Már az olcsóbb autókban is hódít az elektronika, amely meglepő új szolgáltatásokat tesz lehetővé, és egyre-másra teszi elavulttá a négykerekűek mechanikus részegységeit. A fejlődés azonban nem zavartalan, a sok új csodakellék autósoknak és gyártóknak egyaránt gondot okoz.

A legújabb Volkswagen Passat "műveletlen" vásárlói hiába keresik új kocsijukban a hagyományos kézifékkart, mivel annak szerepét a gombnyomásra bekapcsoló, induláskor automatikusan kioldó elektronikus parkolófék vette át. De a sofőrkényeztető elektronika nem csak nagyautókban hódít. Az új esztergomi Suzuki Swift egyes modelljeiben például nem kell bajlódni a slusszkulccsal: ha a sofőr a zsebében tartja a jeladós nyitóalkalmatosságot, elég a kormányoszlopon lévő gombot elfordítania, hogy működésbe hozza a motort. Mindez csupán két példája a már a tömegautókban is megjelenő elektronikus újdonságoknak. A járműipar szakértői szerint ma már az átlagnégykerekűek számítástechnikai felszereltsége is meghaladja az amerikai Apollo űrhajó 1969-ben landolt holdkompjáét.

A mikroelektronika vívmányai bő húsz évvel ezelőtt jelentek meg az autókban, először a motorvezérlésben. A jó öreg karburátor és a megszakító azóta végleg a múlté, befecskendező porlasztja az üzemanyagot, parányi áramkörök szabályozzák a levegő-üzemanyag keveréket, a gyújtási sorrendet és a motorszelepek nyitását - egy modern motorban hatezerszer percenként. E megoldások nélkül aligha sikerült volna néhány évtized alatt mintegy harmadával csökkenteni az - ugyanakkora motorú - gépkocsik üzemanyag-fogyasztását. A mikroprocesszorok ma már nélkülözhetetlen részei az autók elektromos rendszerének. Egy modern középkategóriájú kocsiban elektronikus ellenőrző-irányító egységek tucatjai felügyelik például a műholdas navigációt, a kipufogógáz károsanyag-tartalmát, az utastér temperálását vagy éppen a távolságtartó automatikát.

Az autók "elszámítógépesedése" azonban nem csupán újabb funkciók elektronizálását, hanem a gép és az ember interaktív kapcsolatát is jelenti. A mai legintelligensebb autók már átlátnak a ködön, ütközésveszély esetén maguktól fékeznek, csúcsforgalomban kerülő útvonalat javasolnak.

Itt van például az alsó középkategóriájú Renault Mégane kulcs nélküli "beléptetője". A sofőrnek elegendő a zsebében tartania a hitelkártyaszerű műanyag lapocskát, amelynek közeledő jeleit érzékelve az ajtózár készségesen kinyílik - ha úgy tetszik, az autó felismeri a gazdáját. Ehhez hasonlóan - igaz, egyelőre inkább csak a drágább kategóriákban - egy intelligens szerkezet a többek által vezetett járműbe beszálló sofőrt azonosítva az ő igényei szerint állítja be az ülést, az utastér hőmérsékletét vagy a rádiót. Egy másik újdonság a Fiat-csoport Connect nevű interaktív szolgáltatása, amely a telefont, a műholdas navigációt és a szórakoztatást kapcsolja egyetlen egységbe. A kocsiból felhívott diszpécser utazási tanácsokat ad, mozi- vagy színházjegyet rendel, sőt a távolból beprogramozhatja az útirányt is. Mindez a kényelmi plusz persze pénzbe kerül - ennek is tulajdonítják, hogy az Egyesült Államokban a General Motors hasonló, OnStar nevű navigációs rendszere a várakozások ellenére nem aratott nagy sikert; a vásárlók inkább csak baleset utáni SOS-funkcióját díjazzák. Egyes előrejelzések szerint az USA-ban három éven belül minden három új autóból kettőben már ott lesznek az elektronika és a távközlés társításával konstruált telematikai készülékek, a műholdas navigációs ketyerék használóinak száma pedig a 2000. évi egymillióról az évtized végére 30 millióra emelkedhet.

De itt van már a "drive by wire" is, az a járműipari innováció, amelynek révén az elektronika egymás után átveszi az autó mechanikai egységeinek vezérlését. Hamarosan feleslegessé válik például a mai bonyolult mechanikai szelepmozgatás a motor hengereiben. A fékezést és a kormányzást is parányi elektromotorok végzik majd, amivel elvileg jócskán le lehet csökkenteni a fékberendezések és a pedálok súlyát, és persze a sebességváltó is elektronizálható.

Úgy tűnik azonban, hogy sok autósnak túl nagy feladat lenne egyszerre elfogadni az új technikát. Így fordulhat elő, hogy a Mercedes-Benz ugyan a hatásosabb elektronikus fékkel is tudná szállítani gyártmányait, a fogyasztók idegenkedése miatt mégis a hagyományos kettős hidraulikus fékrendszer a favorit. A konkurens BMW-nek is támadtak hasonló gondjai. Az új úgynevezett aktív kormány (afs) nemcsak a sebességnek megfelelően szabályozza a kormány érzékenységét, hanem - szélsőséges útviszonyok között - a volánforgatásba is beavatkozik. Az autósok berzenkedése láttán a luxusgyártó mégis magyarázkodásra kényszerült: nem győzte bizonygatni, hogy ha az afs elektronikája netán meghibásodna, a kormány és a kerekek közötti mechanikus kapcsolat akkor is megmarad.

Az autósok bizalmatlansága nem is teljesen alaptalan. Mint a londoni The Economist hetilap szakértőkre hivatkozva írja, a bonyolult hálózattá fejlődött autóelektronika hétszer akkorára emeli a meghibásodás lehetőségét, mintha minden részegység mechanikusan működne.

Az újabb innovációk térhódítását azonban mindez nem akadályozza meg . A genfi autószalonban bemutatott új C6-os luxus-Citroenben már nem kell a műszerfalra tekingetni: a vadászrepülőgépekből átvett head up display a szélvédőre "írja ki" a menetsebességet. A Volvo az év elején kezdi gyártani úgynevezett holttér-információs rendszerét (blind spot information system - blis). Ennek két fő egysége az a két kamera, amelyet a külső visszapillantó tükrökbe építenek be, hogy jelzőfénnyel figyelmeztessék a vezetőt, ha a holttérben jármű bukkan fel. Elsőként a Mercedes alkalmazta a hűtőrács mögé rejtett úgynevezett adaptív sebességtartó radart, amely nem csupán méri a kocsi előtt haladó jármű távolságát, hanem a menetsebességet is ehhez igazítja. A 2006-os Honda Legend radarjától kapott információk alapján az elektronikus egység kiszámítja a sebességet és a közelben lévő tárgyak távolságát, és szükség esetén intézkedik: lassításra figyelmezteti a vezetőt, ha pedig nem elégedett azzal, amit a sofőr tesz, maga "tapos bele" a fékbe. Amennyiben a baleset már elkerülhetetlen, akkor a rendszer megfeszíti a biztonsági öveket, és vészfékezést hajt végre (lásd erről bővebben Megtört kocsival tudatják című anyagunkat).

Ám a sok új csodakellék nem mindig áldás. Miközben a vezetés közbeni mobiltelefonálás sok országban tilos, legalább ennyire veszélyes lehet, ha a sofőr bizonytalankodva bolyong a fedélzeti számítógép almenüiben - írja a hamburgi Der Spiegel hírmagazin. Állítólag igaz történet, hogy hat évvel ezelőtt egy BMW a Havel vízében kötött ki, mert a műholdas navigáló berendezés "elfelejtette" közölni, hogy nem vezet híd a folyón át, csak komppal lehet átkelni.

Azóta persze az ilyen helymeghatározó kütyük már sokat tökéletesedtek, csakúgy, mint a műszerfalba épített infokommunikációs rendszerek. A BMW és az Audi modelljeiben a két első ülés között egy tárcsa forgatásával-nyomogatásával lehet előcsalogatni a kívánt funkciókat, például beprogramozni a fűtést vagy a rádióállomásokat, megjeleníteni sok más információt a tévészerű kijelzőn. Az autógyártókat az a szándék is vezérelte, hogy eltűnjön a már szinte áttekinthetetlen gomberdő a műszerfalról. A vezető figyelmét azonban még így is sok minden elvonhatja. Ezt látva a Volvo - a harci repülőgépek mintájára - már előállt az intelligens vezetőinformáló rendszerrel (idis), amely nem hagyja, hogy menet közben zavarják a vezetőt; előzéskor vagy fékezéskor például késlelteti a beépített mobiltelefon csörgését, amíg a manőver be nem fejeződött.

HEIMER GYÖRGY

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Orbán: A magyar demokráciát ért bírálatok politikai természetűek, nincs ténybeli alapjuk

Orbán: A magyar demokráciát ért bírálatok politikai természetűek, nincs ténybeli alapjuk

A hun-magyar rokonságot bizonyítani csak politikai megrendelésre lehet, és hozzá is fogtak

A hun-magyar rokonságot bizonyítani csak politikai megrendelésre lehet, és hozzá is fogtak

Amerikai demokrata politikusok nyílt levelet írtak az Auróra ügyében

Amerikai demokrata politikusok nyílt levelet írtak az Auróra ügyében

130 ezer katona részvételével tartanak hadgyakorlatot Oroszország és szövetségesei

130 ezer katona részvételével tartanak hadgyakorlatot Oroszország és szövetségesei

Új fővárost kap Indonézia

Új fővárost kap Indonézia

Ahol meg tudják óvni a kibontott fákat: Varsóban a gyökeret öntözik

Ahol meg tudják óvni a kibontott fákat: Varsóban a gyökeret öntözik