A háztartási gépek konstruktőrei sokat agyalnak rajta, miként lehet vevőcsalogatóvá tenni a masinák energiafogyasztását. Ha a vevők is gondolkodnának, még többet spórolhatnának.

Világító párna, elektromos cipőtisztító, zenélő Mikulás - csak néhány azon termékek közül, amelyeket a "tökéletesen felesleges" kategóriánál is rosszabbnak, "komplett hülyeségnek" értékeltek a szavazók a KukaBúvár című környezetvédelmi újság internetes oldalának Fölösleges áruk fórumán. Pedig szinte minden háztartásban fellelhetők olyan energiafaló eszközök, amelyeknek kétséges az értelme, hiszen a morzsa összesöprése, a citrom kifacsarása, a dugó kihúzása vagy a körömlakk szárítása kézi erővel is könnyedén megoldható - márpedig éppen ez lehet a döntő különbség az energiapazarlás és az energiahatékonyság között. Érdemes figyelni arra, hogy a felkínált funkciók és azok energiaigénye arányban áll-e a termék árával és a megspórolt idővel, vagy csak a fogyasztást ösztönzik.

A fizikai munka helyettesítésének luxusa természetesen nem az alacsonyabb jövedelműeknek éri meg. Egy négytagú családban például a háziasszony naponta átlagosan legalább fél órát tölt mosogatással, azaz évente mintegy 180 órát. A munkahelyen ez éppen egyhavi munkaidőt jelent, vagyis ha egy nő ugyanezt az időt jól fizető munkával tölti, egy év alatt megtérül a befektetés egy mosogatógépbe. Ha pedig még azt is figyelembe vesszük, hogy kézi mosogatással legalább 30 liter víz kell 12 teríték megtisztításához, a gépeknek viszont ma már 9-11 liter is elég ennyi edényhez, akkor tiszta haszon egy mosogatógép. Már ha a háziasszony keresetét óránként legalább 2-3 ezer forinttal kalkuláljuk, hiszen csak így jön be egy év alatt a vételár és az energiaköltség. A több százezer forintos havi jövedelem azonban nem gyakori, így a magyar háztartások 90 százaléka nélkülözi is a mosogatógépet.

Pedig ez az a háztartási eszköz, amelynek gazdaságos energiafelhasználásában az egyik legnagyobb lépést tette meg a német Bosch és Siemens gépeit fejlesztő BSH GmbH. A legújabb típus hagyományos energia nélkül is képes hőt előállítani. A csodatevő egy ásványi anyagnak, a zeolitnak egy speciális fajtája, amelynek a vízmegkötő képességét használják fel az edények szárítására. A tisztítóprogram végén ugyanis egy légszivattyú kiszippantja a párát a nedves mosogatótérből a kövecskékbe, amelyek megkötik a vizet, és ezzel párhuzamosan hőt fejlesztenek. Így visszafelé már forró, de száraz levegő áramlik, és néhány perc múlva használhatók is az edények. A csúcstechnológiát azonban megfizettetik a vevővel, a Bosch és Siemens készülékeket forgalmazó BSH Kft. oktatója, Varga Dániel nem is rejti véka alá, hogy a 270 ezer forintos gépek megvásárlásával egyelőre nem lehet aprópénzre váltani az energiamegtakarítást.

Mégis a gépek hatékonyabb energiafelhasználásának köszönhető, hogy az elmúlt években csak szolidan nőtt az áramfogyasztás a háztartásokban. Magyarországon az otthon felhasznált energia nagy részét, 70-80 százalékát a fűtés és a meleg víz előállítása viszi el, a maradék 20-30 százalékért viszont az elektromos energiával működő eszközök a felelősek. Bár hűtőszekrény, mosógép, mikrohullámú sütő ma már szinte minden háztartásban van (lásd ábránkat a 64. oldalon), az áramfogyasztás mégsem ugrott meg drasztikusan. 1995-ben 958 kilowattóra háztartási fogyasztás jutott egy lakosra, 2007-ben 1100 kilowattóra. Hogy a bővülés mindössze 15 százalékos volt, az nem a fogyasztók önmegtartóztatásának köszönhető, hanem az új technikai megoldásoknak. Az Európai Bizottság számára tavaly készült tanulmány szerint a kilencvenes évek közepe óta az unióban 40 százalékkal javult a főbb háztartási gépek energiahatékonysága, és a legkedvezőbb fogyasztású eszközök piaci részesedése mindenütt, így Magyarországon is nőtt.

A hűtőszekrények például a nap minden percében eszik az áramot, ezért a háztartások villamosenergia-fogyasztásának akár egyharmadáért is felelősök lehetnek. Egy tízéves berendezés leselejtezésekor, ha egy kedvező fogyasztású, de nem különleges masinára cserélik, akár öt év alatt bejöhet a vételár az áramszámlán. Az uniós felmérés szerint erre már a magyarok is rájöttek: a 2004-ben eladott hűtőknek még alig fele volt A vagy annál is kedvezőbb energiahatékonyságú modell (lásd Kilógnak a sorból című írásunkat), 2005-ben viszont ez az arány már több mint kétharmados volt. Az emberi munkát fölöslegessé tévő újabb és újabb találmányok azonban nem feltétlenül kímélik a pénztárcát. Ilyenek például az úgynevezett no-frost készülékek. Ezeket a hűtőket nem kell ugyan rendszeresen leolvasztani, mert a pára nem csapódik le bennük, ám ezt úgy érik el, hogy egy folyamatosan működő ventilátor szívja ki a levegőt a hűtőtérből, így a dérmentesített gépek 20-30 százalékkal több áramot fogyasztanak, mint hagyományos társaik.

A speciális funkciókat ígérő eszközök is csábítóak, gyakorlati hasznuk azonban korántsem biztos. Az a mosógép, amely 16 különböző eredetű foltra, például fűre ígér megoldást, nagyjából azt feltételezi, hogy az adott családban egy focicsapatra mosnak. Ha ugyanis csak egy-két darab ruha lett füves, véres vagy csokis, még a féltöltésű program használata is energiapocsékolás. A divatos szuperkütyük pedig valódi energiafalók: egy LCD-televízió 50-100 százalékkal, a plazmatévé pedig akár 600 százalékkal is több áramot zabál, mint hagyományos társai.

Az energiahatékonyság tehát nem a vásárlással, hanem az okos fogyasztói magatartással kezdődik. Így például könnyedén le lehet mondani egy szárítógépről, ha a vásárló tisztában van azzal, hogy ez a szerkezet kétszer-háromszor annyi áramot fogyaszt, mint a mosógép, ráadásul több energiát igényel a szárítóból kivett ruha vasalása is. Az Energia Klub nevű környezetvédelmi egyesület kiadványaiban se szeri, se száma az olyan praktikus tanácsoknak, mint hogy fedő használatával a főzés energiaszükségletének akár egyharmada is megspórolható, függetlenül attól, mennyire takarékos maga a tűzhely, gondos teregetéssel pedig vasalásra fordított időt és energiát lehet megtakarítani.

Az energiával garasoskodók figyelme újabban a háztartási eszközök készenléti állapotára is kiterjed. Az elektromos berendezések egy része, különösen a régebbi típusúak ugyanis úgynevezett standby üzemmódban is - az Energia Klub adatai szerint - ugyanannyi áramot vesznek fel, mint működés közben, de még a modernebb televíziók, számítógépek, a digitális órával ellátott sütők fogyasztása is eléri a használatkor felvett energia 5-15 százalékát. Egy átlagos ötéves lézernyomtató például körülbelül 16 wattot fogyaszt készenléti üzemmódban, vagyis évi 4-5 ezer forint kidobásával jár, ha napi 24 órában csak várakozik. Az Európai Bizottság ezért várhatóan még az idén rendeletben írja elő, hogy 2010 után nem kerülhetnek a boltokba olyan elektronikai berendezések, amelyek készenléti üzemmódban 1 wattnál, 2013 után pedig fél wattnál többet fogyasztanak.

SZABÓ YVETTE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Trend

Kilógnak a sorból

HVGAz európai boltok kínálatában a legtöbb háztartási eszköznek már annyira kedvező a fogyasztása, hogy nincs rá...

Trumpot tényleg érdekli Grönland megvásárlása

Trumpot tényleg érdekli Grönland megvásárlása

Lánczi András, Stumpf István, Réthelyi Miklós is megkapta a Magyar Érdemrend kitüntetést

Lánczi András, Stumpf István, Réthelyi Miklós is megkapta a Magyar Érdemrend kitüntetést

Recesszióba kerülhet a német gazdaság

Recesszióba kerülhet a német gazdaság

Három gyerek is van a szajoli lovasbaleset sérültjei között

Három gyerek is van a szajoli lovasbaleset sérültjei között

Négyezer embert kellett kitelepíteni Gran Canarián az erdőtűz miatt

Négyezer embert kellett kitelepíteni Gran Canarián az erdőtűz miatt

37 fokban ünnepelhetünk holnap

37 fokban ünnepelhetünk holnap