Magyarországon is áll már néhány, külső energiát alig-alig fogyasztó épület. A hagyományos házaknál drágábban épülnek föl, de lakóiknak nemigen kell a gáz- vagy a villanyszámla miatt aggódniuk.

HVG
Gödöllő határában 49 millió forintért hirdetnek egy átlagos kinézetű családi házat. Építését 2005-ben kezdte egy fiatal pár. Mire elkészültek - nem ritka történet -, el is váltak, a közös erőfeszítés gyümölcsét pedig piacra dobták.

Aligha találnak majd egykönnyen vevőt. Hasonló nagyságú házat ezen a környéken már 32-35 millió forintért kapni, vagyis az ár akár irreálisan magasnak is mondható. Igen ám, de ez esetben passzívházról van szó, olyan épületről, amelynek nagyon csekély az energiafelhasználása. A reménybeli vevő, ha nem is veheti készpénznek, amit az eladók kiírtak a kerítésre, vagyis hogy ingyen fűthet majd, abban biztos lehet, hogy a hideg téli hónapokban sem igen kell e célra 10 ezer forintnál többet fordítania - szemben a hasonló nagyságú házak esetében szokásos 60-70 ezerrel.

Bár a sárga vakolatos, sátortetős házon első pillantásra az égvilágon semmi különös nem látszik, aki alaposabban körülnéz, számos szokatlan megoldással találkozik. Az utca felé, egy kis dombon kutyaház nagyságú dobozt látni: egy légbeszívó rendszer bejáratát. Az itt bejutó levegőt több mint száz méter hosszan, másfél méterrel a föld felszíne alatt megutaztatják, vagyis télen melegebb, nyáron hűsebb állapotban jut be az épületbe. Amelynek pincéjében még átfut a könyvesszekrény nagyságú hőcserélőn is.

HVG
Még a ház jövendőbeli lakóinak testhőmérséklete, illetve a sütés-főzés melege is hasznosul, ami persze mind nem elég ahhoz, hogy mondjuk egy hideg télen is barátságos meleg legyen odabenn. A fűtési feladat oroszlánrésze a levegős hőszivattyúra hárul (működéséről lásd Hogy működik a hőszivattyú? című írásunkat az 56. oldalon), és ez a masina állítja elő a fürdéshez szükséges meleg vizet is. A szellőzőrendszer minden szobába friss levegőt szállít, így a lakók könnyebben elviselik, hogy csínján kell bánniuk az ablaknyitogatással, ami némileg fölborítja az épület hőháztartását: túlfogyasztást igen, de komoly bajt nem okoz.

"Nem a passzívház a csoda, hanem az, hogy fönntartjuk energiapazarló épületeinket"- állapítja meg Benécs József gépészmérnök, a hűtésre is alkalmas fűtőrendszer tervezője, aki szerint a passzívház építéséhez inkább friss szemlélet kell, mintsem ultramodern technológia. "Nem rugaszkodunk el a valóságtól. A passzívházakat is a kereskedelemben kapható anyagokból kell megépíteni, és ezeknek az épületeknek éppúgy alkalmasnak kell lenniük a rendeltetésszerű használatra, éppolyan kényelmet kell kínálniuk, mint a hagyományos épületeknek. Télen 21-22, nyáron 24-25 fok bennük a hőmérséklet, vagyis igazán komfortosak" - állítja Benécs.

A mérnök azt szereti legjobban, ha kuncsaftjai alaprajz-elképzelés nélkül jönnek hozzá. "Azt szoktam mondani nekik, ne nagyon tagoljuk az épületet, hogy ne legyen nagy a hőleadása. A legjobb, ha egy kockából vagy tömör téglatestből indulnak ki, és ezen belül kezdenek sakkozni a négyzetméterekkel. A megszülető megoldásokat egy energiamérleg-számító szoftverrel ellenőrizzük, módosítgatunk, s így jutunk el a végső alaprajzig." Benécs lelkesen mesél a szomszéd zöldjéről: "Ausztriában a kőműveseket ingyenes passzívház-építési tanfolyamokra iskolázzák be, az ország legnyugatabbi tartományában, Vorarlbergben 20 ezer euróval támogatják egy passzívház építését. Nagy-Britanniában pedig 2015-től csak energiatakarékos házat szabad majd építeni."

A Gödöllő határában álló ház Benécs szerint kielégíti a passzívház-kritériumokat. A tulajdonosok azonban, érthető okokból, nem kívánnak több mint 1 millió forintot kiadni az igazolásra - ennyibe kerül ugyanis az, hogy a darmstadti Passivhaus Institut bevizsgálja a terveket és magát az épületet, majd papírt állítson ki arról, hogy az épület megfelel a meglehetősen bonyolult passzívház-előírásoknak. Magyarországon egyelőre egyetlen épület sem rendelkezik ezzel a drága bizonyítvánnyal. Benécsnek létezik ugyan egy épületterve, amelyet már jóváhagytak Darmstadtban, ám az őrbottyáni családi ház építése a megrendelő financiális nehézségei és jogi bonyodalmak miatt késik.

A gödöllői családi háznál már ránézésre is jóval szokatlanabb az a kőröshegyi völgyhíd alatt fekvő épület, amelyben nemsokára megkezdik a munkát az M7-es autópálya-mérnökség szakemberei. Nagyságra olyan, mint egy jól megtermett villa, formára egyszerű, neobauhaus stílusú. Az északi frontról kitűnő kilátás nyílna a Balaton túlpartja fölötti lankákra, az ablakok mégis parányiak, nyugatra pedig egyáltalán nem található nyílás a falfelületen. A tetőn napelem és szélkerék, kémény viszont sehol.

"Az illetékes önkormányzatnál az engedélyezéskor igen hosszan tanulmányozták a dokumentációt, míg végre kibökték, a kéményt hiányolják a tervekről - emlékszik vissza az építész, Szekér László. - Aztán a gázbekötést keresgélték, de mondtam, az épület gáz nélkül fog üzemelni. Nem is lett volna egyszerű bevezetni, hiszen a ház egymagában áll, a vezeték két kilométerre van."

"Az, hogy egy épület megújuló energiaforrásokat használ föl, nem jelenti, hogy egyben passzívház volna. Ha napelemmel hajtok mondjuk egy hagyományos légkondicionálót, az olyan, mintha a 100 kilométerenként 30 litert fogyasztó városi terepjárómba biodízelt tankolnék. A passzívháznak az autós hasonlatrendszerben inkább egy olyan könnyű, hatékony autó felel meg, amely mindössze 2 litert fogyaszt ugyanezen a távon" - mondja Szekér, a magyarországi passzívházépítés egyik úttörője. A hasonlat olyan szempontból is megállja a helyét, hogy az épületek fogyasztását is meg szokták adni fűtőolaj-egyenértékben (lásd ábránkat).

A kőröshegyi autópálya-mérnökség épületében szinte minden az energiafogyasztás minimalizálását szolgálja. A keletre és délre nyíló ablakokon besüt a nap, ami még télen is ad némi meleget. A nyári hőség elleni árnyékolást viszont elhagyták a beruházók. "A spórolási szindróma ezt az épületet is elérte" - veszi tudomásul Szekér. A falak jó 60 centi vastagok, tömegük harmadát a gödöllőihez hasonlatos grafitszemcsés polisztirol adja.

Más építészek jobban szeretik az olyan természetes anyagokat, amelyek nem zárják le a házat légmentesen, hanem maguk is lélegeznek valamicskét. "Sárospatakon néhány éve készült el a Szalmaház" - hoz példát ebből a műfajból Ertsey Attila építész, a hazai "natúrépítkezés" egyik pápája. A Radványi György által tervezett magas tetős épület favázas szerkezetét 50 centi vastag szalmabálákkal töltötték ki, melyekre még kívül-belül 5 centi lélegző mészvakolatot vittek föl. E megoldás hőtechnikai tulajdonságai vetekszenek a passzívházakéval, a fűtést egyetlen kis kályhára bízhatták. "A szalma kiváló hőszigetelő. A mostanában újra divatos vályog viszont nem az, még akkor sem, ha kitűnő a hőtároló és a nedvességszabályozó képessége" - oszlat el egy tévhitet Ertsey.

Bizonyosan alkalmatlan lett volna a szalma annak a dunaújvárosi panelháznak a hőszigetelésére, amelynek boldog lakói a szomszéd házban élők 16-18 ezer forintjával szemben mindössze havi 6-7 ezret fizetnek a távfűtésért. Ez a ház már távolról is különbözik a mellette állótól: nem lakótelepi szürke, hanem citrom- és narancssárga színekben pompázik, a panelek közti fugázás láthatatlan. Az első emeleti ablakok alatt, mintha csak esővédő volna, napkollektorok sorakoznak: ezek állítják elő a meleg vizet. Ha közelebb megy az ember, még azt is észreveheti, hogy az épület kissé kövérebb és magasabb, mint a szomszéd ház, hiszen minden oldalát 16 centis, a tetejét 25 centis hőszigetelő réteg borítja. Odafönn erre jön még a víztartalékolásra képes filcszerű anyag és némi termőföld. A zöld tetőn szárazságtűrő növények járulnak hozzá a ház klímájának kellemesebbé tételéhez.

A hőmérsékletet, de még a páratartalmat is a lakásonként kialakított szellőzőberendezés szabályozza. "Ezen még azt is be illene állítani, hogy éppen hányan tartózkodnak a lakásban" - mutat a kezelőszerv billentyűzetére az egyik lakó, megemlítve, hogy amióta a polleneket is megakasztó szűrőn jut be lakásukba a levegő, "az asszony nem tüsszög".

Az alagsorban mindenesetre számítógép figyeli a mérési pontok eredményeit, s naponta továbbítja az adatokat a fővárosba, a Műegyetemre, ahol elemzik őket, még a széliránnyal és -sebességgel is összevetve a hőmérsékletet. "A fűtésienergia-megtakarítás egy átlagos szezonban 86 százalékos, de fegyelmezettebb használattal ez tovább csökkenthető. A nyári klímát is tovább lehetne javítani módszeres éjjeli szellőztetéssel és nappali árnyékolással" - beszél a tapasztalatokról Csoknyai Tamás, a Műegyetem adjunktusa, akinél a mérések összefutnak. "A lépcsőházban semmiféle fűtés nincs, mégsem ment télen sem 18 fok alá a hőmérséklet. A használati meleg vízhez szükséges energia - folytatja - éppen a felére csökkent, részben a napkollektoroknak, részben a víztakarékos csapoknak és zuhanyfejeknek köszönhetően."

"Nagyon jó dolog ez" - dicséri a házat a közös képviselő férje, Kanik István. "Télen 25-27 fokra is föltekerik a fűtést a lakók. Tudom, hogy ez túlságosan meleg, de hát ehhez szokott itt mindenki. Amikor egyszer kicsit lejjebb vettük a fűtést, panaszkodtak, hogy nem szaladgálhatnak egy szál bugyogóban. Még a nyári 30 fokos melegekben is tartják a lakások a benti 24 fokot, a hőség csak akkor válik elviselhetetlenné, ha odakinn több napig 40 fok közeli kánikula tombol. Még akkor is kevésbé izzadunk, mint a szomszéd ház lakói, de a szobákban ilyenkor azért már 30 fok fölötti hőmérsékletet mérünk. Magyaráztuk is Andreasnak, aki itt volt Kasselből, hogy nyárára nagyon kéne egy légkondi, mert itt nem olyan a klíma, mint Németországban. De ő nem akart."

A német Andreas Hermelink a Kasseli Egyetem mérnöke, a projekt egyik atyja. "Sokan mondják, egy panelépülettel nem lehet mit kezdeni. De mi megmutattuk, hogy igenis előbbre jutunk a passzívház-filozófiával" - jelenti ki büszkén. Kérdés persze, milyen áron. Az úgynevezett Solanova projekt 56 millió forintot kapott az Európai Uniótól, közel 60 milliót a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumtól, 30 milliót a dunaújvárosi önkormányzattól, 40 milliót a városi közműveket kezelő cégtől, míg a lakosok 12,5 milliót tettek bele, hitelre. A végösszeg így a 200 milliót közelíti. Ha ezt elosztjuk a lakások számával, vagyis 42-vel, azt kapjuk: minden otthonra 5 millió forintnyi beruházás jut, vagyis a lakások 10 milliósra becsült átlagárának a fele.

LŐKE ANDRÁS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Beindult a nyomulás a budapesti hostelek piacán

Beindult a nyomulás a budapesti hostelek piacán

Csődbe ment az egyik mobilgyártó

Csődbe ment az egyik mobilgyártó

Lovász László: Sajnos voltak kutatók, akik elmentek

Lovász László: Sajnos voltak kutatók, akik elmentek

Orbán Viktor sehol nincs a világ legjobban fizetett politikusaihoz képest

Orbán Viktor sehol nincs a világ legjobban fizetett politikusaihoz képest

Megint baja van az EU-nak azzal, ahogy a kormány az államadósságot számolja

Megint baja van az EU-nak azzal, ahogy a kormány az államadósságot számolja

Ez a legsúlyosabb arany kád a világon, amiben megfürödhet

Ez a legsúlyosabb arany kád a világon, amiben megfürödhet