti, ha valaki bankkártyával vagy csekkel élt vissza - de ezt is függetlenül attól, hogy bíróság jogerősen elítélte-e, vagy sem. Pillanatnyilag összesen 230 ezer ügyfél 340 ezer esete szerepel a feketelistán - tájékoztatta a HVG-t Rácz Lajos, a BISZ elnök-vezérigazgatója. A különféle pénzügyi szolgáltatók havonta 200 ezer alkalommal kérnek elektronikus úton információt az adatbázisból.

Ráférne már a változtatás a listázás rendszerére - ebben minden illetékes egyetért. Tavaly október óta dolgoznak is a listareform koncepcióján a pénzintézetek, a Magyar Bankszövetség, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), az Igazságügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium képviselői, de alighanem hónapokig tart még, amíg minden vitás kérdésben egyezségre jutnak. Nehéz ugyanis úgy különbséget tenni az ügyfelek között, hogy a rendszer objektív maradjon. Az adatok ötéves őrzési idejét például csak normatív módon, mondjuk a tartozás összege alapján lehetne lerövidíteni - vélekednek a jogászok.

Pedig azért is sürgős lenne a hitelintézeti törvény adóslista-paragrafusainak módosítása, mert egyre több a panasz: tavaly már körülbelül száz ügyfél fordult a PSZÁF-hoz azért, mert - Mészároséhoz hasonlóan - törvénytelenül került fel a neve a listára, vagy mert túlzottnak tartja az odakerülés következményeit. Egy, a HVG-t felkereső ügyfél nevét például, megfeledkezve a törvény szabta alsó határról, 28 ezer forintos tartozás miatt íratta be a nyilvántartásba tavaly a Raiffeisen Bank - igaz, azóta töröltette. Sokan sérelmezik azt is, hogy csak utólag értesülnek pellengérre kerülésükről. Az ügyfelek egy része valószínűleg fizetne, ha "megfenyegetnék" ezzel, ám a bankok általában úgy gondolják, elég, ha szerződéskötéskor hívják fel e lehetőségre a kuncsaft figyelmét.

Azt nem lehet tudni, hányszor sikerül az ügyfeleknek, bizonyítva igazukat, töröltetni a nevüket a listáról. A bankok általában igyekeznek csendben elintézni a vitás ügyeket a kuncsaftokkal, akik többnyire nem tudják számszerűsíteni a jegyzékre kerülésükből fakadó kárukat. Érthető, hogy - amint ezt a Fővárosi Bíróság sajtóosztálya is megerősítette - nincsenek feketelistások által indított perek. A bankjogászok most azon gondolkodnak, hogy a jövőben "kötbérszerűen" szabályoznák az indokolatlanul "befeketítettek" kártalanítását: bíróság előtti gyorsított eljárásban kaphatnának kártérítést a téves adatot közlő hitelezőtől a jogtalanul listán töltött napok száma alapján.

"Kidolgoztunk egy olyan javaslatot, hogy a magánszemélyekről pozitív lista is készüljön" - mondta el a HVG-nek Földi Tamás, a Bankszövetség közgazdásza (hasonló céges adatbázist már 1995 óta kezel a BISZ). Ez teljes képet adna az adósról: az is kiderülne róla, hány kölcsönt törlesztett rendben. Ennek alapján a bankok pontosabban felmérhetnék egy-egy kliens kockázatosságát - érvel a szakember -, így egyeseknek olcsóbbá válhatna a hitel. Még fontosabbnak tartják a bankosok, hogy ebből az is kiderülne, ha valaki már veszélyesen eladósodott. Ilyenkor ugyanis - bankárszemmel - annak sem tanácsos újabb hitelt adni, aki eddig példaszerűen fizetett.

Ma azonban csak akkor lehetne ilyen lista összeállítását kezdeményezni, ha ebbe minden egyes adós írásban beleegyezne. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos támogatna néhány kisebb változtatást - de csak az ügyfelek érdekében. Indokoltnak tartaná például arra kötelezni a pénzintézeteket, hogy írásban figyelmeztessék az érintett ügyfeleket a listára kerülés előtt, s azt is helyeselné, ha az az idő, ameddig az ügyfél nem juthat újabb kölcsönhöz, nem mindig öt év lenne. Továbbra is elutasítja viszont, hogy a kezesek adatai az ő kifejezett hozzájárulásuk nélkül felkerülhessenek az adóslistára - polgári jogi értelemben a kezes valóban az adós helyébe léptethető, adatvédelmi szempontból azonban nem. A "jó adósok" nyilvántartását viszont még önkéntes beleegyezés alapján sem tartja elfogadhatónak, mondván, ezzel hátrányos helyzetbe kerülhetnének azok, akik - bár pénzügyileg megbízható ügyfelek - nem kívánják csorbítani a személyes adatokkal történő önrendelkezési jogukat. Ezek a vélemények egyébként korántsem mellékesek: az adatvédelmi biztosnak joga van arra, hogy töröltesse a szerinte törvénysértő adatbázisokat.

FAHIDI GERGELY, GYENIS ÁGNES

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Marad a hőség, jön a vihar, másodfokú figyelmeztetést adtak ki

Marad a hőség, jön a vihar, másodfokú figyelmeztetést adtak ki

A jelek szerint nagyon ráijesztett Putyinékra az orosz ellenzék új arca

A jelek szerint nagyon ráijesztett Putyinékra az orosz ellenzék új arca

Lánczi András, Stumpf István, Réthelyi Miklós is megkapta a Magyar Érdemrend kitüntetést

Lánczi András, Stumpf István, Réthelyi Miklós is megkapta a Magyar Érdemrend kitüntetést

Zsóri Dániel ollózása az év gólja lehet a FIFA-nál

Zsóri Dániel ollózása az év gólja lehet a FIFA-nál

Újabb különleges trélerkombinációt kaptak el a rendőrök

Újabb különleges trélerkombinációt kaptak el a rendőrök

A Facebook és a Twitter is törölte a hongkongi tüntetőket mocskoló fiókokat

A Facebook és a Twitter is törölte a hongkongi tüntetőket mocskoló fiókokat