szerző:
HVG

Negyvennégy Miskolc környéki település összefogott, hogy természeti adottságait kihasználva megújuló forrásokból nyert energia termelésével törjön ki a kilátástalannak tűnő helyzetből.

A gazdaság vérkeringéséből kiszakadt, munkanélküliségtől sújtott északkeleti országrészben a települések és régiók vezetői még legambiciózusabb programjaikban is többnyire csak a túlélést és a további lecsúszás megakadályozását tűzik ki célul. Ezért meglepő és már-már túlzónak tűnik, hogy Nagy József, a 44 Miskolc környéki település által létrehozott Bükk-Mak Leader Nonprofit Kft. vezetője a helyi fejlesztési tervek kapcsán a környék meggazdagodásáról, sőt egyenesen „jóléti övezet” kialakításáról beszél. Szerinte a számottevő iparral már nem, mezőgazdasági termeléssel és szolgáltatásokkal pedig alig-alig rendelkező bükki falvak felemelkedését a közösségi energiatermelés, a szél, a víz- és a napenergia, a biomassza, a földhő komplex hasznosítása segítheti elő.

Az Emőd felől érkezőket a környékre nem éppen jellemző látvány fogadja Bükkaranyos határában, egy tanyán: szélkerék, szélerőmű, napelem és biogazdaság. A történet több mint egy évtizede kezdődött. A ma már a Bükk-Mak Leader-központnak is helyet adó 65 hektár tulajdonosa, Nagy József mérnök az 1990-es évek végén határozta el, hogy megújuló energiatermeléssel akar foglalkozni. Családi vállalkozása, a Nagy-Ferenczi Kft. 2001-ben a vidékfejlesztési célalap támogatásával 2 kilowattos napelemet és 10 kilowattos szélgenerátort telepített a tanya áramellátására, majd 2004-ben 89 millió forintos beruházással – melynek 25 százaléka volt az önrész – 225 kilowattos szélerőművet épített. Ez utóbbihoz 75 százalékos támogatást nyújtott a vidékfejlesztést szolgáló uniós Sapard-program. Mivel a két kiserőmű működése a mindenkori időjárástól függ – éjszaka vagy felhős időben, szélcsendben például nincs helyi áramtermelés –, az energiatermelő magángazdaság egy időjárástól független, 15 kilowattos, növényi olajjal működő alaperőmű beépítését tervezi. A három, energiatermelő egységből álló, egymással együttműködő rendszer mintájára az „egy falu – egy megawatt” elv szerint épül majd fel a 44 településen működő minierőművekből álló termelési közösség. Magyarországon úttörőnek számít az ilyen – az országos hálózatra csatlakozó, de saját irányító központtal és áramkereskedelmi joggal rendelkező, úgynevezett önálló mérlegkört alkotó – decentralizált villamosenergia-termelés. E rendszer iránt csak az utóbbi hónapokban tapasztalható némi érdeklődés a hatóság részéről – mondta a HVG-nek Kádár Péter, a Budapesti Műszaki Főiskola decentralizált energiatermelő rendszerekkel foglalkozó tanára.

A Bükk-Miskolc térségi vidékfejlesztési közösség számára mindenesetre már megvan a forrás az induláshoz: az új magyar vidékfejlesztési terv keretében a Bükk-Mak Leader 3 milliárd forintnyi uniós támogatást nyert. A helyi gazdaság fejlesztésére szövetkezett akciócsoport – a 44 települési önkormányzat, 55 vállalkozás és 46 civil szervezet által létrehozott, Nagy József vezetésével nonprofit kft-ként működő Leader-központ – október elején írja ki önkormányzatok, civilek, egyházak és vállalkozások számára a pályázatokat, amelyekről majd az akciócsoport által választott testület dönt. A vidékfejlesztési stratégiában rögzített pályázati célok sokrétűek, a megújuló energiák közösségi hasznosításán és az energiahatékonyság javításán túl az úgynevezett tiszta technológiák meghonosítására, tiszta és vonzó települések kialakítására, a közösségek és az idegenforgalom fejlesztésére is kiterjednek – így félő, hogy elaprózódik a pénzkeret. A Leader-szervezet működtetésére, a pályáztatás lebonyolítására az Únióban bevett szokás szerint a teljes keret 15 százalékát, azaz mintegy 450 millió forintot lehet elkölteni, ami a helyi adottságokat tekintve horribilis összeg. A pályázati rendszer itt is óhatatlanul a nagyobb gazdasági erővel és hathatósabb érdekérvényesítő képességgel rendelkező szereplőknek kedvez, s ezt aligha ellensúlyozza, hogy a pályázóknak elég egyszerű pénzügyi és üzleti tervet készíteniük. Egyelőre utópisztikusnak tűnik az a Leader-közösség által kigondolt elképzelés is, hogy egy-egy cigánytelep lakossága a helyi áramigényt megtermelő kiserőmű-telepítésre pályázzon.

A cigányságra amúgy is más szerepben, a helyi hulladék energetikai célú hasznosításában számít a közösség. A kis áramtermelőkből álló rendszer csúcsán majd egy szabályozható, szerves hulladékot hasznosító, keop-pályázatból (környezetvédelmi és energia operatív program) megépülő biogázerőmű állna, amelyet az 5 ezer fős Onga önkormányzata szeretne a településre csábítani. Az erőmű üzembe állítása a helyi hulladékgazdálkodás gyökeres átalakulását feltételezi. A 44 település lakossága összesen évi 450 millió forintot fizet a regionális lerakóba kerülő szemét elszállításáért, ami egyre nehezebb teher. A Leader-közösség azon dolgozik, hogy – a korlátozott pénzforrás miatt egyelőre csak néhány településen – lovas kocsikkal szállítsák a lakosság által szelektíven gyűjtött szemetet a falusi előválogató telepre, majd innen, újabb szelektálás után, az újrahasznosító üzemekbe. A szilárd szerves maradék a biogázerőművet táplálná. A szállítás és a válogatás állandó jövedelmet jelenthetne az alacsonyan iskolázottak számára. A Leader-közösség már tárgyal az Állami Autópálya-kezelő Zrt.-vel arról, hogy az utak melletti területek megtisztítását gépek helyett képzetlen munkásokkal végeztesse. A kaszálásból származó zöld hulladékot is az erőműben hasznosítanák.

A még ennél is merészebb projektek között szerepel az első magyar hidrogénfalu. Ez Nagy József tanyája szomszédságában létesülne magántőkéből és pályázati pénzből. Az energiatermelésben is önellátásra berendezkedő, 33 kisbirtokból álló telepen a szél- és napenergiából nyert árammal vizet bontanának, és hidrogén formájában tárolnák az energiát.

A Bükk északi lábánál fekvő Pitypalatty-völgyben a földhő sajátos felhasználására nyílik lehetőség. Hét egykori bányásztelepülés alatt, az elhagyott vágatokból a megmaradt aknákon keresztül felszínre hozott hőenergiával a helyi intézményeket fűthetnék.

Napelemként funkcionáló tetőcserepet talált fel a Harsányban élő Tóth Miklós, aki a müncheni Intersolar kiállításon 32 országból kapott vételi ajánlatot a termékre. Magát a szabadalmat nem kívánja eladni a feltaláló, inkább kockázatitőke-befektetőt keres, és lakóhelyén kezdi meg a gyártást. Mint a HVG-nek elmondta, egy bérelt üzemben novemberben beindul a gyártósor. A Bükk-Mak Leader-közösségtől nemrég 200 ezer eurós, vissza nem térítendő támogatást nyert, amelyből új gyárépületet épül.

SÁGHY ERNA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Torlódás Hegyeshalomnál

Torlódás Hegyeshalomnál

Macron fog tárgyalni Iránnal a G7 nevében

Macron fog tárgyalni Iránnal a G7 nevében

Egy hónap múlva ilyenkor már ingyenesek lesznek a most fizetős YouTube-tartalmak

Egy hónap múlva ilyenkor már ingyenesek lesznek a most fizetős YouTube-tartalmak

Nem találtak sugárfertőzést az arhangelszki orvosoknál, legalább is ez a hivatalos verzió

Nem találtak sugárfertőzést az arhangelszki orvosoknál, legalább is ez a hivatalos verzió

Az ellenzék (ex?)fideszes politikust indít a polgármesterségért Gyulán

Az ellenzék (ex?)fideszes politikust indít a polgármesterségért Gyulán

Félmillióba is kerülhet, ha nem takarítja fel a kutyapiszkot Berlinben

Félmillióba is kerülhet, ha nem takarítja fel a kutyapiszkot Berlinben