szerző:
HVG

A légi szállítás indul neki legelőbb, a közúti és főleg a tengeri fuvarozók meg várnak a sorukra. A legjobb esetben is csak három-négy év múlva térhet vissza a globális válság előtti színvonalra a szállítmányozási ipar forgalma.

HVG
A Spanyolországban leszedett paradicsomból Kínában csinálnak pürét, majd visszahozzák Európába, a holland tulipánokat pedig Új-Zélandon napoztatják, mielőtt Európában cserepestül eladják őket. Az áruk már-már logikátlannak tűnő mozgásának hátterében az áll, hogy néhány hónap alatt jelenősen csökkentek a fuvarozási díjak, a tengeri tarifák néhány esetben ötödükre zuhantak.

„A tavaly ősz óta tartó válság utáni időszakot a korábbinál lassabb világgazdasági növekedés követi majd. A globalizáció folytatódik, ám a kereskedelem bővülési üteme elmarad az utóbbi tíz-húsz évben megszokott tempó mögött” – jósolja a nemzetközi fuvarozás jövőjével foglalkozó legújabb OECD-tanulmány. A fejlett ipari államokat tömörítő szervezet szerint még az is előfordulhat, hogy a krízis utáni első években a korábbinál jóval kevesebb pénz jut az ágazat, illetve az infrastruktúra fejlesztésére.

A közúti fuvarozás szép éveit jellemző átlagos éves másfél százalékos bővülés legfeljebb 2011-re állhat helyre – erősíti meg az OECD következtetéseit a Nemzetközi Közúti Szállítási Szövetség (IRU) elemzése. A tagországoktól kapott adatok alapján a szervezet meglehetősen borús képet fest az iparágról: a belföldi közúti árutovábbítás 10-20 százalékkal, a nemzetközi szállítás pedig 20-30 százalékkal esett vissza az idén, míg a bevételek átlagosan 25 százalékkal alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. A forgalom zuhanása és a banki hitelforrások beszűkülése miatt a járművezetők 10 százaléka vesztette el munkáját, s ötödével nőtt a bankcsődöt jelentő vállalkozások száma. A vállatok elsősorban a jövő rovására igyekeznek takarékoskodni: mintegy harmadával kevesebb új szállító járművet helyeztek az idén forgalomba. Az IRU mégsem temeti a fuvarozókat, a szövetség szerint ugyanis ha a kormányok és a piac résztvevői józan befektetési és üzletpolitikát követnek, hoszszabb távon akár még profitálhatnak is a krízisből, és hozzájárulhatnak az általános gazdasági fellendülés meggyorsításához.

A globalizáció korábbi nyertese, a tengeri fuvarozás, azon is belül a konténeres üzletág tűnik a válság fő áldozatának. A világszerte üzemeltetett mintegy 4600 konténerszállító tizede üresen áll, s a 350 méter hosszú, egyenként több mint 10 ezer konténert elbíró óriások a legjobb esetben is csak kétharmados kihasználtsággal hajóznak. A forgalom – miután 2000 és 2008 között 250 millió konténerről 500 millióra ugrott – egy év alatt 16 százalékkal zuhant, s a fuvarozók az első hónapokban hatalmas árversenybe kezdtek, aminek a vége az lett, hogy már önköltségi ár alatt vitték el a rájuk bízott árut. Tavaly egy konténert 1500 dollárért juttattak el Ázsiából Európába, manapság 500 dollár körül van az ár, míg a saját kiadások elérik a 800 dollárt. A forgalom visszaesése elsősorban a kínai tételek elmaradása miatt következett be: a világot áruval beterítő ország exportja a nyáron ötödével volt kisebb, mint 2008 hasonló időszakában.

HVG
Nem meglepő, hogy a vezető a fuvarozócégek most mindannyian veszteségesek, és az évet várhatóan 20 milliárd dolláros mínusszal fejezik be. A világ egyik vezető tengeri fuvarozója, a hamburgi székhelyű Hapag-Lloyd negyedévenként 200 millió dollár körüli veszteséget kénytelen elkönyvelni, míg a dániai vetélytárs, a Maersk csak az első negyedévben 375 milliót veszített. A távol-keletiek sincsenek jobb helyzetben: a szingapúri NOL 245 milliós, a dél-koreai Hanjin 110 milliós mínusszal zárta a második negyedévet. Az óriások várhatóan túlélik a válságot – bár a Hapag-Lloydnak a következő másfél évben 1,7 milliárd dolláros tőkeinjekcióra lesz szüksége, hogy elkerülje a csődöt –, a kisebb játékosoknak elemzők szerint azonban alig van esélyük a talpon maradásra. A túlélési harc legnehezebb időszaka várhatóan 2012-ig tart, a szakemberek szerint legalább három év kell ahhoz, hogy a tengeri fuvarozás visszatérjen a 2008-as szintre.

A fő vesztesek a németek, akik az utóbbi évtizedekben feltűnés nélkül ellenőrzésük alá vonták a konténerszállítás harmadát. Hamburgban tucatnyi cég 1600 konténerhajót üzemeltet, s az északnyugat-európai kikötő az iparág egyik fő központjává vált. Igaz, a város most együtt sír a fuvarozókkal: tavaly még azt remélték, hogy 1,2 milliárd dolláros beruházás révén 2015-re 20 millió konténerre bővítik a tavaly 10 milliós forgalmat, ám 2009 első felében növekedés helyett 25 százalékos zsugorodást voltak kénytelenek elszenvedni.

HVG
A tengeri fuvarozók gondjait súlyosbítja, hogy sokkal nehezebben és lassabban csökkenthetik kapacitásaikat, mint a közúti vetélytársaik. A horgonyzásra ítélt hajókat sem lehet magukra hagyni, így minimális személyzet a forgalomból ideiglenesen kivont járműveken is marad, s mivel a hajók építése több évig tart, az új óriások annak ellenére is érkeznek, hogy a boldogtalan tulajdonosoknak néha elképzelésük sincs arról, mit kezdjenek velük az elkövetkező években. A hajók összkapacitása egy évtized alatt 4 millió konténerről 12,5 millióra emelkedett, s a gyárak rendelésállománya meghaladja az ötmillió konténert, ami azt jelenti, hogy néhány éven belül újabb negyven százalékkal bővül majd a tengeri szállítási világkapacitás.

A válság nemcsak a hajózókat szoríthatja sarokba, hanem a lízingelő cégeket és a bankokat is: ha az árutovábbító társaságok sorra bedőlnek, a bérbeadók ugyan visszakapják a hajókat, ám a lízingbevételek elmaradása miatt maguk is végveszélybe kerülhetnek, s képtelenné válhatnak a hiteltörlesztésre. A hajózási hitelezéssel foglalkozó bankok – köztük a legnagyobb, a 33 milliárd eurós hajóépítési kölcsönt kihelyezett német Nordbank – a hitelezési politika megszigorításával és a tartalékok hússzorosára emelésével stabilizálják helyzetüket.

A légi szállítás a közútinál és a tengerinél jobb állapotban van. Míg a világkereskedelem csak június óta bővül ismét, a teherszállító repülőgépek forgalma a decemberi mélypont után már tavasszal növekedésnek indult, s júliusban 10 százalékkal volt nagyobb, mint fél évvel korábban. A nemzetközi légiforgalmi szervezet, az IATA adatai szerint a légi szállítók a tengeriek rovására javítják teljesítményüket: a kereskedők egy része kész a drágább repülős szállítást vállalni, csak hogy kielégítse a hosszú pangást követő igénynövekedést. A javulást mutatja, hogy emelkedik a kihasználtsági szint: a mélypontot jelentő decemberi 43 százalék helyett júliusban átlagosan 49 százalékos feltöltöttséggel közlekedtek a gépek.

A fellendülésre utaló adatok ellenére változatlanul mínuszban van a légi fuvarozás: a forgalom még mindig több mint 10 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban, a bevételek pedig a korábbiak háromnegyedén állnak. Elemzők szerint az iparág már jövőre elérheti a válság előtti szintet, ám ez nem jelent feltétlenül megkönnyebbülést: noha az utóbbi egy évben 150 szállítógépet – a teherszállító repülők 2 százalékát – vontak ki a forgalomból, az újonnan érkező repülők miatt túlkapacitás és emiatt komoly árverseny jellemzi a piacot. Az évi 50 milliárd dolláros bevételt generáló üzletág komoly szerepet játszik a nemzetközi forgalomban: az országok közötti kereskedelemben gazdát cserélt áruk 35 százalékát – a cikkek értéke alapján mérve – szállítják repülők.

NÉMETH ANDRÁS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Itt az új Star Wars-sorozat első hosszú előzetese

Itt az új Star Wars-sorozat első hosszú előzetese

Máig nem tudni, Orbán miért nem küldött gyásztáviratot Heller Ágnes halálára

Máig nem tudni, Orbán miért nem küldött gyásztáviratot Heller Ágnes halálára

Czeglédy Csaba leadta a képviselőjelölti ajánlásokat

Czeglédy Csaba leadta a képviselőjelölti ajánlásokat

11 évesen éttermet nyitott

11 évesen éttermet nyitott

Félmillióba is kerülhet, ha nem takarítja fel a kutyapiszkot Berlinben

Félmillióba is kerülhet, ha nem takarítja fel a kutyapiszkot Berlinben

Most derült ki: nyomoznak a volt karcagi rendőrkapitány ügyében

Most derült ki: nyomoznak a volt karcagi rendőrkapitány ügyében