Noha a fővárosban, illetve az agglomerációban lenne a legnagyobb igény iskolaépületek építésére és felújítására, egy kormányrendelet kizárja a pályázati lehetőségekből a közép-magyarországi régió iskoláit.

"Kérünk benneteket, hogy fogadjátok megértéssel, ha segítséget kérünk, jelentkezzetek, ha van egy kis időtök: minden kézre szükség van!" - áll a Piliscsabai Palánta Általános Iskola igazgatójának a szeptemberi tanévkezdés előtti, szokásos levelében. Az idén azonban nemcsak a beszerzendő taneszközöket sorolták fel a fontos tudnivalók között, hanem odaskicceltek egy térképvázlatot is, mivel az iskola új helyen kezdi a következő tanévet. Az eddig egy volt plébánia épületét bérlő Palánta régóta vár új épületére, csakhogy a mostani költözést a kényszer szülte: az eddig használt ingatlant megvásárló tulajdonos nem hosszabbította meg a bérleti szerződést. Így az iskola a szomszédos Pilisvörösvárra kénytelen költözni, egy használaton kívüli irodába; annak kipofozásához és berendezéséhez kell a sok dolgos szülői kéz.

"Képzésre, programfejlesztésre, humánpolitikai feladatokra tényleg sok pályázati lehetőség és pénz van. De hogy valamilyen központi program segítségével saját épülethez jussunk, az sajnos elképzelhetetlen" - jellemezte helyzetüket a HVG-nek Podolszki Andrea, a Piliscsabai Iskolaalapító Egyesület elnöke. Az ok prózai: a közoktatásra fordítható, az EU strukturális alapjából, társfinanszírozással érkező pénzeket a kormány elsősorban az elmaradott, hátrányban lévő intézményekre, illetve intézményfenntartókra fordítja. Egy rendelettel - a szobi kistérség kivételével - ki is zárta az iskolafelújítási és -bővítési programokból a központi régiót, azaz Budapestet és Pest megyét. "A hátrányos helyzetűek támogatása persze helyénvaló, de most éppen azok a települések esnek el a támogatás lehetőségétől, amelyeken az országos tendenciákkal ellentétben nem csökken, hanem nő a népesség, immár nemcsak a fővárosból való kiköltözések, hanem a kitelepedettek gyermekvállalása miatt is" - mondja a piliscsabai egyesület elnöke. Mindazonáltal a pénz valóban nem elég: az oktatási tárca adatai szerint az "Óvodák és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése" címen futott pályázat 12,247 milliárd forintját - amelyből 10,314 milliárdot az EU áll - már mind lekötötték.

Az uniós forrásokból való kizáratással ezek ismeretében talán még meg is barátkoznának Piliscsabán - az EU új iskolák építésére egyébként sem ad pénzt, mondván, azt oldja meg az állam -, ha lenne számukra is elérhető hazai forrás. Az egyetlen ilyen keretet, amelyből építéseket is finanszírozhatnának, a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács hirdette meg terület- és régiófejlesztési célelőirányzatából. Az alapfokú oktatási intézmények infrastrukturális beruházási támogatásaira pályázók körét azonban itt is ugyanaz a kormányrendelet határolja be, mint a brüsszeli kasszából finanszírozott programok esetében (itt a szobin kívül még a nagykátai és a ceglédi kistérség is kedvezményezett lehet).

Különösen érzékenyen érinti ez a kétszeres kirekesztettség az alapítványi iskolákat. "Ha a művészeti tanintézményeket leszámítjuk, az alapítványi iskolák háromnegyede Budapesten és az agglomerációban működik" - adja meg az előző állítás magyarázatát Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke. Szerinte nem sok eséllyel indulnak az alapítványi intézmények az oktatási tárcának a Miniszterelnöki Hivatallal, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériummal, valamint a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-vel (MFB) közös, Beruházás a 21. századi iskolába címet viselő programjában sem, amely támogatott hitelekkel operál. Ezek mindenki számára igénybe vehetők, a tízszázalékos önrészt pedig még az alapítványi iskolák fenntartói is elő tudják teremteni - védték a konstrukciót az oktatási tárcánál a HVG-nek, ráadásul a keret gyakorlatilag korlátlan. E program keretében eddig 116 iskolafenntartó 150 oktatási intézményre adott be pályázatot, közülük 79-cel kötött szerződést az MFB több mint 5,5 milliárd forint értékben. Horn kétségei mégis abból adódnak, hogy itt is a területfejlesztési szempontból hátrányos helyzetű térségek közoktatási intézményei élveznek előnyt.

Az alapítványiaknak egyéb gondjaik is vannak a hitelprogrammal. Podolszki például a maximális 13 éves futamidőt is túl kevésnek találja, ráadásul a 40 százalékos kamattámogatással meghirdetett hitellehetőségnél létezik kedvezőbb is a piacon - állítja. A Horn által igazgatott Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) sem ebből, hanem piaci forrásból jutott 370 millió forintos hitelhez az iskola bővítésére, ráadásul ők ezt ki tudták egészíteni szakképzési forrásokkal. Az elitiskolának számító, évi több mint 300 millió forintos költségvetéssel működő AKG helyzete azonban különleges - pénzintézetek mellett a főváros és a szaktárca is az alapítói közé tartoznak -, az tehát Horn szerint is hiú remény, hogy az alapítványi iskolák sokasága vágjon bele banki forrásokból az iskolabővítésbe vagy -építésbe.

Elvileg megoldást jelenthetne, ha az önkormányzatoknál megürülő iskolaépületeket vehetnék használatba, Horn szerint ugyanis ilyenek még a központi régióban is akadnak. Tapasztalatai szerint azonban ha a "helyi politikai elit" bezár egy iskolát, presztízsokokból hallani sem akar arról, hogy a megüresedett épületet egy másiknak adja.

Néha azonban a szülők és a pedagógusok ragaszkodnak egy-egy településhez, mint például a Palánta - a mostani kényszerköltözés ellenére - Piliscsabához. "Ugye visszajövünk, kérdezi mindenki" - érzékeltette a költözésük körüli hangulatot a HVG-vel Mayer Ágnes, a Palánta igazgatója, hozzátéve, hogy Dorogon, Pesthidegkúton és Óbudán is találtak bezárt iskolát, de oda senki sem akart menni, talán mert az olyan távolra költözés már véglegesnek tűnt volna.

A Palánta-történet még akár happy enddel is végződhet - ám ez csak afféle kivételes szerencse lenne, nem általános orvosság az alapítványi iskolák gondjaira. A piliscsabaiak számára a visszaköltözés ígérete az a település most beépülő részén, a Garancstetőn magánszemélyek adományaként kapott 7065 négyzetméteres telek, amelyre már engedélyezett építési tervük, illetve a pedagógusokból és szülőkből alakult pályázatíró csapat által készített üzleti tervük is van. "Oktatási, kulturális és szabadidős tevékenységeket egyesítő intézményt tervezünk, amely az iskolán kívül konferencia- és rendezvényhelyszínt, sportolási, turisztikai és művelődési lehetőségeket kínálna a Piliscsabán és a vonzáskörzetében lévő 16 településen lakóknak" - mondja Podolszki Andrea. Kalkulációik szerint az itteni szolgáltatások áruba bocsátásából - például folyamatos pedagógus-továbbképzés, felnőttképzés, céges konferenciák és tréningek, nyári táborok szervezése, távmunka-lehetőség biztosítása - nyereségesen lehetne üzemeltetni az épületet. Mivel az első ütemben 300, összesen pedig 770 millió forintos beruházásra eddig nem találtak befektetőt, elképzelhető, hogy az AKG példáját követve hitelből próbálják előteremteni a szükséges forrást.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Hosszabb ideig szeretné használni az iPhone-ját? Akkor mindenképp töltse majd le az iOS 13-at

Hosszabb ideig szeretné használni az iPhone-ját? Akkor mindenképp töltse majd le az iOS 13-at

Hétszeres életfogytiglanra ítélték Ciprus első sorozatgyilkosát

Hétszeres életfogytiglanra ítélték Ciprus első sorozatgyilkosát

Kibertámadás érte a NASA-t, adatokat is loptak tőlük

Kibertámadás érte a NASA-t, adatokat is loptak tőlük

Mindenki fellélegezhet, október végéig adtak haladékot a banki adategyeztetésre

Mindenki fellélegezhet, október végéig adtak haladékot a banki adategyeztetésre

Trump a Holdra menne, Musk a Marsra, az amerikaiak meg egészen máshova

Trump a Holdra menne, Musk a Marsra, az amerikaiak meg egészen máshova

A Földre potenciálisan veszélyes aszteroidát észleltek dél-koreai csillagászok

A Földre potenciálisan veszélyes aszteroidát észleltek dél-koreai csillagászok