Hiba volna elparentálni az EU úgynevezett lisszaboni programját, még ha alig váltotta is be a hozzá fűzött reményeket - állítja a neves londoni kutatóműhely, az Európai Reformközpont (Center for European Reform, CER), hozzátéve: „valami forr az európai gazdaság mélyrétegeiben". Az uniós kormányfők 2000 márciusában, a portugál fővárosban hirdették meg a közösség globális versenyképességének javítását célzó tízéves gazdaság- és társadalomfejlesztő programcsomagot, amit aztán tavaly, huszonötös körben, erősen „áramvonalasítottak".

Hiba volna elparentálni az EU úgynevezett lisszaboni programját, még ha alig váltotta is be a hozzá fűzött reményeket - állítja a neves londoni kutatóműhely, az Európai Reformközpont (Center for European Reform, CER), hozzátéve: „valami forr az európai gazdaság mélyrétegeiben".

HVG
Az uniós kormányfők 2000 márciusában, a portugál fővárosban hirdették meg a közösség globális versenyképességének javítását célzó tízéves gazdaság- és társadalomfejlesztő programcsomagot, amit aztán tavaly, huszonötös körben, erősen „áramvonalasítottak".

A korábbi túldimenzionált tervekről a hangsúly tavaly a gazdasági növekedést és munkahelyteremtést közvetlenül szolgáló intézkedésekre került, melyek listáját minden kormány évente köteles összeállítani, végrehajtásukért felelőst kijelölni - utóbbi Magyarországon eddig Baráth Etele tárca nélküli miniszter volt. Az átfazonírozással egyidejűleg az EU a tagállamok költségvetési deficitjének mértékét szabályozó előírások felpuhításáról is döntött: a jelentős strukturális reformokba belevágó tagállamok számára átmenetileg a GDP 3 százalékánál nagyobb államháztartási hiányt is megenged különösebb szankciók nélkül.

A kötelezettségvállalások értékelésére elvileg az Európai Bizottság (EB) hivatott, ám a testület vonakodik nevesíteni a lisszaboni program teljesítésében kiemelkedő vagy elmaradó kormányokat, így a CER állít össze évről évre teljesítési tabellát. A tavalyi „lisszaboni bizonyítványokat" márciusban közzétevő brit kutatóintézet a program sarokköveinek számító öt átfogó szempontot - az innovációt, a piacliberalizációt, a vállalkozásbarát környezetet, a foglalkoztatást és társadalmi kohéziót, valamint a környezetvédelmet - érvényesítő, közel két tucat indikátor összehasonlítása alapján ítélt. Mint munkatársai hangsúlyozták, nem csupán az abszolút teljesítményt vették figyelembe, hanem a fejlődés többéves dinamikáját is.

A dicsőségtáblán Dánia neve áll az élen. Az északi ország szinte minden indikátor esetében magas pontszámot ért el, s az EU-ban egyedülállóan képes egyesíteni a gyors gazdasági növekedés, a széles körű foglalkoztatottság és a magas színvonalú szociális biztonság követelményeit. Franciaország és Nagy-Britannia egyaránt sok területen előrelépett, de bizonyos tekintetben egymás „tükörképei": míg az előbbiben nagy a munkanélküliség, de mérsékelt a társadalmi egyenlőtlenség, az utóbbiban kevés az állástalan, ám számottevő a szegénység. Németország ismét a világ legnagyobb exportőre lett, de túl sok a tartósan munkanélküli, s kérdőjelek övezik a nagykoalíció elszántságát az egészségügyi reformok ügyében. A régi tagállamok sereghajtója Olaszország: hatalmas a bürokráciája, hiányos az infrastruktúrája, magasak az adói és a munkanélküliségi rátája, az államadósság meghaladja a GDP 100 százalékát. Az EU más mediterrán tagállamai sem sokkal jobbak: Portugáliának siralmasak az oktatási mutatói, az állam túlsúlya miatt pedig az egész kontinensen Görögországban van a legnehezebb sorsuk az üzleti vállalkozásoknak.

A gazdasági növekedés tekintetében az új tagállamok közül a CER az évi 7-10 százalékos bővülést felmutató baltiakat emeli ki, Észtország külön elismerést kapott a gazdaság nyitottságáért és innovációs készségéért. A kutatók felhívják a figyelmet, hogy a régi tagországok átlagától jelentősen lemaradó újaknál fennáll a „reformfásultság" veszélye, holott még sok a tennivalójuk például a munkaerőpiac és az oktatás korszerűsítésében, a bürokrácia visszanyesésében. A legaggasztóbbnak a brit kutatóműhely a lengyel helyzetet látja, ahol valamennyi munkaerő-piaci mutató a legrosszabb Európában, az üzleti verseny korlátozott, az adórendszer zavaros, a működőtőke-beáramlás apad, ráadásul a populista kormányzattól nem is várható semmi előrelépés.

Magyarország a 27 országot - a várhatóan jövőre csatlakozó Romániát és Bulgáriát is - felölelő tabella középtáján tanyázik, nem mindig mutatói értékeinek, hanem a 2000-es indulóév óta megtett előrehaladásának köszönhetően. Tavaly például Magyarország - csakúgy, mint Lettország, Litvánia és Szlovénia - megduplázta a széles sávú internethez való hozzáférés rátáját. Még így is a sereghajtók között van ugyan az EU-ban, de kedvező, hogy a szélessávúinternet-előfizetések száma már az összes előfizetés közel felére rúg, szemben a 33 százalékos közösségi átlaggal. Érzékelhetően fejlődött az internetes közigazgatás is, viszont Magyarországon az összes alkalmazott mindössze harmadának van alapvető informatikai képzettsége, szemben a 44 százalékos uniós átlaggal.

Vegyes a kép a kutatási-fejlesztési ráfordításoknál: az uniós cél az, hogy 2010-re a közösségi átlag elérje a GDP 3 százalékát. E téren az új tagállamok éllovasainak aránya is mindössze 1 százalék, a magyar ennél is kisebb. Mint a budapesti kormány „nemzeti lisszaboni programja" önkritikusan megjegyzi, Magyarországon a kutatótársadalom népességhez viszonyított aránya fele az uniós átlagnak, a tudósok átlagéletkora magas, és kevéssé nyitottak a gazdasági szempontokra a témák kiválasztásában. Ráadásul a műszaki és természettudományos végzettséget szerzők aránya a 20-29 éves népességen belül csupán a harmada a régi tagállamok átlagának.

A „kullogók" közé sorolja a CER Magyarországot a piacliberalizációt illetően, mert - a törvény adta lehetőségek dacára - a gyakorlatban nincs valódi verseny sem a vonalas telefonhívások, sem a villamosáram-szolgáltatás, sem a vasúti szállítás piacán. Nem áll túl jól Magyarország az üzletbarát szabályozási környezetet tekintve sem. Hosszadalmas és drága a cégalapítás: idehaza ehhez több mint ötven nap kell, míg a skandináv országokban csupán két hét, igaz, Szlovéniában két hónap, Szlovákiában viszont nemrég nyolcvanról 25 napra szorították le az időt. A vállalatmegszüntetés uniós átlagban egyévnyi bürokráciája minálunk kettőre nyúlik. Magyarország még mindig jelentősen elmarad a felsőfokú végzettségűek arányát tekintve az unió úttörőitől: míg Belgiumban, Írországban és az északi tagállamokban az arányuk a 40 százalékot is eléri, idehaza csak 20 százalék körüli - csekély vigasz, hogy hasonló a helyzet Ausztriában és Csehországban is.

Az az intézkedés, amelyért Magyarország az utóbbi időben a nemzetközi összehasonlításokban a legtöbb dicséretet zsebeli be - így van ez a mostani CER-elemzésben és az Európai Bizottság hasonló dokumentumaiban is -, a már végrehajtott „többpilléres" nyugdíjreform. A társadalmi kohézió egyik fontos mérőszámát, a gyermekszegénységet illetően viszont erősen romlott a hazai helyzet: a CER által idézett UNICEF-adatok szerint ez a kilencvenes évek elején mért 7-ről 20 százalékra nőtt - a kutatók megfogalmazása szerint amúgy viszonylagos jólétben élő - Magyarországon. Az elemzők megállapítják, hogy bár az új tagállamok a GDP arányában hasonló összeget költenek szociális célokra, mint a régiek, a források gyakran nem a legrászorultabbakat érik el. Azok az országok képesek leginkább a szükséges reformokra, ahol a változások köré nemzeti konszenzust tudnak építeni - vonják le az átfogó konklúziót a CER kutatói.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Egy hetük maradt a vállalkozásoknak bevallásuk elkészítésére

Egy hetük maradt a vállalkozásoknak bevallásuk elkészítésére

Így szól a Republic slágere, ha ráhajtunk a 67-es gyorsútra – videó

Így szól a Republic slágere, ha ráhajtunk a 67-es gyorsútra – videó

Will Smith tisztában volt vele, hogy illegálisan mászott fel a Lánchídra

Will Smith tisztában volt vele, hogy illegálisan mászott fel a Lánchídra

Yuval Noah Harari: A klímaváltozás most történik, most kell vele foglakoznunk

Yuval Noah Harari: A klímaváltozás most történik, most kell vele foglakoznunk

Párizsban meglépik, ami Budapesten elképzelhetetlen lenne

Párizsban meglépik, ami Budapesten elképzelhetetlen lenne

Elítéltek egy orosz bérgyilkost, aki tévedésből rossz embert ölt meg

Elítéltek egy orosz bérgyilkost, aki tévedésből rossz embert ölt meg