A téli olimpia műsorában a sí és a korcsolya játssza a főszerepet, de az árnyékukban olyan, kevésbé ismert sportágak is vannak, mint a sífutást a céllövészettel elegyítő biatlon, a curling vagy a skeleton (képünkön).

Egyvalaki a fogójánál megragadja és elcsúsztatja a kerek vasalóra emlékeztető követ, amely előtt ketten lázasan söprik a jeget, hogy az alkalmatosságot - irányát és sebességét befolyásolva - minél közelebb juttassák a koncentrikus körök közepén található célponthoz. Felületes szemlélő számára ennyiből áll a televíziós sportcsatornákon az utóbbi időben mind gyakrabban látható sportág, a több évszázada űzött curling, amely már az első téli olimpia programjában is szerepelt, ám csak 1998 óta lehet vele újra olimpiai érmet szerezni.

A curling eredetmeséje szerint először a télvíz idején több szabadidővel rendelkező vadászok próbálkoztak azzal, hogy a tavak és folyók jegén pihenő lustább madarakat feléjük csúsztatott nagyobb kövekkel találják el. A legendák homályába vesző ügyességi próbát a 16. század elején alakították sporttá a skótok, de hasonló, jégen csúsztatott kővel folytatott játék az idősebb Pieter Brueghel két festményén is megjelenik, bizonyítva, hogy a foglalatosság ismert volt a Németalföldön is. Az első, tömzsi és lapos kövek a skóciai Stirlingből maradtak fönn, még az 1511-es évszámot is beléjük vésték. Az eleinte a folyómedrekből kiemelt alkalmas kövekre a 17. század elejétől bütyköltek fogantyúkat, az 1800-as évek közepétől pedig a kőkorongot gömbölydedre csiszolták. Pontos "szabványát" a 20. században rögzítették: gránitból van, átlagosan 40 és legfeljebb 44 fontot (19,9 kilogramm) nyom, az átmérője maximum 36 inch (91,4 centiméter), a magassága pedig minimum 4,5 inch (11,4 cm).

A mértékegységek mellett a szabályok is a skótoktól származnak - sőt a curlingkő akkor igazi, ha a skót partokhoz közeli Ailsa Craig szigetének gránitjából csiszolták -, és 1838-ban Edinburgh-ben alakult a sportág első egyesülete, amely öt évvel később, Viktória királynő engedélyével fölvette a Royal Caledonian Curling Club nevet. A sportág a nemzetközi szövetség székhelyének is otthont adó Skócia mellett elsősorban a hidegebb éghajlatú északi országokban honosodott meg - Magyarországon is van szövetsége, az országos bajnokságot pedig a torinói olimpiával egy időben rendezik a kamaraerdei curlingcsarnokban -, és különösen népszerű Kanadában, annak is főleg a nyugati államaiban.

Két, egyenként négyfős csapat közti viadal a curling , amelyben a hosszú téglalap alakú, legalább 4,3 méter széles pályán fejenként két követ csúsztatnak a célpont felé; minden, a célhoz az ellenfél köveinél közelebb megálló saját kő pontot ér. A győztes a tíz menet során több pontot szerző csapat. Világbajnokságokat férfiak számára 1959, nőknek 1979 óta rendeznek, a sportág pedig a hivatalos programon kívüli bemutató eseményként 1932-ben, 1936-ban, 1964-ben, 1988-ban és 1992-ben is szerepelt a téli olimpián. Ugyanígy próbálkozott az olimpiai szereplés kivívásával - sikertelenül - 1936-ban és 1964-ben a curling rokonának tartott, Németország mellett Ausztriában és Svájcban népszerű eisschiessen.

Szintén régen, de nem sportként kezdődött a biatlon (sílövészet) karrierje. Már a neolitikumból fönnmaradtak barlangfestmények, amelyeken az ősemberek egy fatalpszerűségen csúszva vadásznak íjakkal és nyilakkal, az észak-európai katonák pedig már hivatásszerűen kapcsolták össze a sílécet és a fegyvert; az 1700 és 1721 közötti nagy északi háborúban is szerepet kaptak az ilyen alakulatok. A sportág csak 1949-ben vetkőzte le a militáns hagyományokat, amikor Svédország javaslatára lehetővé tették, hogy ne csak katonák, hanem civilek is induljanak a versenyeken. A korábban katonai síőrjáratnak nevezett sportág - amely így szerepelt bemutató eseményként az első téli olimpián - ekkor kapta a biatlon nevet.

Az első vetélkedésre 1767-ben két norvég határőregység között került sor, majd 1912-ben az ország hadserege, hat évvel később pedig a királyi gárda rendezett versenyt. A biatlonosok szervezete 1960-ban a Nemzetközi Öttusaszövetségbe tagozódott be, és 1993-ban vált önállóvá. A sportág 1960-ban került az olimpia hivatalos programjába, először csak egyetlen férfiviadal volt, 1992-ben kapcsolódtak be a nők; 2002-ig négy-négy versenyszámot tartottak, Torinóban pedig ezeken felül egy-egy tömegrajtos futamot is indítanak. A sífutás közben cipelt puska 22-es kaliberű, ezzel kell a kijelölt pontokon felváltva állva és fekve lövéseket leadni, a céltévesztést versenyszámtól függően időhátránnyal vagy büntetőkörrel szankcionálják.

A skeleton a sportban a szánkó idősebb, ám mostohán kezelt testvére, és a neve onnan származik, hogy a fémből készült alkalmatosság csontvázszerűen egyszerű. A sportág St. Moritzban született, ahol 1884-ben alakították ki a - szánkóval ellentétben - hason, fejjel előre csúszó merész versenyzők számára az 1213 méteres, Crestának nevezett pályát. Nem véletlen, hogy a skeleton - amelynek eszköze 1892 óta acélból van - 1928-ban és 1948-ban szerepelt az olimpián, mert azt a svájci síparadicsomban rendezték, ahol sokan hódoltak a sportnak, és ahol az egyetlen versenypálya is volt. A feledésből a modern - mesterséges - bob- és szánkópályák megjelenése hozta vissza a sportágat az 1970-es években. Nemzetközi versenyek indultak, 1987-ben világbajnokságot rendeztek, és 2002-ben Salt Lake Cityben már érmekért versenyezhettek a férfi és a női skeletonosok.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Trend

Benne vannak a műsorban

A műkorcsolya volt az első olimpiai sportág, igaz, először 1908-ban és 1920-ban - a nyári játékokon szerepelt.

A Momentum megmutatta a Legfőbb Ügyészségnek, melyek azok az ügyek, amelyekkel foglalkoznia kellene

A Momentum megmutatta a Legfőbb Ügyészségnek, melyek azok az ügyek, amelyekkel foglalkoznia kellene

Szabadon engedték a nemi erőszakkal vádolt Chris Brownt

Szabadon engedték a nemi erőszakkal vádolt Chris Brownt

KSH: 355 ezer forint az átlagkereset

KSH: 355 ezer forint az átlagkereset

A Néprajzi Múzeum után az Új Nemzeti Galéria építési engedélyét is elkaszálta a bíróság

A Néprajzi Múzeum után az Új Nemzeti Galéria építési engedélyét is elkaszálta a bíróság

Több városban is egészségtelen a levegő

Több városban is egészségtelen a levegő

Inkább fizet sok nyugdíjas, csak ne kelljen a netbankot használnia

Inkább fizet sok nyugdíjas, csak ne kelljen a netbankot használnia