A magyarországi minisztériumokat a rendszerváltást követően sosem a feladatok alapján állították fel-össze, hanem politikai szempontok szerint: hol a koalíciós kényszer, hol a győztes pártok erős lobbicsoportjainak érdekei döntöttek arról, milyen feladatokat milyen struktúrában lássanak el a tárcák. A szociális ügyek például indokolhatatlanul sok variációban bukkantak már fel: volt külön minisztériumuk, voltak már együtt az egészségügygyel, jelenleg pedig az egyik legfurcsább minisztériumi konglomerátumban, az esélyegyenlőségi és az ifjúsági ügyekkel vannak összekötve.

A magyarországi minisztériumokat a rendszerváltást követően sosem a feladatok alapján állították fel-össze, hanem politikai szempontok szerint: hol a koalíciós kényszer, hol a győztes

HVG
pártok erős lobbicsoportjainak érdekei döntöttek arról, milyen feladatokat milyen struktúrában lássanak el a tárcák. A szociális ügyek például indokolhatatlanul sok variációban bukkantak már fel: volt külön minisztériumuk, voltak már együtt az egészségügygyel, jelenleg pedig az egyik legfurcsább minisztériumi konglomerátumban, az esélyegyenlőségi és az ifjúsági ügyekkel vannak összekötve.

A jelenlegi kormányzati struktúra a lehető legkaotikusabb. Fejétől bűzlik a hal: már a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) szervezete is mutatja, hogy alapvető közigazgatási szerepek nincsenek tisztázva. A MEH-ben - ahol tíz politikai államtitkár van -, nem tudni, miért kell területfejlesztési politikai államtitkár, vagy hogy mit keres egy-egy politikai államtitkár a regionális fejlesztés tárca nélküli minisztere, illetve az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter mellett. Az pedig már szinte abszurd, hogy a MEH hivatalos, honlapján is megtekinthető szervezeti ábráján az egyik politikai államtitkár funkciója: „a kormány egyes megbízásait ellátó politikai államtitkár".

Az érthetetlenségek tovább sorolhatók: hogy a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok fejlesztésére miért kell kormánybiztos és miért pont a MEH-be, rejtély. Akárcsak az, hogy miért e hivatalban kell egy kormánymegbízottnak egyben miniszteri biztosként is az Alföld felzárkóztatásáért felelnie. Általában nehezen követhető az úgynevezett kormánymegbízottak rendszere, már maga a fogalom is tisztázatlan a közigazgatási irodalomban. Van olyan kormánymegbízott, aki egyben politikai államtitkár is, mások pedig nem. Hogy mi szükség volt határon túli magyar ügyekre felkérni egy kormánymegbízottat, amikor van egy külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős politikai államtitkár a MEH-ben, s a határon túli ügyek amúgy is a Külügyminisztérumhoz tartoznak - ugyancsak rejtély. A gyermek- és ifjúsági ügyekkel is kormánymegbízott foglalkozik a MEH-ben, holott van egy ifjúsági ügyekkel is foglalkozó minisztérium - igaz, ott meg miniszteri biztost neveztek ki az ifjúsági ügyekkel való foglalkozásra, holott van ifjúsági főosztályuk is.

Ez utóbbi minisztérium az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM), amelynek egyszerre három politikai államtitkára is van, akik elvben nem végeznek közigazgatási szakmai munkát. A gyakorlatban ki tudja, miért: az ICSSZEM politikai államtitkárainak egyike cigányügyekben, a másik a szociális, a harmadik pedig az esélyegyenlőségi ügyekben illetékesként van kinevezve. Hogy a helyzet véletlenül se legyen áttekinthető, az utóbbi két terület helyettes államtitkárai - a szokásos módon - a közigazgatási államtitkár alá vannak rendelve. A szakemberek szerint nem lenne szabad helyettes államtitkárokat kinevezni egy minisztérium gazdasági apparátusának irányítására vagy a nemzetközi ügyeire, pedig szinte minden minisztériumban ez a helyzet. Egyre gyarapszik, s már félszáznál tart a kormánybiztosok, miniszteri biztosok mellett az úgynevezett kormánymegbízottak, miniszterelnöki megbízottak, miniszteri megbízottak száma.

Az államigazgatás neuralgikus területe az úgynevezett országos hatáskörű szervek, illetve a területi dekoncentrált szervek kérdése is. Az 50-60 országos hatáskörű szerv közül jó néhány azzal foglalkozik, amivel a minisztériumok is. Számuk 1990 óta csak szaporodott, jogállásuk bizonytalan: olyan hatósági jogkörökkel bíró szervezeteket is ezek közé sorolnak, amelyeknek nem is kellene a közigazgatási szervek közé tartozniuk.

Egy-egy minisztériumnak gyakran több, egymástól független megyei hálózata van. A területi, dekoncentráltnak nevezett szervezetekhez tartoznak olyanok, amelyeknek regionálisan, olyanok amelyeknek megyékben, de olyanok is, amelyeknek megyei szint alatt vannak területi szervezeti egységeik. A KSH-nak például 19 megyei, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak hét regionális kirendeltsége van. Bányakapitányságból négy van, környezetvédelmi felügyelőségből 12, erdészeti igazgatóságból pedig tíz. Az ÁNTSZ-nek vannak megyei központjai, s 136 városi-kistérségi intézete, az APEH-nak a megyei központok mellett 133 kistérségi irodája, míg a földhivatali hálózat 109 körzeten alapul. A káosz csúcsa a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium, amelynek lényegében kilenc, különböző területi szervezeti hálózata van. Ezek közé tartoznak például az állategészségügyi, a földművelésügyi hivatalok, a növény- és talajszolgálat.

Az önkormányzati szféra hatékonysági problémákkal küzd. Magyarországon ugyanis túl sok a kisközség: a települések harmada ötszáz, több mint fele ezer fő alatti. Ezek közül is számosan

HVG
tartanak fenn önkormányzati hivatalt, önkormányzati intézményeket. Ezek általában képtelenek hatékonyan működni, ám számos kistelepülésen kizárólag ők adnak munkát az embereknek. Minden önkormányzat már ma is részt vesz valamilyen társulásban, tehát kötelező és választható feladatainak egy részét másokkal közösen oldja meg. Az utóbbi években egyre erősebb kísérlet történik a kistérségek hatáskörének növelésére, törvényi bebetonozására. Ha ez sikerrel járna, félő, hogy újabb fölösleges közigazgatási szint jönne létre.

A megye jelenleg politikai tényező a választott önkormányzat, illetve a parlamenti választójogban szereplő területi listás mandátumai miatt. Hatásköre viszont édeskevés: alig tud beleszólni a területén zajló ügyekbe. Ezt a kiüresítést erősíti az EU-pénzek fogadásával komoly erőt képviselő régiók felértékelődése is.

Budapest külön probléma. Az eredendő bűn az volt, hogy a kerületi önkormányzatok ugyanolyan erős jogokat kaptak, mint a helyi önkormányzatok. A sok kerületi érdek szétbomlasztja a várost, lehetetlen egységes fejlesztésekben gondolkodni, a kerületi lobbik által kierőszakolt építési engedélyezési gyakorlat tönkreteszi a városképet.

JAVASLATAINK

A reformoknak felülről kell elindulniuk. Először rendbe kell tenni a MEH-et, világos minisztériumi szisztémát, a minisztériumokon belül pedig feladatok szerinti tagozódást kell kiépíteni. Meg kell szüntetni a kormánymegbízotti rendszert, jelentősen csökkenteni kell a kormánybiztosok és miniszteri biztosok számát.

Több minisztériumot célszerű összevonni. Az újak közé tartozna például a kulturális-oktatási, a mezőgazdasági-környezetvédelmi, az egészségügyi-szociális tárca.

A minisztériumok kebelezzék be az országos hatáskörű szervek jó részét főosztályként, vagy legalább vegyék őket miniszteri felügyelet alá.

Az állam területi szerveinek többségét a megyei közigazgatási hivatalok szervezetébe kell összevonni úgy, hogy szakmai önállóságukat megtartsák. Egy minisztériumnak csak egy ilyen hálózata legyen. Néhányat át lehetne adni a megyei önkormányzatok hatáskörébe, ezzel is erősítve a megyéket.

A megyerendszer megőrzendő. A megyékre nem kell ósdi zárványokként tekinteni: hatáskörük, szolgáltatásaik, koordinációs szerepük megerősítése a szolgáltató állam kulcsfontosságú eleme

HVG
lehet. A régió messze van az emberektől, akiknek semmiféle regionális tudatuk nincs. Kezdeményezni kell, hogy az EU a jelenlegi hét régió helyett hármat ismerjen el: a dunántúli-pannon régiót, az alföldi-észak-magyarországit, illetve a közép-magyarországit. Ezek vezetését, fejlesztési tanácsait is alulról építve, önkormányzatok, megyék által kellene létrehozni, a döntések túlnyomó többségét rájuk bízva.

Az állam ne avatkozzon be a kistérségek kijelölésébe, mintegy adminisztratív központokat létrehozva. Inkább azt kell támogatnia, hogy minden szolgáltatást ott végezzenek, ahol az a leghatékonyabb, az önkormányzatok szabadon köthessenek társulásokat e szolgáltatások ellátására. Erre viszont ösztönözni kell az önkormányzatokat.

Az önkormányzatokat, ahol csak lehet, meg kell tartani, a polgármestert és a képviselő-testületet meg kell választani, a lokálpatriotizmust életben tartani. A nagyon kis településeket ösztönözni kell, hogy közös képviselő-testületeket alakítsanak, az ezer fő alatti községeknek kötelezővé kell tenni a körjegyzőségekbe való belépést. Ezekben tehát önkormányzati hivatal nem működne, csak polgármester és képviselő-testület.

A budapesti hatáskörök átszabása. A kerületi önkormányzatokat meg kell gyengíteni, csak olyan hatásköröket hagyva nekik, melyekről a főváros lemond. Minden fejlesztési kérdésben a főváros kezében legyen a döntés. A belső kerületekből - V., VI., VII., VIII., IX., illetve a XIII. kerület újlipótvárosi részéből - egyetlen központi kerületet kellene alkotni.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Barátság kőolajvezeték: szakértők szerint nagyobb a baj, mint gondolnák

Barátság kőolajvezeték: szakértők szerint nagyobb a baj, mint gondolnák

Leglegleg: kipróbáltuk a BMW 306 lóerős új mini divatterepjáróját

Leglegleg: kipróbáltuk a BMW 306 lóerős új mini divatterepjáróját

Két kilométeres dugulás van az M5-ösön

Két kilométeres dugulás van az M5-ösön

Nagycsaládos kedvezménnyel vesz autót? Ezt a matricát kell a szélvédőre ragasztani

Nagycsaládos kedvezménnyel vesz autót? Ezt a matricát kell a szélvédőre ragasztani

Újraszámolás: megváltozott az Eurovíziós dalfesztivál végeredménye

Újraszámolás: megváltozott az Eurovíziós dalfesztivál végeredménye

Egyre többen hazudják doktornak magukat az üzleti életben, és nehéz megcsípni őket

Egyre többen hazudják doktornak magukat az üzleti életben, és nehéz megcsípni őket