Eddig nem vitt, csak hozott az uniós csatlakozás a magyar bankoknak, méghozzá kiugró növekedést, gyorsan bővülő termékkínálatot és keresletet. A jövőben azonban az ügyfeleknek is kijuthat a jóból, erősödhet ugyanis a fogyasztóvédelem.

A bankszektor robbanásszerű fejlődésére kevesen számítottak az ország uniós csatlakozása előtt, hiszen a hazai pénzügyi szektor már a megelőző 15 év során olyan intézményi, szabályozási és szakmai fejlődésen ment keresztül, amelylyel jobbára felzárkózott az uniós piaci követelményekhez. A pénzintézetek a csatlakozástól függetlenül is fokozódó versenyre számítottak, miközben alig tartottak új szereplők megjelenésétől. A piacot ugyanis már telítettnek ítélték: a szakértők szerint aki akarta, az már 2004. május 1-je előtt amúgy is megalapította saját magyar leánybankját. Ez persze nem utolsósorban azzal volt magyarázható, hogy a várható csatlakozás az összes jelölt ország piacát felértékelte.

A várakozás felfokozott izgalma és a bekövetkezett tagság együttesen adta a lökést a bankrendszernek, aminek következtében 2003 és 2005 között az összes közvetített tőke állománya évente 17-18 százalékkal növekedett, miközben a bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme megfeleződött. Ennek ellenére a magyar gazdaság "bankosodása" még gyerekcipőben jár: a bankok mérlegfőösszegének a GDP-hez viszonyított aránya kevesebb mint fele a világátlagnak, a fejlett gazdaságok mutatóinak pedig csupán tört része, sőt kismértékben elmarad a fejlődő világ átlagától is. A további növekedési kilátások ezért vonzó befektetési célponttá teszik a pénzintézeti szektort.

A tőkeéhség azért sem csillapul, mert a hazai megtakarítások körében fokozatosan csökken a bankbetét súlya, miközben nem szűnik a háztartások és a kisebb vállalatok hitelfelvételi igénye. A pénzintézetek ezért más forrás után néztek, és rátaláltak a külföldi tőkére, amellyel kipótolják a hiányt, egyúttal ösztönzik a devizakölcsönök felvételét. A jövőben a banki szolgáltatásfajták száma tovább szaporodik, s egyre nőhet a hitelállomány aránya a mögötte álló jövedelemhez képest, ezért a mainál fejlettebb biztosítékrendszerre és kockázatkezelési eljárásokra lesz szükség.

Bár Magyarország uniós csatlakozása után az EU-székhelyű pénzügyi szolgáltatók előtt ledőltek a magyar piacot korábban védő korlátok, s fordítva is megnyílt az út, érdemi változásnak alig volt jele. A határon átnyúló szolgáltatások indításához csupán arra van szükség, hogy ezt a szándékot bejelentsék a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) - vagyis nem kell itt bankot alapítani -, s a csatlakozás óta 132, más tagállambeli pénzintézet élt ezzel a lehetőséggel. Többségük azonban egyelőre láthatatlan maradt, illetve azért nem lehet sokat tudni róla, mert mindössze néhány ügyfelet szolgál ki. Miután a működésről nem kell beszámolni a felügyeletnek, lényegében rejtve maradnak a PSZÁF előtt is. Az osztrák pénzintézetek által kínált kölcsönökre azonban nem nehéz rábukkanni (lásd A szomszéd pénze című írásunkat). A fordított irányú forgalomról, azaz a magyar polgárok külföldre vitt pénzéről inkább csak sejtések vannak, de érzékelhető, hogy egyre nagyobb üzletet látnak ebben a külföldi pénzintézetek (lásd Forgatónyomaték című cikkünket).

"A határon átnyúló szolgáltatások esetében a cég anyaországának felügyelete minősül felettes hatóságnak, a magyar felügyeletnek inkább csak fogyasztóvédelmi jogosítványai vannak" - mondta a HVG-nek Binder István PSZÁF-szóvivő. Ha például egy magyar ügyfél egy másik uniós országban bejegyzett szolgáltató miatt panasszal fordul a PSZÁF-hoz, a felügyelet a bejelentést átirányítja az illetékes külföldi hatóságnak, a belföldi szabályozás alá eső ügyekben, illetve vészhelyzet esetén azonban maga is cselekszik, s erről tájékoztatja a társfelügyeletet.

Fióktelepet egyelőre három külföldi pénzintézet nyitott Magyarországon: a francia Cofidis, a belga Fortis Bank, illetve a Dresdner Bank. Ez utóbbi a korábban itt működő leánybankjának ügyfeleit átirányította egy újonnan nyitott fiókba, majd a kiüresített bankot - lényegében csak a banklicencet - idén januárban eladta az Allianz Hungária Biztosítónak.

Ha nem is azonnal, de hosszabb távon az uniós tagság erősíti majd a fogyasztóvédelmi érdekek érvényesülését is. Az egységes uniós pénzügyi piac kialakulása érdekében ugyanis igyekeznek egységesíteni a fogyasztóvédelmi szabályokat is, ezért több területen szabványosítanák a szolgáltatásokat és az ügyféltájékoztatást.

Az Európai Bizottság (EB) például még 2001 márciusában ajánlást tett közzé arról, hogy a lakáshiteleket kínálóknak milyen információkat kellene a szerződéskötés előtt közölniük a fogyasztókkal. Ehhez az önkéntes magatartási kódexhez - ahogy a neve is mutatja - saját elhatározásukból csatlakozhatnak a pénzügyi intézmények. Az ajánlás szerint a bank szabványosított formában általános és személyre szabott - közérthetően megfogalmazott - információkat bocsát a hitelfelvevő rendelkezésére, jellemzően két-három oldalon. Ebben tájékoztatják az ügyfelet például a szükséges dokumentumokról, a különféle hitelfajtákról, a kamatláb típusáról (fix vagy változó), az összes járulékos költségről, a visszafizetés lehetőségeiről és az egyedi igényekre számított díjakról is. Eddig csak az FHB Jelzálogbank vállalta az egységes uniós tájékoztatást, de a felügyelet május 10-én felhívásban noszogatta a többi lakáshitelezőt is a csatlakozásra.

A fogyasztási hitelek (áruhitel, folyószámlahitel, személyi kölcsön, hitelkártya) esetében ugyancsak egységes fogyasztóvédelmi szabályok bevezetését szeretné elérni az EB. A jelenleg érvényben lévő, 1987-ben született irányelvnek megfelelnek ugyan a hazai előírások, például a teljeshiteldíj-mutató számítására és feltüntetésére vonatkozó regula, viszont Brüsszel a jövőben szigorúbban határozná meg, mi mindent tartalmazzon az ügyfeleknek a szerződés előtt adott felvilágosítás.

A piaci szereplők nagy ellenállásába ütközik az a tervezett módosítás, hogy az ügyfelek a szerződéskötést követő 14 napon belül meggondolhassák magukat, és felbonthassák a megállapodást. Ráadásul a hitelt felvevőnek jogában állna büntetőkamat nélkül visszafizetni a kölcsönt a lejárat előtt, és fel is mondhatná a hitelt, ha meghiúsul az áruvásárlás. A tervek szerint a reklámokban a törlesztőrészletet is fel kellene tüntetni. Az újfajta szabályozás elfogadása tehát nem lesz könnyű menet, egy-két évet még igénybe vehet, így 2009-2010 előtt aligha várható változás ezen a téren. "Ha mégis, az a költségek összegére vonatkozóan semmiféle szabályt nem fog tartalmazni" - oszlatta el a túlzó várakozásokat Binder.

Az unión belül érvényes az a szabályozás, hogy a határon átnyúló euróátutalások díjának meg kell egyeznie az országon belüli átutalás díjával, és ugyanez vonatkozik a bankkártyás fizetésekre és a készpénzfelvétre is. Miután a szabályozás az euróra mint pénznemre vonatkozik, így azt a magyar pénzintézeteknek is be kellene tartaniuk az euróátutalások tekintetében. Tehát például egy Magyarországon belüli és egy Magyarországról Ausztriába indított euróátutalás költségének meg kellene egyeznie. A gond az, hogy az euró egyelőre nem hivatalos fizetőeszköz idehaza, ezért az országon belüli euróátutalások sem jellemzőek, így aztán nehéz ellenőrizni a szabály érvényesülését. Hiába fordul elő, hogy néhány ezer forintnyi euró külföldre utalásának az ára csaknem megegyezik az utalandó összeggel, szankciót ez aligha von maga után.

A külföldre utalás magas díját pedig sokszor azzal magyarázzák, hogy a hazai bank és a kedvezményezett pénzintézet között még két levelezőbank is felbukkan, ami drágítja a pénz továbbítását. Időközben létrehozták az úgynevezett Step 2 elszámolórendszert, ami leegyszerűsíti a határon túli átutalásokat, mivel a pénzt közvetlenül a címzett bankhoz juttatja el. A bökkenő csak az, hogy ehhez a rendszerhez nem kötelező a csatlakozás, így jó ideig eltart majd, hogy minden külföldre irányított összeg keresztülfusson rajta.

Az egységesülő piacnak javuló hatékonysággal is kell működnie, így az EB a piaci verseny élénkítésére is törekszik. A pénzügyi szektorban legutóbb a kereskedők által a kártyaelfogadásért a pénzintézeteknek utalt díjat érte kritika, a bizottság jelentése szerint ugyanis az európaiak túl sokat fizetnek a nagy hitelkártyarendszerek használatáért, mert a szektorban nem alakult ki verseny. Neelie Kroes versenypolitikai biztos szerint ebben a helyi piaci szereplők a ludasak. Több tagállamban a bankok és a nagy hitelkártyarendszereket működtető cégek - mint a Visa és a Mastercard - együttesen az egész országra kiterjedő árakat szabtak meg, és ezzel valójában monopolhelyzetet teremtettek. A magyar, cseh és portugál kereskedők 2,5-3,1 százalékos tranzakciós díjat fizetnek a bankoknak a Mastercard vagy a Visa elfogadásáért, ami háromszor-négyszer nagyobb, mint Svéd-, Finn- vagy Olaszországban. A biztos szerint ezért Európának közös hitelkártyarendszerre van szüksége, amely képes felvenni a harcot a Visával és a Mastercarddal. Ezek a díjak ugyanis áremelkedéshez vezetnek.

Az egységes fizetési terület létrehozása és a határokon átnyúló könnyebb és megfizethetőbb tranzakciók 50-100 milliárd eurót takaríthatnának meg az EU- tagállamok gazdaságainak - állapította meg a testület felmérése. Az ügynek még nincs vége, a bizottság most konzultációt indított. Ugyanakkor a magyar pénzintézetek arra hívják fel a figyelmet, hogy nálunk a bankok saját maguk állják a telepítés költségeit - ami a terminál árával együtt mintegy 100 ezer forint -, gondoskodnak a javításról, cseréről, ezért a hazai díjba ezeket is beépítik. Gyors változás ezen a téren sem várható, ráadásul a hazai bankszektornak - az eurózónán kívül lévén - egyelőre nem kell betartania a pénzügyi szektor költségeire vonatkozó előírást.

LOVAS JUDIT

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Trend

Forgatónyomaték

"Pénzügyi tanácsadód megválasztásában legyél legalább annyira körültekintő, mint a sebészedénél!

Trend

A szomszéd pénze

Jelenleg az osztrák hitel a leglátványosabb külföldi banktermék, amivel a határon átnyúló pénzügyi szolgáltatások 2...

Vajna Tímeának Cannes már soha nem lesz ugyanaz

Vajna Tímeának Cannes már soha nem lesz ugyanaz

Trumpék előálltak valamivel, és ennek a Facebook és a Twitter ihatja meg a levét

Trumpék előálltak valamivel, és ennek a Facebook és a Twitter ihatja meg a levét

Videó: A valóságban is elpüföli az embert a robot, ha a virtuális valóságban behúznak a játékosnak

Videó: A valóságban is elpüföli az embert a robot, ha a virtuális valóságban behúznak a játékosnak

Orbán Viktor a magyar sportfejlesztésekkel büszkélkedett az UEFA elnökének

Orbán Viktor a magyar sportfejlesztésekkel büszkélkedett az UEFA elnökének

WHO: nagy a baj, 30 éven belül 3x annyi embernél lép fel az időskori elbutulás

WHO: nagy a baj, 30 éven belül 3x annyi embernél lép fel az időskori elbutulás

Bibliai ihletésű neve lett Kim Kardashian és Kanye West negyedik gyerekének

Bibliai ihletésű neve lett Kim Kardashian és Kanye West negyedik gyerekének