Az emberiség rendelkezik a harmonikus fejlődést szolgáló technológiákkal.

Az emberiség rendelkezik a harmonikus fejlődést szolgáló technológiákkal. Nagyobb a veszélyük a rossz társadalmi beidegződéseknek, mint az erőforrások kimerülésének – véli Kerekes Sándor, a Corvinus Egyetem rektorhelyettese.

HVG: Ha nem tört volna ki épp egy éve a hitelválság, meddig tarthatott volna a közel két számjegyű kínai és a szerényebb, de már másfél évtizede tartó világgazdasági növekedés?

HVG
K. S.: 1972-ben még kuriózum volt a Római Klub néven ismert tudóscsoport jelentése a növekedés határairól, 1990-ben viszont a világ környezeti állapotáról szóló kiadványában már a korábban meglehetősen technokrata szemléletű Világbank is aggasztó tendenciákat érzékeltetett. Sokáig élt az az elmélet, hogy a gazdasági növekedés, pontosabban az anyagi jólét megoldja a részben önmaga által teremtett problémákat. 1948-ban például Nobel-díjat kapott a DDT rovarirtó szert feltaláló svájci Paul Müller, majd viszonylag hamar lelepleződtek e „csodaszer” negatív hatásai, s az amerikai Rachel Carson Néma tavasz című „vádiratának” 1962-es megjelenése után tíz évvel betiltották a zsírszövetekben akkumulálódó anyagot, amely ma még ott is kimutatható, ahol pedig sosem használták, például az Északi-sarkon, a jegesmedvékben. A dezodorok freontartalmú hajtógázainak betiltásával az 1980-as években, az utolsó pillanatban sikerült megállítani a bőrrák kialakulását gátló magaslégköri ózon leépülését – bár az ózonréteg a freontilalom után másfél évtizedig még tovább vékonyodott. Az energiahordozók kénmentesítésével pedig megszűntek az erdőket, tavakat pusztító savas esők. Az önszabályozás elmélete azonban két ügyben nem igazolódott: a globális felmelegedés legalább fél évszázadon át tartana akkor is, ha az emberiség hirtelen a töredékére csökkentené az üvegházi gázok kibocsátását, a biológiai sokféleség drámai csökkenése pedig százezer éves léptékben rendezte át a bolygón kialakult életet.

HVG: A növekedési ütem csökkenése tehát kifejezetten jót tesz a globális természeti egyensúlynak?

K. S.: Nem tesz jót. A betegnek életmódváltásra lenne szüksége, ehelyett most megpróbálják „megmenteni”, hogy a régi életét folytathassa. Nem az a kérdés, hogy a válság hatására csökken-e 1-2 százalékkal a világ szén-dioxid-kibocsátása, mert ha rendbejön a gazdaság, folytatódik tovább a szennyezés. Az úgynevezett ökohatékonysági elmélet első kidolgozója, a német Ernst von Weizsäcker szerint megoldható, hogy a gazdasági jólét úgy nőjön a duplájára, hogy közben a környezet terhelése a felére mérséklődik – ez az úgynevezett négyes faktor –, de látható, hogy a technológiai fejlődésnek hála a tízes faktor sem megvalósíthatatlan, azaz a terhelést ötödére csökkentve is elérhető a termelés megduplázása. Egyes részterületeken ez utóbbi máris sikerült. A most kivonandó 100 wattos izzók fényereje 10-12 wattosakkal helyettesíthető. Harminc éve 12-15 litert fogyasztott egy átlagautó 100 kilométeren, ma gyártható 3 literrel is beérő négykerekű. Eközben az elektromos berendezések fogyasztása is ötödére-tizedére csökkent. Egy hektár termőföldön ma tízszer annyi gabona termelhető, mint száz évvel ezelőtt. Az is biztató, hogy – a Római Klub feltevésével szemben – a Föld népessége várhatóan 9 milliárd körül stabilizálódik, nem nő tovább exponenciálisan.

HVG: De a jólét növekedésével mindenki egyre többet akar fogyasztani.

HVG
K. S.: Kétségtelen, hogy a kínaiak még messze vannak az amerikai motorizációs szinttől, de törekszenek felé – ami persze korlátokba ütközik majd. De van jó ellenpélda is. Milánóban kitűnően működik a kerékpárkölcsönzés, bankkártyás, olcsó, az is követhető, hol van éppen szabad kerékpár. Miért ne lehetne ennek a mintájára az autókkal is ezt tenni? Kevesebb kocsi többet mozogna, lenne hely a városokban. Ráadásul szerintem tízből kilenc ember jobban járna, ha saját autó tartása helyett taxizna, persze olykor tömegközlekedést is igénybe venne. A fenntartható fejlődésnek nem a technikai tudás korlátozottsága vagy a természeti erőforrások kimerülése szab gátat, a társadalmat tartom a leggyengébb pillérnek. Manapság nem szolgáltatást, hanem autót, gépeket, presztízst vásárolnak az emberek. Pedig nem a tulajdon tesz boldoggá. Egy amerikai felmérés szerint a 14 ezer megkérdezett többségét a kiegyensúlyozott, monogám párkapcsolat teszi azzá.

HVG: Fejenként évi 20 ezer dolláros átlagos GDP-vel nyilván boldogabb valaki egy kellemes párkapcsolatban, mint az, aki havi egy-két dolláron tengődik, nem gondolja?

K. S.: Különösen a fejlődő országokra érvényes, hogy elveszti gyökereit, aki a megszokott, együttműködésre alapozott társadalmi modellből hirtelen a versenyen alapuló gazdaságban találja magát, amelyben úgymond utol kell érni a fejlett országokat. Sokmilliós agrárnépesség válik nincstelenné, esetleg hajléktalanná például a mezőgazdaság gépesítése miatt. Mexikóban láttam, ahogy egy high-tech csodamasinával tisztítják a járdát, egy sarokkal arrébb pedig a hagyományos kézi módszerrel sepregettek, nem is rossz hatásfokkal. A város tisztán tartását végző vállalkozónak talán költséghatékony a drága gépet beszerezni és üzemeltetni. Lehet, hogy nő a munkatermelékenység, de nő a természeti erőforrások igénybevétele is, ráadásul tetemes a dolog társadalmi költsége. Az alacsony képzettségű emberek kiszorulnak a munkaerőpiacról, és segélyt igényelnek. De nem csak az ő életminőségük romlik. A tengődők miatt romló közbiztonság mindenkit hátrányosan érint. Persze elsősorban az oktatásba kell invesztálni, hogy minél többen legyenek képesek bonyolult gépeket kezelni. De azokat is munkához kell juttatni, akik nem képesek az ilyen ismeretek elsajátítására.

SZABÓ GÁBOR

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Magyarok terveztek egy orvosi navigációs rendszert sebészeknek

Magyarok terveztek egy orvosi navigációs rendszert sebészeknek

5,9 milliárd forintért épít fociakadémiát Szombathelyen Mészáros Lőrinc cége

5,9 milliárd forintért épít fociakadémiát Szombathelyen Mészáros Lőrinc cége

Felnyitottak egy 13 500 éves sírt Kínában, elég érdekes dolgot találtak benne

Felnyitottak egy 13 500 éves sírt Kínában, elég érdekes dolgot találtak benne

Csak és kizárólag dízel: itt a 347 lóerős új Audi S5

Csak és kizárólag dízel: itt a 347 lóerős új Audi S5

Vezetésről szettet, majd meccset bukott Fucsovics

Vezetésről szettet, majd meccset bukott Fucsovics

Hajmeresztő álhírek terjednek a leégett Notre-Dame-ról, egyik durvább, mint a másik

Hajmeresztő álhírek terjednek a leégett Notre-Dame-ról, egyik durvább, mint a másik