A munkanélküliségi ráta 2005-ben hétéves csúcsra emelkedett, a legfrissebb adatok szerint az idei első negyedévben már 7,7 százalékot ért el, tavaly 7,2 százalék volt az átlag. Ennél is aggasztóbb, hogy az utóbbi években alig változott a foglalkoztatottak száma - 2001 első negyedévében 3 millió 852 ezer, legutóbb pedig 3 millió 885 ezer volt -, azaz gyakorlatilag az ezredfordulón kialakult szinten stabilizálódott. Sajátos magyar jelenség, hogy az alacsony foglalkoztatási szint nem magas munkanélküliséggel, hanem magas és növekvő inaktivitással párosul. Az inaktívak - akik nem sorolhatók sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek közé - aránya a legfrissebb KSH-adatok szerint a 15-74 éves korosztályban 45,5 százalék. Köztük csaknem 400 ezren vannak azok, akik nem nappali tagozatos diákok, nem nyugdíjasok, és semmiféle segélyben nem részesülnek. Egy felmérés szerint közülük mintegy 250 ezren egyáltalán nem akarnak dolgozni. Amíg más forrásból - családjuktól, tőkéjükből, bűnözésből, feketemunkából - elég jövedelemhez jutnak, nem is fognak.

HVG
A munkanélküliségi ráta 2005-ben hétéves csúcsra emelkedett, a legfrissebb adatok szerint az idei első negyedévben már 7,7 százalékot ért el, tavaly 7,2 százalék volt az átlag. Ennél is aggasztóbb, hogy az utóbbi években alig változott a foglalkoztatottak száma - 2001 első negyedévében 3 millió 852 ezer, legutóbb pedig 3 millió 885 ezer volt -, azaz gyakorlatilag az ezredfordulón kialakult szinten stabilizálódott. Sajátos magyar jelenség, hogy az alacsony foglalkoztatási szint nem magas munkanélküliséggel, hanem magas és növekvő inaktivitással párosul. Az inaktívak - akik nem sorolhatók sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek közé - aránya a legfrissebb KSH-adatok szerint a 15-74 éves korosztályban 45,5 százalék. Köztük csaknem 400 ezren vannak azok, akik nem nappali tagozatos diákok, nem nyugdíjasok, és semmiféle segélyben nem részesülnek. Egy felmérés szerint közülük mintegy 250 ezren egyáltalán nem akarnak dolgozni. Amíg más forrásból - családjuktól, tőkéjükből, bűnözésből, feketemunkából - elég jövedelemhez jutnak, nem is fognak.

Fokozza a problémát, hogy a munkanélküliség és az inaktivitás nagymértékben a népesség bizonyos rétegeire és az ország bizonyos területeire koncentrálódik. A szélsőséges területi különbségek részben a munkaerő és a tőke alacsony mobilitásának a következményei. A migráció alacsony intenzitása részben kulturális okokkal, részben azzal magyarázható, hogy kicsi a költözéssel elérhető bérnyereség. Egy másik „hungarikum": miközben a diplomások foglalkoztatási rátája alig marad el az OECD-országok adatától, az alacsony iskolai végzettségűeké több mint kétszerese a fejlett országokban mért szintnek.

A szürke- és feketegazdaságban munkálkodóknak csak egy része vallja magát munkanélkülinek, és csak egy részük

HVG
számol be egyáltalán aktivitásáról. A munkaerő-keresletnek a rendszerváltozást követő erőteljes visszaesése miatt sokan végleg kiszorultak a foglalkoztatásból, feladták az álláskeresést. Számuk csak akkor fog jelentősen csökkenni, amikor ez a generáció nyugdíjaskorba kerül. A nemzetközileg szokásosnál még mindig alacsonyabb a nyugdíjkorhatár, gyakori a korai nyugdíjaztatás, a rokkantnyugdíjba menekülés.

A rendszerváltást követő években a romák által betöltött munkahelyeknek több mint a fele megszűnt (az összes munkahelynek „csak" egyharmada), ráadásul a nagyon alacsony foglalkoztatási arány magas cserélődési rátákkal párosult. A háttérben az alacsony iskolai végzettség, a roma lakosság kedvezőtlen területi eloszlása, esetenként pedig a diszkrimináció áll. A romákat érintő aktív munkaerő-piaci programok - például közcélú, közhasznú munka, közmunka - is inkább tartósítják foglalkoztatásuk átmeneti jellegét, és nem járulnak hozzá a tartós állásba kerülés esélyének növeléséhez.

JAVASLATAINK

Minimálbérstop. Az eddigi kétszeri nagy minimálbér-emelés a Magyar Tudományos Akadémia szakértői szerint 1,3-2,3 százalékponttal csökkentette a foglalkoztatást, ezért káros lenne a minimálbér további emelése.

A munkaügyi kirendeltségek működésének reformja. A munkaügyi központok ma jóformán csak regisztrációra képesek, és gyakorlatilag semmilyen hasznos szolgáltatást nem nyújtanak azon túl, hogy - sokszor értelmetlen - képzésekre küldik az állástalanokat. Meg kell szüntetni azt az ellentmondást, hogy a munkaügyi központokban

HVG
a munkanélküliek szinte teljes skálája megjelenik, ugyanakkor csak nagyon kevés cég állásajánlata kerül oda. A munkaerőt kereső cégeket, illetve a közvetítő ügynökségeket ösztönözni kellene, hogy működjenek együtt a munkaügyi kirendeltségekkel, így minél több állásajánlat kerülhetne a központokhoz. Ezzel a szolgáltatással még inkább be lehetne hozni az inaktívakat a munkanélküliek közé. Bár a regisztráció ösztönzésével időlegesen tovább növekedne a munkanélküliségi ráta, a munkanélküliek elhelyezkedési aránya is nőne, ha bevezetnék, hogy aki nem fogadja el a munkaügyi központ által ajánlott - így nagyobb adatbázisból kikerülő -, képzettségének megfelelő állást, annak nem folyósítják tovább az álláskeresési támogatást, illetve a szociális segélyt.

A szakképzés hatékonyabbá tétele. A munkanélküliség csökkentéséhez szükséges legfőbb teendő az oktatás hozzáigazítása a munkaerő-piaci kereslethez. Például kevesebb virágkötőt és több fémforgácsolót kellene képezni, mégpedig jelentős gyakorlati tudással. Ma a legtöbb tanulószerződést kis- és középvállalkozásokkal kötik a szakképzők, az ehhez kapcsolódó adminisztrációs terhek csökkentésével ezek számát lehetne növelni. Jobban meg kellene szűrni a képzésekre jelentkezőket, ma ugyanis gyakran az a tanfolyamválasztás motivációja, hogy éppen melyik ingyenes. A szakképzési rendszert az Oktatási Minisztérium mostohagyermekéből a munkaügyi tárca szeme fényévé kellene tenni, amint az sok európai országban is van. Fontos a végzők sorsának nyomon követése. A foglalkoztatási hivatal honlapján frissítve tájékoztatni kellene az álláskeresőket arról, hogy éppen mire van kereslet a munkaerőpiacon, illetve a vállalkozások milyen munkaerőt terveznek felvenni az adott térségben.

A rászorulók oktatásának támogatása. Ingázási támogatást kellene adni azoknak a gyermekeknek, akik a magas közlekedési költségek miatt nem tudnak eljutni távolabbi, jobb iskolákba, és így már a szabad iskolaválasztás előnyeiből is kimaradnak.

A rozsdaövezetek felszámolása. Új életet kell lehelni a ma hatalmas munkanélküliséggel sújtott egykori ipari területekbe, ám ezt csak komplex programokkal, sok pénzből, legfeljebb hosszú távon lehet megvalósítani. A helyi önkormányzat és a vállalatok összefogásával először az infrastruktúrát kell fejleszteni, aztán új munkahelyeket telepíteni a térségbe. Kistérségekre szabott programok kellenek, regionális képzőközpontokkal - erre bőségesen áll rendelkezésre forrás az EU strukturális alapjaiból.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gagyi kamuvideóval próbálja Trump lejáratni ellenfelét

Gagyi kamuvideóval próbálja Trump lejáratni ellenfelét

Nem duplázódik a családtámogatás összege, ha ikrek születnek

Nem duplázódik a családtámogatás összege, ha ikrek születnek

Nem engedik be a Magyar Narancsot a Fidesz eredményvárójára

Nem engedik be a Magyar Narancsot a Fidesz eredményvárójára

Lemondott Szeged alpolgármestere

Lemondott Szeged alpolgármestere

Elvesztette a Figyelő a "Soros-lista" miatt indult pert

Elvesztette a Figyelő a "Soros-lista" miatt indult pert

Egy lopott Audi bukkant elő, amikor elolvadt a négyméteres hó egy szlovák hegyen

Egy lopott Audi bukkant elő, amikor elolvadt a négyméteres hó egy szlovák hegyen