Alighogy leáldozott a katódsugárcsöves (crt) monitorok korszaka, s még javában hódítanak a lapos típusok, már feltűnt a még vékonyabb, egyszersmind még tökéletesebb képet kínáló képernyők új nemzedéke.

HVG
Újabb rövidítést kell megtanulniuk a számítógép-használóknak. Az oled (organic light emitting diode, azaz szerves fénykibocsátó dióda) a monitorok - és egyúttal a tévékészülékek - merőben új technikája, amely azt ígéri, hogy a ma konjunktúrájukat élő folyadékkristályos (lcd), illetve plazmamonitorok röpke néhány év múlva elavulnak.

Az oled története még húsz évvel ezelőtt kezdődött, amikor több világcég és kutatóközpont, elsőkként a Kodak és a Cambridge Egyetem, benyújtották szabadalmi kérelmüket. Az új eljárásban az az egyik legnagyobb különlegesség, hogy a kijelzőben lévő anyagok - elektromosság hatására - önmaguk bocsátanak ki fényt, így az lcd-vel szemben itt nincs szükség külön fényforrásra. Egyes hírek szerint az 1 méteres képátlójú oled-monitor nem fogyaszt többet 70 wattnál, szemben a vele azonos méretű lcd 200 wattjával.

A szakmai ismertetők arról is hosszan lelkendeznek, hogy az oled-kijelzők szinte minden műszaki mutatója felülmúlja a most forgalomban lévő lapos képernyőkét. Nemcsak a képélességük és a színfelbontásuk jobb, hanem a rálátási szögük is nagyobb, s - gyakoribb képfrissítésüknek köszönhetően - a majdani használók elfelejthetik az lcd-videózás esetében nemegyszer tapasztalható "utánhúzás" jelenségét. Ráadásul az oled-képernyőnek még a súlya és a vastagsága is kisebb, így az anyagköltsége egyharmada az lcd-ének. Csakhogy hiába e temérdek jó tulajdonság: az új generációs képernyők élettartama egyelőre messze elmarad a kívánatostól. Átlagos üzemidejük csupán néhány ezer óra a ma használatos monitorok tízezres nagyságrendjével szemben.

Ennek ellenére az oled már kikerült a kutatólaborokból, az első, kisebb méretű típusokat már piacra is dobták az élenjáró monitorgyártók. Az internetes DigiTimes szeptemberi jelentése szerint az oled-monitorok nemzetközi méretű forgalma az év második negyedében 15 százalékkal, 16,1 millió darabra nőtt, az amerikai Stanford Resource pedig azt jósolja, hogy 2007-re az oled-piac 1,6 milliárd dollárra szökik fel. Az eddig forgalomba hozott oled-kijelzők közel 90 százaléka azonban a kisebb mérettel is megelégedő mobiltelefonok, kézi számítógépek, mp-3-lejátszók számára készült. Igaz, nem volt ez másként az lcd esetében sem: az úttörő japán Sharp 1973-ban lépett színre folyadékkristályos kézi kalkulátorával.

A cserére már csak azért is várni kell, mert a monitorvilág éppen mostanában jutott túl a legutóbbi nagy technológiai korszakhatáron. A katódsugaras crt-monitorok - és az ilyen tévék - a végnapjaikat élik. Kimúlásukat jelzi, hogy a japán Panasonic és Toshiba márkákat gyártó Matsushita Toshiba Picture Display ez év tavaszán európai és amerikai gyáregységeiben is beszüntette a crt-képernyők gyártását. Ma már a komputerhasználókat jószerével teljesen meghódították a helytakarékos, sugárzásmentes lcd monitorok, amelyek tömeges elterjedését mégis az serkentette a legjobban, hogy áruk folyamatosan apadt. A londoni Financial Times júliusban arról írt, hogy a 80 centiméteres átlójú képernyőpanelek ára az egy évvel ezelőtti 600-ról 400 dollárra csökkent, döntően annak nyomán, hogy a kijelzők piacán már túlkínálat kezd kialakulni.

Márpedig az lcd-kijezők árát alapvetően a képet megjelenítő "üveglap", a panel határozza meg. Miután az egyre nagyobb méretben előállítható paneleket gyártó üzemek beruházási költsége tetemes - 3-4 milliárd dollár között mozog -, mindössze négy-öt nagy gyártó látja el e kulcsberendezéssel a világ több száz monitormárkáját. A panelpiacot az ázsiai gyártók - mindenekelőtt a dél-koreai Samsung, a koreai-holland LG.Philips és a tajvani AU Optronics - uralják. Ami a végtermékek, a kész lcd-monitorok piacát illeti, annak a legutóbbi elemzések szerint az amerikai Dell a legnagyobb szereplője 19 százalékos részesedéssel, utána a Samsung és a szintén amerikai Hewlett Packard következik 12,4, illetve 9,7 százalékkal. Az amerikai Displaysearch piackutató társaság elemzéséből az is kitűnik, hogy az asztali számítógépekhez készített lcd-monitorok forgalmában az év első negyedében jelentősen, 60 százalékkal nőtt a kereslet a "szélesvásznú", 16:10 képarányú monitorok iránt, bár ezek részesedése még így sem éri el az 5 százalékot.

A műszaki fejlődés tempóját érzékelteti, hogy a Wall Street Journal című amerikai napilap elemzése szerint a gyártók már az lcd-monitorok nyolcadik nemzedékénél tartanak. Az egyik legfontosabb versenyszám, hogy ki tud nagyobb képernyőt előállítani. A legújabb rekordot az LG.Philips tartja 2,5 méteres átmérővel, ráverve a 2 méterével eddig csúcstartó Samsungra. E gigaképernyőket kereskedelmi célokra, például szabadtéri óriáskivetítőkként használják; a Sharp 1,6 méteres monitorát például 15 ezer dollárért kínálják. Mindez azért is érdekes, mert néhány éve még az volt az általános iparági vélekedés, hogy az lcd-k nem képesek átlépni a 65 centis határt, s a nagyobb méretű képernyő a plazmás kivitelűek kiváltsága marad.

Ezzel párhuzamosan a monitorgyártók egyúttal mind nagyobb "komfortfokozatú" típusokat dobnak piacra: a nagy felbontóképesség mellett a beépített hangfal vagy az okos menürendszer sokféle multimédiás alkalmazást tesz lehetővé. Ugyanakkor itt is végbement egyfajta szakosodás: jó néhány szállító - például a japán Eizo Nanao - kisebb szériában grafikai és tervezőfeladatokat szolgáló csúcskészülékeket gyárt. E prémiumtípusok ára akár kétszer nagyobb lehet a kommersz gyártmányokénál.

Eközben a technológiák versenye sincs még lefutva. Kezdenek megjelenni az ugyancsak vékony sed (Surface Conduction Electron Emitter Display) képernyők, amelyek szintén kevesebb áramot fogyasztanak, s a képminőségük is jobb a piacon lévő laposokénál. A Canon és a Toshiba 2 milliárd dollárt áldozott a sed-képernyő kifejlesztésére. A tömeggyártás jövőre startol, és a sed inkább a nagy felbontóképességű tévékészülékek piacán keresi a szerepét. Mások viszont - mint a Samsung - az oledben látnak fantáziát. E kijelzők flexibilis változata (foled) minden eddiginél vékonyabb - akár 1 milliméteres vastagságban is előállítható -, így rugalmas, hajlítható műanyag lapkára vagy fémes fóliára is felvihető. Mindez azzal kecsegtet, hogy a számítógép-monitort előbb-utóbb "összehajtva" zsebre lehet majd vágni.

HEIMER GYÖRGY

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A klímaváltozással új szúnyogfajok is érkeznek. Ez veszélyes!

A klímaváltozással új szúnyogfajok is érkeznek. Ez veszélyes!

Még drágább lesz a Balaton vízszintjének megemelése

Még drágább lesz a Balaton vízszintjének megemelése

Marad a jó idő

Marad a jó idő

Aranyérem a kajak-kenu világbajnokságon

Aranyérem a kajak-kenu világbajnokságon

Megvan az első szerződés, jövőre már 80-90 repülőt gyártana a magyar cég

Megvan az első szerződés, jövőre már 80-90 repülőt gyártana a magyar cég

A mezítlábas polgármester: Csináljunk egy helyet, ahol lehet szabadon levegőt venni

A mezítlábas polgármester: Csináljunk egy helyet, ahol lehet szabadon levegőt venni