A komputerek teremtette látszat sokszor élethűbb, mint maga a valóság. A mozinézők nem is tudják, hogy egy-egy film melyik szereplője hús-vér ember, és melyik számítógépes kreáció.

A Karib-tenger kalózainak második kalandjában a Jack Sparrow lelkére vérszerződő Davey Jones, a Repülő Hollandi szellemhajó kapitánya pont olyan, mintha valódi színész játszaná, a fején polipcsápokban végződő gumimaszkkal. Az angol Bill Nighy azonban nincs benne a ruhában, csak a hangját adja a szerephez - és a mozgását. Ez utóbbit úgy kopírozták le, hogy szűk speciális ruhát kellett viselnie, tele több tucat érzékelővel. Ezek segítségével a komputerek digitálisan építették rá alakjára a rettegett kapitány személyiségét, annak minden apró részletével és gesztusával.

A digitális kalóz legénysége is - a Stellan Skarsgard alakította "Bocskor Bill" Turner kivételével - virtuális szereplőként vegyül a hús-vér színészek világába, és ez a megoldás mind gyakoribb a filmekben. Davey Joneséhoz hasonló technikával készült A Gyűrűk Ura-trilógiában a Frodót majdnem elveszejtő Gollam figurája. Ott az az Andy Serkis bújt a testhez simuló, érzékelőkkel ellátott ruhába - és játszotta "élőben" Szméagolt, akiből az Egy Gyűrű ármányának hatására Gollam lesz -, aki a rendező Peter Jackson tavalyi King Kong-feldolgozásában az óriásgorilla szintén számítógépen létrehozott szereplőjéhez adta az alapokat.

A trükkök evolúciójában - kisebb lépések, mint az eredetileg illuzionista francia George Méliés Utazás a Holdra című rövidfilmje vagy a német Fritz Lang expresszionista látomása, a Metropolis után - igazi mérföldkövet jelentett az 1950-es években a blue screen technika, amellyel a kék (esetleg zöld) háttér előtt lefilmezett szereplőt bármilyen más környezetbe "áthelyezhették". A komputerkorszak beköszönte előtt a Stanley Kubrick által rendezett, 1968-ban bemutatott 2001: Űrodüsszeia dicsekedhetett a leghatásosabb - jellemzően a tudományos-fantasztikus filmekben előfordult - effektusokkal.

Az újabb fejezetet nyitó, 1977-es Csillagok háborújában még a szokásos módszerek éltek - a Birodalom Halálcsillagának gömbje műanyagból készült, az egyik űrhajó pedig a szóbeszéd szerint egy átalakított edzőcipő volt -, ám az atmoszférateremtés sikere, s persze a számítástechnika fejlődése robbanásszerű változásokat indított el. Igaz, a számítógépes grafikával való kísérletezés - egy kétdimenziós robot képében - már az 1973-as, Westworld című filmben megjelent, de a háromdimenziós áttörést a ma már némiképp megmosolyogtató minőségű, 1982-es Tron jelentette, amelyben több mint húszperces jelenetsor képviselte az új technológiát. A két évvel későbbi Utolsó csillagharcosban pedig már számítógép rajzolta celluloidra az űrhajókat.

Az új technológia úttörője a George Lucas által 1979-ben alapított Industrial Light & Magic (ILM) lett, amely a Star Trek-sorozat második mozifilmje, az 1982-ben bemutatott Khan haragja számára elkészítette a filmtörténet első, számítógéppel előállított bolygófelületét. Az ILM illesztette az első, könnyebb grafikával rajzolt alakot - az 1985-ös Ifjú Sherlock Holmes és a félelem piramisa című film áttetsző üveglovagját - is hús-vér szereplők közé. Négy évvel később a James Cameron által rendezett A mélység tenger alatti vízilényével már az interakció is lehetséges volt. A komputergrafika igazi sikerét a szintén ILM-teremtmény, folyékony fémmé átalakulni képes T-1000-es gyilkológép hozta el a Terminátor-trilógia 1991-es második - szintén Cameronhoz fűződő - részében, amely elnyerte a látvány-effektek Oscar-díját is.

A virtuális és valódi szereplőket tökéletesen egységes jelenetbe álmodó filmre sem kellett sokat várni. Ez volt az 1993-ban bemutatott, Steven Spielberg rendezte Jurassic Park, amelynek dinoszauruszait úgyszintén az - ezúttal is Oscarral jutalmazott - ILM varázsolta a túlélésért küzdő emberek közé. Az ILM-ből leválasztott és alig 10 millió dollárért 1986-ban az Apple-alapító Steve Jobsnak eladott Pixar 1995-ben gyártotta le a Walt Disney számára az első egész estés, számítógépes animációval készült filmet, amely a Toy Story (Játékháború) címet viselte. Az első, kizárólag komputergrafikával létrehozott videoklipet pedig az angol Dire Straits Money for Nothing című számához alkották.

Az új technológia könnyebbé tette az élő színészek közreműködésével felvett jelenetek manipulálását is. Az 1994-es, hatszoros Oscar-díjas Forrest Gumpban nemcsak a főszereplőt játszó Tom Hankset illesztették bele korabeli híradófelvételekbe, de "gépi trükkel" eltüntették a hadnagyát alakító Gary Sinise csatában "elvesztett" lábait is. A mind élethűbb alakokat rajzoló számítógép elkezdte fölváltani a kaszkadőröket is. A temérdek, azóta számos alkalommal lekoppintott vizuális újdonságot tartalmazó Mátrix-trilógia második részében például a Laurence Fishburne játszotta Morpheusnak csak a digitális hasonmása hajtja végre a nyaktörő mutatványokat az autópályán száguldó kamionon. De arra is volt példa, hogy a forgatás során váratlanul elhunyt szereplő arcát a hátralévő jelenetekben számítógéppel "illesztették rá" egy másik színész testére: így mentették meg a Gladiátorban a Proximust játszó, állítólag heveny alkoholfogyasztás nyomán szívrohamban meghalt Oliver Reed alakítását.

A fejlődés hullámát meglovagolva visszatért a gyökerekhez Lucas is, aki az első Csillagok háborúja-trilógia részeit digitálisan létrehozott lényekkel "bővítette ki". Ennek a rajongók éppúgy nem örültek, mint annak, amikor a történet kronológiájában első, ám csak 1999-ben bemutatott Baljós árnyakban feltűnt a számítógép alkotta gunganfigura, Jar Jar Binks. Lucas második trilógiáját emellett sokan azon filmek példájaként is emlegetik, ahol a túlzásba vitt digitális karakterek és a trükkök következtében kiürült a színészi játék.

A számítógépes grafika további evolúciója két irányba vezet: a nagyobb részletesség és a monumentálisabb jelenetek felé. Az előbbire példa az októbertől forgatni tervezett Benjamin Button különös esete című film. Az F. Scott Fitzgerald novellájából készülő, David Fincher rendezte moziban a főszereplő 50 éves korában váratlanul elkezd visszafiatalodni. Ehhez a Buttont játszó Brad Pitt arcát foszforeszkáló púderrel borítják, majd egy fénytől elzárt szobában gyorsan villogó fluoreszkáló lámpákkal világítják meg. A felvett képeket számítógépekre viszik, hogy egy új szoftver segítségével minden eddiginél nagyobb felbontásban tudják manipulálni, azaz Pitt arcát mind ifjabbá tenni. Megoldandó problémát jelent viszont, hogy a speciális púderrel nem borítható felületeket - mint a szem vagy a fogak - egyelőre nem tudják ily módon digitalizálni.

A digitális és hús-vér szereplők felsorakoztatásának iskolapéldái A Gyűrűk Ura-trilógia részeinek csatajelenetei. A király visszatérben például Pelennor mezején 250 ezer ork zúdul a hősökre, és virtuális tömegük egyáltalán nem arctalan, hanem részleteiben kidolgozott. Miközben a Pixar 2001-ben bemutatott animációs filmjének, a Szörny Rt.-nek a grafikai munkálatai 250 szerver összesen 4 terabájtnyi (1 terabájt = 1000 gigabájt) memóriáját igényelték, a két évvel később a mozikba került harmadik Gyűrűk Ura-epizód valódi színészekkel együttműködő virtuális szereplőinek megteremtéséhez 100 terabájtra volt szükség. Bár a trilógiánál használt szoftverek kereskedelmi változatai bárki által megvásárolhatók, velük a trilógia effektjeinek létrehozása egy mégoly erős otthoni számítógépen is nagyjából kilencszáz évig tartana.

NAGY GÁBOR

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Meghalt David Koch, az egyik leggazdagabb ember a Földön

Meghalt David Koch, az egyik leggazdagabb ember a Földön

A különbség nem probléma, hanem lehetőség

A különbség nem probléma, hanem lehetőség

Elkészült a világ legnagyobb chipje, 400 000 mag van benne

Elkészült a világ legnagyobb chipje, 400 000 mag van benne

"Európa nyilvános vécéje" – Magyarország betiltja a szlovén szennyvíziszap importját

"Európa nyilvános vécéje" – Magyarország betiltja a szlovén szennyvíziszap importját

Azt hitték valami közúti szörnyet kaptak el a rendőrök, de minden papírja rendben volt

Azt hitték valami közúti szörnyet kaptak el a rendőrök, de minden papírja rendben volt

Nemkívánatosak lettek a külföldi múzeumigazgatók Olaszországban

Nemkívánatosak lettek a külföldi múzeumigazgatók Olaszországban