A bankszféra azzal is igyekszik bizonyítani a társadalom iránti felelősségérzetét, hogy – üzleti számításait is megtalálva – erőteljesebben finanszírozza a környezettudatos vállalkozásokat.

A szociális, etikai, környezeti kockázatok figyelembevétele javíthatja a pénzügyi teljesítményt, miközben az ezt méltányoló vállalatok, befektetők reputációját is erősíti – véli Nagy Péter Gábor, a K&H Alapkezelő portfóliómenedzsere. A K&H 2007 augusztusában Magyarországon elsőként kínált olyan befektetési lehetőséget – az Öko Alapot –, amely a társadalomtudatos gazdasági tevékenységet folytató vállalatok eredményeiből próbál profitálni, oly módon, hogy belga anyabankja, az első fenntartható alapját 1992-ben elindító KBC három ilyen konstrukciójából merít.

Ezek egyebek között olyan cégek részvényeit tartalmazzák, mint a szélturbinákat gyártó dán Vestas, a szélenergia-hasznosító technológiákat fejlesztő spanyol Gamesa, a szennyvízszolgáltatással, illetve vízkezelési és -hasznosítási technológiák fejlesztésével foglalkozó svájci Geberit és francia Suez, valamint az újabban a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, a hulladékkezelést és a környezetbarát anyagok gyártását a zászlajára tűző német Siemens és E.On, továbbá az amerikai General Electric.

Napelem javítása Hárskúton
© Fazekas István


A K&H-nál jelenleg fél tucat úgynevezett társadalmilag felelős alap fut, összesen több mint 13 milliárd forintnyi tőkével. Az alapokba csak olyan cégek részvényei kerülhetnek, amelyek átmennek a fenntarthatósági szűrőnek nevezett értékelésen. Ennek során az alapkezelő elemzi a vállalat üzletpolitikáját, a vállalatirányítás minőségét, a környezettudatosság fokát, az emberi jogok meglétét, valamint a munkakörülményeket. Kizáró ok, ha a vállalatnál megkérdőjelezhető eljárásokat folytatnak. Génmanipulációval és állatkísérletekkel foglalkozó vagy a fegyveriparban tevékenykedő cégek részvényei szóba sem jöhetnek. Mindezek alapján például a K&H egészségügyre fokuszáló, Gyógyvarázs nevű két, forintos és eurós alapjának összeállításakor a megvizsgált 176 cégből csak 63 jutott át a rostán.

A környezetbarát technológiák, a klímaváltozás, a megújuló energia és a fenntartható fejlődés a tematikája az OTP Alapkezelő hét (összességében közel 24 milliárd forint értékű) alapjának – tájékoztatott Gáti László marketing- és értékesítési igazgató. A két energiaalapban szereplő részvényeket kibocsátó cégek a megújuló energiaforrások (szél, nap, víz) használatára szolgáló berendezéseket gyártanak és értékesítenek, illetve környezetbarát módon állítanak elő energiát, s fokozott erőfeszítéseket tesznek az energiahatékonyság növelésére.

A négyféle Globál Trend alapban mezőgazdasági termékek termelésében, kereskedelmében és az ágazathoz kapcsolódó technológiai fejlesztésben vezető vállalatok, a feltörekvő piacokon repterek, vasútállomások, fizetős utak, autópályák, közüzemi szolgáltatások és telekommunikációs hálózatok fejlesztésében és üzemeltetésében részt vevő cégek találhatók. A Klímaváltozás 130/30 alapba pedig olyan vállalatok részvényei kerültek, amelyek a klímaváltozással kapcsolatos globális alkalmazkodási folyamat potenciális nyertesei, illetve vesztesei lehetnek. Az alap első ránézésre talányos elnevezése arra utal, hogy összértékének 130 százaléka erejéig vehet a nyertesek részvényeiből, míg 30 százalékából a vesztesek papírjainak árfolyamesésére játszva határidős vagy opciós eladási ügyletet köt.

A befektetések mellett a pénzintézetek elsősorban a jól választott hitelcélokkal szolgálhatják a fenntartható fejlődést. A hitelezési gyakorlat viszont alig kap teret színes-szagos fenntarthatósági jelentéseikben, amelyekben elsősorban a zöld irodaházak működtetését és a szociálisan rászorulók támogatását ecsetelik. A visszafogottság oka a szakértők szerint, hogy a pénzintézetek többsége e téren nem tud mivel dicsekedni. „A legnagyobb baj, hogy a szektorban a profitcélt minden más elé helyezve, túl sok hitelt adtak, olyanoknak is, akiknek nem kellett volna, aminek most a kockázatok növekedésével a bank, az adós és a közvetett érintettek is isszák a levét” – foglalta össze kritikáját a HVG-nek Fertetics Mandy, a társadalmi felelősségvállalással foglalkozó Alternate Kft. ügyvezetője. Mindez szerinte szöges ellentétben van a fenntartható fejlődés elvével, amelybe beletartozik a pénzzel való ésszerű gazdálkodás.

A fordulatot talán éppen a válság hozhatja el. A CIB Bank például szakít a múltbeli lakossági hitelezési gyakorlattal, és mint nemrég bejelentette, átlátható és egyszerű forintkölcsönök bevezetésére törekszik, és középpontba állítja a hiteltörlesztési nehézségek megoldását – mondta a HVG-nek Lamboy Judit ügyvezető igazgató. Együttműködési készségét hangsúlyozta a bank a vállalati üzletágban is, bár az, hogy felmondta néhány nagyobb partnerének a hitelét, rossz fényt vetett a fenntartható fejlődésért érzett felelősségére egyébként büszke pénzintézetre. „Minden olyan cég vezetőjével kooperálunk, ahol nem csak az egyoldalú banki könnyítéseket várják el” – jelentette be egy sajtótájékoztatón Horn Gyula ügyvezető igazgató.

Napelem polírozása egy freiburgi üzemben
© AP


A bankok többnyire hallgatnak jelentéseikben a projektfinanszírozásról is, tanácsadói vélemény szerint azért, mert ez az üzletág is tele van ellentmondásokkal. Ahelyett ugyanis, hogy kellő súllyal vizsgálnák a szociális és környezeti szempontokat, többnyire csak az számít, hogy melyik a legnyereségesebb. Akad azért ellenpélda is. Az MKB Bank elsőbbséget adott a megújuló energiaforrásokkal összefüggő projekteknek, s e nézete mellett a válságban is kitart. Igaz, ezek részaránya még csak 10-15 százalékos a bank által finanszírozott energetikai beruházásokon belül, de súlyuk – Gulyás Olivér osztályvezető szerint – folyamatosan nő majd, hiszen tíznél több új projekt, köztük szélerőművek hitelezését készítik elő.

„Az energiaipart érinti a legkevésbé a válság” – mondott egy a környezetvédelmen túlmutató szempontot Erhardt Attila szakterület-vezető, aki szerint az új finanszírozási irányban szerepe van a szélerőművek energiatermelésével kapcsolatos szabályozás változásának is. Korábban ugyanis az erőművekre kiszabható büntetődíjak kiszámíthatatlansága veszélyeztethette a hitel megtérülését. Ezért eddig főként biomassza- és biogázerőműveket részesített előnyben a bank. Kerülte viszont a bioetanol- és biodízelgyártás finanszírozását, amiben persze inkább hitelmegtérülési aggodalmak játszottak szerepet, s nem a környezeti aggályok – ismerte el Gulyás. A finanszírozókat az intette óvatosságra, hogy elválhat egymástól az alapanyag és a végtermék árának a mozgása, ami növeli a kockázatot. Nagy fantáziát látnak viszont a földhő hasznosításával összefüggő projektekben, amelyeket az építtetők korábban jószerével csak pályázati forrásból finanszíroztak, manapság viszont mind többen választják a rugalmasabb bankhitelt.

CSABAI KÁROLY, PAPP EMÍLIA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
41 fát vágtak ki a budai Szent Margit Gimnázium kertjében

41 fát vágtak ki a budai Szent Margit Gimnázium kertjében

70 vagy 15 Celsius-fokos volt az ősi vizek hőmérséklete? A válasz nem mindegy

70 vagy 15 Celsius-fokos volt az ősi vizek hőmérséklete? A válasz nem mindegy

Még drágább lesz a Balaton vízszintjének megemelése

Még drágább lesz a Balaton vízszintjének megemelése

Nem úgy sikerült az orosz űrrobot első kalandja, ahogy tervezték

Nem úgy sikerült az orosz űrrobot első kalandja, ahogy tervezték

Védett cápák, tengeriuborkák, vidrák

Védett cápák, tengeriuborkák, vidrák

Több külföldi híresség is kifejezte aggodalmát az erdőtüzek miatt

Több külföldi híresség is kifejezte aggodalmát az erdőtüzek miatt