Magyarország egyike azon európai országoknak, amelyekben gazdaságosan lehet fűteni a föld mélyéről fölhozott termálvízzel. A lehetőségek 1 százaléka van kihasználva.

HVG
Magyarország, ez már közhelyszámba megy, termálnagyhatalom: a zöld tárca megbízásából a Vituki Zrt. által elkészített tanulmány szerint az ország területének 70 százaléka alatt található termálvíz, amelynek energetikai célú hasznosítása 1956 után kezdődött Szentes és Szeged környékén. A Dél-Alföld azóta is élen jár e tekintetben: az ország több mint 900 működő termálkútja közül 332 itt található, közülük 129-et fűtésre használnak - nem pedig lubickolásra, mint a többit. (A termálkutak több mint fele országosan is fürdőket, kórházakat táplál.)

Egyre több vállalkozás és önkormányzat igyekszik a kedvező adottságokat kihasználva a földgáztüzelésről az olcsóbb termálvizes fűtésre áttérni: az unió környezetvédelmi és energetikai operatív programja (keop) keretében országszerte nyolc pályázatot adtak be, Gárdonynak és Mórahalomnak már oda is ítélt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 50 százalékos támogatást. Szegeden például úgy számolnak, a tervezett 1,9 milliárd forintos beruházás - beszámítva a város által igényelt 30 százalékos uniós támogatást - 8 év alatt térül meg a távfűtéshez felhasznált földgáz megtakarításával. Ez befektetésként közepesnek mondható, de egyrészt, ha az energia drágul, az idő lerövidülhet, másrészt ez a fűtés környezetbarátabb.

Mórahalmon egy másik uniós pályázaton egy közel 40 millió forintos kutatási program 90 százalékát nyerték el támogatásképp. Ennek eredményére támaszkodva ugyancsak távfűtésre kívánják hasznosítani a két önkormányzati tulajdonú kút meleg vizét. Az 526 millió forintos beruházás felét pedig a keop említett pályázatán szerezték meg. Az eddig ugyancsak földgázzal fűtött önkormányzati intézmények és egy szálloda így 16 éves megtérülési idővel számolhatnának. A legintenzívebben Szentesen hasznosítják a termálvizet, ahol több mint 1304 lakást fűtenek vele, s még ennél is több természetes meleg vizet pumpálnak a középületekbe. Ezenfelül a helyi Árpád Agrár Zrt. 60 hektárnyi üvegházat, fóliasátrat, továbbá baromfiólakat, gabonaszárítót fűt ily módon.

"Földgázból közel 3 ezer forintért, termálvízből mintegy 700 forintért állítható elő 1 gigajoule-nyi távfűtési hőmennyiség, ha csak a szűkített önköltséget vesszük számításba" - állítja Kurunczi Mihály, a Magyar Termálenergia Társaság elnöke. Igaz, a hévíz hasznosításához nagyobb beruházásra van szükség, de mellette szól, hogy a gázkazánok 15-20 éves élettartamával szemben a kutak 50-100 évig is kifogástalanul működhetnek. Persze csak akkor, ha tisztességesen karbantartják őket, amit néha elmulasztanak gazdáik.

A kedvező hazai adottságok ellenére a felszín alatti vizek hőjéből nyert fűtési energia mindössze 0,37 százalékát adja az összes hazai fűtési energiának (lásd ábránkat). A hazai termálvizekből néhány szakember szerint akár százszor ennyi fűtési energiát is lehetne nyerni, ám nagy kérdés, mi történjen a felszínre hozott, elhasznált, lehűlt vízzel. A korábbi általános gyakorlat az volt, hogy - esetleg némi tárolás után - "elengedték", nem törődve azzal, hogy magas sótartalma miatt a termálvíz az élővizeket olykor alkalmatlanná tette halászati, öntözési felhasználásra. (Részben az ilyen konfliktusok miatt ígéri az osztrák kormány, hogy jövőre leállítják a Lapincs folyót, annak magyarországi szakaszát is, napi többtonnányi sóval terhelő fürstenfeldi geotermikus fűtőművet.) Szentesen például egy rekreációt szolgáló, természetes élőhelyként funkcionáló tóba vezetik az elhasznált termálvizet, amely onnan a Tiszába folyik. Ez a már említett Árpád Zrt.-nek köbméterenként 76 forintjába kerül. A vízkivételt ugyanis úgynevezett vízkészletjárulék és bányajáradék, a víz szabadba bocsátását szennyvízbírság terheli, s mindehhez járulnak még az üzemelési, amortizációs költségek. Olcsóbbnak tűnik a használt víz visszatáplálása a mélyrétegekbe, amit az energetikai célú új kutakra amúgy elő is ír a vízgazdálkodásról szóló törvény. Ez Kurunczi Mihály számításai szerint mintegy 30 forinttal növeli a köbméterenkénti önköltséget, ami a szentesi adatokra vetítve így 62 forint lenne. A fűtésre használt mélységi vizek visszajuttatása persze komoly geológiai vizsgálatokat igényel, így a korábban megszokottnál "babrásabb" végigvinni az amúgy környezetbarát hévíz-hasznosítási beruházásokat.

SZABÓ GÁBOR

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Sztrájkolnak a légiirányítók, késhetnek a gépek

Sztrájkolnak a légiirányítók, késhetnek a gépek

Befutott egy kérés a Microsofthoz az amerikai rendőröktől, elvből pöccintették le őket

Befutott egy kérés a Microsofthoz az amerikai rendőröktől, elvből pöccintették le őket

Új dátumot találtak, mikor írhatják alá a nagy kínai-amerikai megállapodást

Új dátumot találtak, mikor írhatják alá a nagy kínai-amerikai megállapodást

Nagy bírságot kaphat, aki rosszul számol a helyi iparűzési adóval

Nagy bírságot kaphat, aki rosszul számol a helyi iparűzési adóval

Párosban sem jutott tovább Fucsovics

Párosban sem jutott tovább Fucsovics

Magyarok terveztek egy orvosi navigációs rendszert sebészeknek

Magyarok terveztek egy orvosi navigációs rendszert sebészeknek