A kelet-európai uniós tagok közül egyelőre Csehország áll a leginkább csehül az uniós pénzek költésében. Az eredetileg is régiókra - vajdaságokra - tagolt Lengyelországban decentralizáltan igyekeznek határidőre elkölteni a pénzeket, a balti államokban és Szlovéniában egyetlen központ osztja a pénzt.

HVG
Az utakon található kátyúk rettentően kellemetlenek, de az uniós pénzeket nem szabad ilyesmire költeni - hoz aligha csak a hazájára érvényes példát a HVG-nek Petr Porák, a cseh ipari és kereskedelmi minisztérium strukturális forrásokért felelős tanácsadója -, ebből ugyanis nem jut többletjövedelemhez a gazdaság. Az innováció és a versenyképesség fejlesztésére kéne több forrás, erre nálunk a strukturális alapokból csak 12 százalék jut - teszi hozzá.

Kétféle utat jártak az unió régi tagjai a pénzek felhasználásában. A mintatanulóként emlegetett Írország 1973-as taggá válása óta szinte kizárólag oktatásra, képzésre és innovációra fordítja a brüsszeli forrásokat. Az uniós gazdasági átlagot azóta is alulmúló Spanyolország, Portugália és Görögország viszont a vidékfejlesztéstől a turizmusig, a távközléstől a környezetvédelemig a legkülönfélébb célokat igyekszik támogatni: a pénzek legnagyobb része infrastruktúra-fejlesztésre megy.

Mindezek ismeretében meglepőnek tűnhet, hogy valamennyi kelet-közép-európai új tagállam a "mediterrán modellt" választotta. Persze nem csak rajtuk múlott. Míg például az ír út- és vasúthálózat bővítése - elvégre szigetországról van szó - vajmi kevéssé fontos az uniónak, Keleten Brüsszel szívesen vette az infrastruktúra fejlesztését. A visegrádi négyek (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) nagyjából hasonlóan allokálta a pénzeket az operatív programok között: humánerőforrás-fejlesztésre például minden visegrádi országban körülbelül 20 százalék jut, ennél néhány százalékponttal kevesebbet tesz ki a "gazdasági versenyképesség" avagy "ipar és szolgáltatás" elnevezésű operatív program. Lengyelország főképp az úthálózat-fejlesztésre fókuszál, a csehek a legtöbb pénzt oktatásra és képzésre fordítják, Szlovákia a vidékfejlesztést, Lettország pedig a kis- és középvállalatok támogatását tartja a legfontosabb célnak. A balti államok és Szlovénia némileg másképpen osztogatja a pénzeket: ezek az országok ugyanis kis területük miatt egy régiónak számítanak, és egyetlen operatív programjuk van.

"A roma lakosság felzárkóztatására Szlovákiában célzott programokat indítottak - hoz példát az eltérő programstruktúrára Kullmann Ádám, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főosztályvezetője -, nálunk az effajta programok etnikai címke nélkül a hátrányos helyzetűek számára indulnak." A visegrádi csoportban Magyarország és Szlovákia áll az élen, leginkább pedig Csehország van lemaradva.

"Ahhoz, hogy a programokat értelmes pályázatokkal töltsük meg, időre van szükség" - védte a cseh mundér becsületét Petr Porák, aki szerint így is félő, hogy a strukturális alapokból megszerzett pénzek mintegy 20 százaléka elpocsékolódik. A szakértő idesorolja, ha valamely projekt haszna kimerül például egy gyár termelésének egyszeri megnövelésében.

A magyar és a szlovák szakemberek viszont úgy látják, hogy a pénzek felhasználása egyfajta versenyfutás az idővel. Elvégre a 2008-ig el nem költött pénzek örökre elvesznek, ráadásul befolyásolják a Brüsszeltől a későbbiekben elnyerhető források nagyságát is. A sietség látszik is: Magyarországon a 2004. májusi uniós csatlakozás előtti hónapokban minden operatív program elkezdődhetett, mert lezárult a programok egyeztetése, felálltak a monitoring bizottságok, uniókonformmá tették a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályokat, kiépítették a szükséges informatikai rendszert. Mindenütt másutt valami hiányzott: Szlovákiában így csak néhány program kezdődött el a csatlakozásig, másutt egy sem. Cipruson különösen lassan indultak a programok, aminek oka, hogy ott nem voltak előcsatlakozási programok, melyek a kelet-európai nyolcakat megismertették az uniós források felhasználásának rendszerével. Pánikra azonban az idén még egyik államnak sincs oka - vélik a szakemberek -, a pénzeket 2008-ig lehet lehívni, leghamarabb egy év múlva kezd majd körvonalazódni, hogy melyik tagállam mennyi pénzt kénytelen Brüsszelben hagyni.

Írország egyébként nemcsak a pénzek programok közti elosztásában, hanem annak fegyelmezett lebonyolításában is utat mutathat az új tagállamoknak. A keleti csatlakozó országok azonban ebben is a mediterrán államok példáját követik: a bürokrácia megkettőzésével külön intézményrendszert hoztak létre az uniós források felhasználására. A rendszer azonban - vélekednek a szakértők - idővel mindenütt belesimul majd a hazai források elosztását szolgáló intézményrendszerbe. Lengyelország az egyetlen, ahol a régiók valóban aktívan részt vesznek a programok lebonyolításában: itt ugyanis a már meglévő vajdaságokból alakították ki azokat.

Márpedig a pénzek hatékony felhasználásával kapcsolatban körvonalazódó egyik uniós tanulság, hogy hasznos lehet a programszervezés rugalmassága. Míg Angliában minisztériumi útmutatók szabályozzák, hogyan kell egy pályázatot értékelni, melyek a pályázatokat elbíráló szervek, milyen dokumentumokat kell bekérni a végrehajtás ellenőrzésekor, Magyarországon az ilyesmit rendeletek határozzák meg. Lengyelországban pedig külön törvényt hoztak róla, amit rendkívül körülményes módosítani. A legnagyobb új tagállamban a nyilvánosság kikényszerítette például, hogy fellebbezési rendszert léptessenek életbe a pályázók kifogásainak elbírálására. Másfelől persze a törvényhozás által lefektetett elvek erősebb kontrollt jelentenek az irányító és közreműködő hatóságok működése felett.

Az új tagállamokban általános tapasztalat, hogy a vállalkozók figyelemmel kísérik a programokat, és szívesen pályáznak is a támogatásokra, a beadott projektek minősége viszont gyenge, az adminisztráció átfutási ideje hosszú, és hiánycikknek számítanak az elbíráláshoz kellően képzett szakértők. A céges pályázókat a magyar állam különleges mértékben igyekszik pályázásra buzdítani: 25 százalék előleget vehetnek fel az elfogadott projektek megvalósítására, míg például Észtországban vagy Szlovéniában minden támogatás csak utólag, a számlák alapján osztható ki.

SCHWEITZER ANDRÁS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Megvannak a lottószámok

Megvannak a lottószámok

Betörtek egy amerikai család házába, és kitakarították azt

Betörtek egy amerikai család házába, és kitakarították azt

A Rolls-Royce-stílusú öngyilkos ajtókkal álmodták meg az Audi Q8-ast

A Rolls-Royce-stílusú öngyilkos ajtókkal álmodták meg az Audi Q8-ast

A Pasaréti templomban megmondták a híveknek, hogy kit ne támogassanak a szavazáskor

A Pasaréti templomban megmondták a híveknek, hogy kit ne támogassanak a szavazáskor

A kaszinózás nem jött be, de paradicsomban egyre erősebb az északnyugati határszél

A kaszinózás nem jött be, de paradicsomban egyre erősebb az északnyugati határszél

EP-választás: 24 százalék fölé kúszott a részvétel

EP-választás: 24 százalék fölé kúszott a részvétel