A legtöbben jól jártak vele, ennek ellenére sokan nem szeretnék, ha megint megtörténne, de néhány illetékes valószínűleg mégis újra megpróbálja. Így foglalható össze, mi történt eddig és történhet ezután a külföldi mobiltelefonálás, a roaming - magyarul: barangolás - európai uniós árszabályozásával. Bár tavaly a mobilszolgáltatók hevesen tiltakoztak, Viviane Reding távközlési biztos keresztülvitte, hogy Brüsszelben állapítsanak meg felső plafont a beszélgetések roamingdíjára. Szeptember óta egy perc híváskezdeményezés nem kerülhet többe 49 eurócentnél, a hívásfogadás maximális kiskereskedelmi ára pedig 24 cent. Máris legalább 10 százalékos roamingárcsökkenést mutatnak az EU nemzeti hírközlési hatóságainak szervezete, az ERG januárban közzétett adatai a tavalyi harmadik negyedévhez képest, pedig az időszak elejének régi árai még rontották az átlagot (a frissebb statisztikákat a nyárra ígéri az ERG).

Az árleszorítás nem rendítette meg a kezdetben még hevesen tiltakozó mobilszolgáltatókat, sőt. A T-Mobile vezérigazgatója, Winkler János decemberben, a cég évzáró sajtótájékoztatóján úgy értékelte, hogy a roamingdíjcsökkentés óta többet telefonálnak külföldön az előfizetők, vagyis a szolgáltató és az ügyfél is jól jár. Drozdy Győző, a Pannon egyik vezérigazgató-helyettese úgy nyilatkozott a HVG-nek, hogy az augusztus végi árcsökkentés óta jelentősen nőtt a barangolóhívások időtartama.

Bár a Vodafone is ellenezte a tavalyi brüsszeli szabályozást, a cégnél az árplafon azért nem okozott lényeges változást, mert a cég Passport nevű, már 2005-ben bevezetett tarifacsomagja a többet, hosszabban roamingoló ügyfeleknek eleve kedvezőbb volt, mint a brüsszeli árplafon. Olyannyira - avatta be a HVG-t Marchhart Pál vezérigazgató-helyettes -, hogy barangoló forgalmuk kétharmada a mai napig is a Passportot használó ügyfeleknek köszönhető, csak a maradék egyharmadot fizetik brüsszeli módra. Ami Marchhart szerint egyúttal amellett is érv, hogy a piac jobb szabályozó. Drozdy is azt közölte, hogy a Pannon nem támogatja a verseny mesterséges szabályozását, különösen nem a kiskereskedelmi árak leszorítását.

Márpedig a tavalyi brüsszeli plafonépítés a külföldi mobilinternetezési, szakszóval adatroamingdíjak esetében is megismétlődhet. Igaz, ezek csökkenése piaci alapon is elképzelhető. Marchhart szerint a mobilinternetezés egyelőre gazdasági fejlődésének abban a kezdeti szakaszában van, amelyben a forgalom meredeken nő, a költségek és az árak ennek megfelelően csökkennek. Ehhez képest a barangolós beszélgetések hasonló görbéje tavaly már előrehaladottabb, laposabb szakaszában volt. A Vodafone az adatroamingban sem várja meg a brüsszeli szabályozást. Connect Roaming nevű csomagjában november óta 3000 forintba kerül 24 órányi külföldi mobilinternetezés. Marchhart szerint körülbelül harmincadát fizeti a korábbi díjnak, aki teljesen kihasználja a csomagban foglalt 50 MB-ot. Hozzátehetjük persze, hogy ugyanennyi pénzért itthon (lásd táblázatunkat az 58. oldalon) akkor havi 2 GB adatforgalmat is lehet kapni, innen nézve a fogyasztóbarátságban még vannak tartalékok.

Bár a szabályozó hatóságok még csak most gyűjtik az adatokat a mobilinternet- (és az sms-) roamingdíjakban rejlő extraprofitról, annyi bizonyos, hogy e tarifák most még kevésbé vannak köszönő viszonyban az indokolt költségekkel, mint tavaly ilyenkor a beszédroaming árai - mondta a HVG-nek Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) elnöke, aki egyúttal az ERG idei soros elnöke is. Ha a szolgáltatók a következő fél évben nem tesznek valamit, akkor az idén várható az adatroamingdíjak brüsszeli szabályozása is - jósolta Pataki, hozzátéve: általában sem az NHH-nak, sem európai társintézményeinek nem az a filozófiájuk, hogy a kiskereskedelmi árakat kellene szabályozniuk. De ha másképp nem oldódik meg ez a piaci probléma, ezúttal (is) így tesznek, és jöhet az újabb árplafon.

BEDŐ IVÁN