Az egyébként is energiatakarékos skandináv országok élen járnak abban, hogy alternatív energiaforrások kihasználásával töröljék le a kőolaj nevét az importáruk listájáról.

HVG
Az olajtalanítás jelszavát 2005-ben adta ki a stockholmi kormány, meglehetős feltűnést keltve azzal, hogy Svédország lesz a világ első állama, amely megszünteti függőségét a fosszilis tüzelőanyagoktól, a kőolajtól és a földgáztól. Igaz, azt nem mondta senki, hogy teljesen leállítják az olajimportot, de hamar elhintették a köztudatban, hogy a 2020-as határidőre Svédország szinte olaj nélkül fog működni. Az Olajfüggetlenségi Bizottságot még maga a szociáldemokrata Göran Persson miniszterelnök (a tavalyi választások vesztese) vezette, amikor a testület 2006-ban sok más javaslat mellett azzal is előállt, hogy 2020-ra az új lakóházak háromnegyede passzívház legyen.

Megkönnyíti persze az olaj kiküszöbölését, hogy az áramtermelésben már a jelszó kiadásakor sem játszott lényeges szerepet a kőolaj és a földgáz. A hegyes-vizes Svédországban az áramtermelés majdnem pontosan fele-fele arányban (47, illetve 45 százalék) oszlik meg a vízi és az atomerőművek között, 2005-ben 8 százalék volt a fosszilis tüzelőanyag aránya. Igaz, egy 1980-as népszavazáson még az atomerőművek ellen fordultak a svédek, de már akkor is óvatosan, csak annyit követelve, hogy ne építsenek újakat. Időközben a közvélemény és az 1980-ban még atomellenes Centrum Párt is megbarátkozott a nukleáris energiával, ama gyakorlatias megfontolás alapján, hogy az üvegházhatást okozó gázok eregetéséhez képest a tiszta atomenergia még mindig kisebb rossz.

A svéd lakások 40 százalékában távfűtés van. Míg 1970-ben ez a fűtési mód főképp olajtüzelést jelentett, most már - az energiaügyi minisztérium tavalyi adatai szerint - a fűtőanyag közel kétharmados arányban a fa- és papíriparban keletkező biomassza, illetve bioetanol.

A lapos Dániában - ahol a világ szélerőműveinek mintegy 40 százalékát gyártják - a víz helyett a szél ereje játszik főszerepet abban, hogy az áramtermelésnek már most is 28 százalékát megújuló forrásból nyerik. A svédekéhez hasonló, de 2025-ig szóló energiaterve a koppenhágai kormánynak is van, tavaly fogadták el, szintén azzal a céllal, hogy függetlenedjenek a fosszilis tüzelőanyagoktól. A dán energiafelhasználás 1980 óta változatlan, miközben a nemzeti össztermék a kétszeresére nőtt. Ezzel az EU-ban Dánia a leghatékonyabb energiafogyasztó.

Erről az alapról indulva szeretnék a dánok úgy folytatni a gazdasági növekedést, hogy az energiafelhasználás 2025-ig ne nőjön. Az átállás persze pénzbe kerül: a koppenhágai kormány 150 millió eurót különített el energiakutatásra és -fejlesztésre. Ez nem is tűnik soknak ahhoz képest, hogy a 103 milliárd eurónyi adóbevételből 2006-ban 5,5 milliárdot tettek ki a környezetvédelmi és energiaadók.

HVG
Más kérdés, hogy a szélkerekek és az energiatakarékosság ellenére - az Európai Környezetvédelmi Hivatal tavaly novemberi jelentése szerint - még Dánia is messze van attól, hogy a kiotói megállapodás alapján vállalt mértékben csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást. A tervteljesítés sajátos megoldásokat szül. Németországban úgy értékelik, a dánok hozzájuk telepítik át a légszennyezést: a dán állami kézben lévő Dong konszern az idén kezdi meg a mecklenburgi Lubminban egy olyan szénerőmű építését, amely, ha 2012-ben beindul, duplájára növeli az északnémet tartományban a szén-dioxid-kibocsátást.

Az energiatakarékosság viszont kicsiben a dán lakásokban is tetten érhető. Egy kisvárosban, Seestben sok társa mellett szinte észrevétlenül bújik meg az a családi ház, amelyet a nem túl izgalmas építőanyag, a kőzetgyapot szigetelés piacvezető gyártója, a Rockwool épített. A kísérletinek szánt, és az odalátogató újságíróknak mutogatott ház most tud annyit, amennyit a kormánytervezet szerint 10 év múlva minden dán lakásnak tudnia kellene: energiafogyasztása négyzetméterenként és évente 25 kilowattóra - a 100 kWh körüli mai országos átlaggal szemben. A bemutató csattanója, hogy - a Rockwool adatai szerint - a passzívházért a vásárló, egy orvos házaspár ugyanúgy négyzetméterenként 400 ezer forintnak megfelelő dán koronát fizetett, mint amennyibe a környékbeli házak kerülnek, amelyek nagyjából kétannyi energiát fogyasztanak. Igaz, ez a készház Magyarországon csak korlátozottan lenne piacképes, hiszen meglehetősen fapadosnak tűnik - de nem kizárt, hogy a külcsín fokozható.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Trend

Spórolási tippek Dániából

Ha minden fűtőtestre termosztátos szelepet szerelnének, nem lenne semmi gond a kiotói megállapodás végrehajtásával -...

Új biztosa van a felzárkózási roma stratégiának

Új biztosa van a felzárkózási roma stratégiának

Nyilvántartásba vették az MSZP-Párbeszéd, a DK és az LMP listáját

Nyilvántartásba vették az MSZP-Párbeszéd, a DK és az LMP listáját

Kinyitott a Balaton

Kinyitott a Balaton

Milliárdokkal többet költenek a britek a Brexit miatt

Milliárdokkal többet költenek a britek a Brexit miatt

Magyarországnak is tesz egy ajánlatot Kína

Magyarországnak is tesz egy ajánlatot Kína

Előkerült egy videó a lányokról, akik csuklós buszt loptak

Előkerült egy videó a lányokról, akik csuklós buszt loptak