szerző:
HVG

A magyar városok többsége eminens diákként szajkózza az Unió által elvárt szlogeneket, ám fejlesztéseik nem a fenntartható fejlődést szolgálják.

Kapóra jött a nyári rekkenő hőségben átadott szökőkút a győrieknek, különösen az apróságoknak, akik maguk is beszálltak a járólapokba rejtett, majd csalafinta módon fel-felszökkenő, zenés-színjátszós szökőkút pancsolós játékába. Egyeseknek azonban nem tetszett a városrehabilitációs projekt keretében megújult Széchenyi tér kuriózuma, mondván, a gyerekek inkább otthon vagy a strandon fürdőzzenek. Erre a városvezetés biztonsági őröket vezényelt a szökőkúthoz, amit viszont azok kifogásoltak, akik szerint a járókelők csak élvezni kívánták a vízsugarak kínálta élményt. A vita hevében a fenntartható fejlődés elve jókora pofont kapott. Az ötlet ugyanis arra szolgált, hogy a vizes felületek növelésével természetes módon enyhítsék a klimatikus változások káros hatásait. Az őrzés többletköltsége viszont a gazdasági fenntarthatóságot veszélyezteti, miközben senki sem kérdezte meg, miért nem több fa ültetésével tették kellemesebbé a klímát a több százmillió forintért kialakított kőrengetegben.

Pedig épp az idén szigorította a városrehabilitációs programokkal szemben állított követelményeit az uniós pályázatokat koordináló Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). A településektől eddig is elvárta, hogy legyen integrált városfejlesztési stratégiájuk, vagyis hangolják össze építészeti, közlekedési, környezetvédelmi, gazdaságfejlesztési elképzeléseiket. Januártól újabb fejezettel, a fenntartható fejlődés programjával bővült az NFÜ által előírt tematikák sora. E szerint a városoknak fel kell tárniuk, melyek azok a tényezők – például szennyezések, erőteljes autóforgalom, zöldfelületek alacsony aránya vagy pazarló energiafelhasználás –, amelyek rontják a környezet minőségét, és javaslatot kell tenniük a károk enyhítésére is.

Az új elvárások azonban kissé megkéstek, hiszen a települések már majdnem a felét lekötötték annak a 270 milliárd forintnyi uniós forrásnak, amelyet 2007 és 2013 között városrehabilitációra szántak az Új Magyarország fejlesztési tervben. A projektek fenntarthatósága amúgy is többnyire csak formálisan érvényesül. Ajka, amely – egykori szocialista iparvárosként – tele van panelépületekkel, például a belváros felújítására pályázott. Az akcióterületen a panelek legalább 20 százalékát, vagyis ötöt fel kell újítani, és meg kell adni a felújítás után várható energiamegtakarítást. Az ajkaiak vállalták, hogy az érintett épületekben 15 százalékkal csökkentik a távhőfelhasználást. A becslés azonban mindenütt meglehetősen bizonytalan lábakon áll. A hiteles adatszolgáltatáshoz sokszor a kiindulópont is hiányzik, hiszen a települések többségének nincs részletes információja az egyes háztömbökről. Márpedig a pályázati adatlapon közölniük kell, hogy a rehabilitációs területen miként változik például a hasznosításra átadott hulladék mennyisége.

A papír türelmes. A főváros II. kerületének pályázatírói például megbecsülni sem tudták, mennyi lehet a keletkező szemét az új belbudai központnak szánt Lövőház utcában és környékén. Beírták helyette a polgármesteri hivatal adatait, és nagyvonalúan vállalták, hogy az eddigi 20 tonna helyett évente 30 tonna hulladék újrahasznosításáról gondoskodnak. Ezeknek az adatoknak persze semmi közük a rehabilitált területhez. Azt is ki kellett volna számolni, mennyivel csökkenti az üvegházhatású anyagok kibocsátását a sétálóutca kialakítása. Megsaccolták, beadták.

A gazdasági fenntarthatóság elvileg a környezeti szempontoknál is szigorúbb aspektus az Unióban, a városfejlesztési stratégiák mégis csak hozzávetőleges kalkulációkat adnak a pénzügyi egyensúlyra. Szegeden például 3 milliárd forintból tesznek csinosabbá két belvárosi utcát és a Mars téri piacot. A város stratégiai dokumentuma annak rendje és módja szerint rögzíti is, hogy „a közterek felújítása és az új piaccsarnok építése tervezésekor fontos szempont volt a fenntarthatóság és az energiahatékonyság”. Ezt alátámasztandó azonban már csak annyi szerepel, hogy „számításaink szerint kompenzálódik az energiafelhasználási növekmény, ami az újonnan belépő fogyasztási helyekből adódik”, a megszépített utcákon pedig a rendezvényekből és kiállításokból annyi közterület-használati díj folyik be, amennyi ellentételezi a költségeket.

Európa több városa előrébb tart a fenntartható fejlesztésekben. Stockholmban például már a kilencvenes években megkezdték egy új negyed, Hammarby Sjöstad építését, amelynek alapelve a minél önállóbb víz-, energia- és hulladékgazdálkodás. Az egykori iparterületen már több mint ezer lakást építettek, amelyekben a tűzhelyek a szennyvízből nyert biogázzal működnek, s a gázból még nyolcvan városi busznak is jut. A szilárd hulladékot szelektíven gyűjtik, az égethetőből elektromos áramot termelnek, meleg vizet szolgáltatnak. Az összegyűjtött esővízzel a növénnyel borított zöldtetőket és zöldhomlokzatokat locsolják, ez utóbbiak ugyanis a bentlakók szempontjából nyáron hűtenek, télen fűtenek. Az ökováros 30-40 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt, mint egy hagyományos lakónegyed.

„Magyarországon nem a 2,5 litert fogyasztó autó a menő, hanem a 2,5 literes terepjáró”, hasonlóképpen a városvezetés inkább elad egy új iparterületet, ha pénzre van szüksége, semhogy kevesebbet költsön az iskola fűtésére – példálózik Novák Ágnes, az ökoépítészet egyik hazai kutatója, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem adjunktusa, aki az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán már a kilencvenes évek elején bevezette az ökologikus építészet szakirányt. Ő is elismeri ugyanakkor, hogy a napkollektorok megtérüléséhez legalább nyolc esztendő kell. Így aztán milliárdok mennek el a ripsz-ropsz megvalósítható, ám soha meg nem térülő – és ebben az értelemben nem fenntartható – homlokzatfelújításokra és térkövezésekre. Holott az uniós támogatás csak egyszeri tőkeinjekció, ezért inkább befektetésként kellene kezelni.

SZABÓ YVETTE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Nyomozott az iFixit: ezért van gond a Samsung összehajtható telefonjával

Nyomozott az iFixit: ezért van gond a Samsung összehajtható telefonjával

Megint baja van az EU-nak azzal, ahogy a kormány az államadósságot számolja

Megint baja van az EU-nak azzal, ahogy a kormány az államadósságot számolja

Mutassa meg Magyarországnak a HVG címlapját!

Mutassa meg Magyarországnak a HVG címlapját!

Gyilkos fájdalomcsillapítók: vádalku a nagykereskedőkkel Amerikában

Gyilkos fájdalomcsillapítók: vádalku a nagykereskedőkkel Amerikában

"Mérföldkő" - elfogadta az ENSZ BT a nemi erőszak elleni határozatot

"Mérföldkő" - elfogadta az ENSZ BT a nemi erőszak elleni határozatot

Itt a videó, ahogy a japánok "lebombáznak" egy aszteroidát

Itt a videó, ahogy a japánok "lebombáznak" egy aszteroidát