A sárból, agyagból tapasztott házak kártyavárként omlottak össze: egyes jelentések szerint 20 ezren, de félő, hogy még ennél is többen veszthették életüket a múlt hét végi dél-iráni földrengésben.

Az életben maradottak az utcán ülve jajgattak romokban heverő házuk és családtagjaik holtteste mellett - festettek drámai képet az első helyszíni tudósítások a délkelet-iráni Bám városáról. A Teherántól ezer kilométerre fekvő, 80 ezres városban múlt pénteken hajnali fél hatkor mozdult meg a föld: az Iszlám Köztársaság Hírügynöksége (IRNA) a Richter-skála szerint 6,3-as, az USA geológiai megfigyelőállomása viszont 6,7-es erősségű rengésről számolt be. Az állomás geofizikusa, Waverly Person szerint az is fokozta a természeti csapás erejét, hogy a földfelszín alatt mindössze 30-50 kilométeres mélységben mozdultak el a tektonikus lemezek.

Az iráni állami televízió élő adásban közvetítette azt a rendkívüli kormányülést, amelyen Mohammed Khatami államfő a katasztrófa helyszínéről készült első légi felvételeket látva bejelentette, az ország egymaga nem képes megbirkózni a vészhelyzettel, ezért nemzetközi segítséget kér, mindenekelőtt a romok alatt rekedt túlélők kimentésére. A földmozgás Bám lakónegyedeinek legalább a 70 százalékát döntötte romba, két kórház is összeomlott, megszűnt a víz- és áramszolgáltatás. A pusztítás kiterjedt a környékbeli falvakra is, összességében mintegy 230 ezer embert téve földönfutóvá. Az első iráni hírek 5-6 ezer halottról szóltak, szombaton Abdolvahed Muszavi Lari belügyminiszter már 20 ezer lehetséges áldozatról beszélt, hozzátéve, hogy ez a szám akár meg is duplázódhat. Teheránban hosszú sorokban várakoztak a véradók, ám az első segélyszállítmányok és sebesültszállító gépek csak péntek délután érkeztek meg a Bámtól 200 kilométerre északnyugatra lévő Kerman város repülőterére, amelyet a nemzetközi segítség fogadására is kijelöltek.

Bám egyetlen temetője előtt félezer, lepedővel letakart holtesttel várakoztak a hozzátartozók, ám a rituális végtisztességet nem tudták megadni, csak tömegsírba hantolták el az áldozatokat. A sebesültek elszállítását a környékbeli falvakból a városba zúduló, rokonaikért aggódók áradata is akadályozta, ami valósággal eltorlaszolta a városka keskeny utcáit. Bár a hadsereg, a rendfenntartó Forradalmi Gárda és a közlekedési minisztérium 21 ezer sátrat és 32 ezer takarót küldött a helyszínre, a dermesztő, mínusz 6 Celsius-fokos hidegben sokan a szabadban, máglyák mellett töltötték az első éjszakát. Megjelentek a fegyveres fosztogató bandák is, a segélyekből az erősebbeknek jut, a gyengék üres kézzel távoznak - számolt be a Reuters hírügynökség a teljes káoszról. Jóllehet Irán több tektonikus lemez "hátán" fekszik, így rendszeresen mozog alatta a föld - legutóbb, 2002 júniusában 200 áldozata volt a nyugati Hamedan körzetben a földrengésnek, 1990-ben 35 ezren haltak meg és félmillióan váltak hajléktalanná a Kaszpi-tengerhez közeli Gilanban és Zanjanban -, az építkezés nem igazodik e természeti adottsághoz. Hagyományosan vályogból, esetleg téglából emelik a házakat, a földrengésbiztos vasbeton konstrukció csaknem ismeretlen errefelé.

Az iráni kormány mindenekelőtt mentőalakulatokat, keresőkutyákat, speciális, hidraulikus emelőberendezéseket kért. Az első csapatok - oroszok, svájciak és angolok - már a katasztrófa utáni nap délutánján megérkeztek a helyszínre, azóta több száz túlélőt sikerült kimenteniük a romok alól. Azonnali segítséget ígértek az EU-országok, Kína, Lengyelország, Japán, Törökország, sőt Bush amerikai elnök is humanitárius támogatást helyezett kilátásba - a 70 ezer tonnás küldeményt szállító első Herkules gépek már meg is érkeztek Kermanba - annak ellenére, hogy az 1979-es iszlám forradalom óta az Egyesült Államoknak nincs diplomáciai kapcsolata a közel-keleti országgal. Kofi Annan ENSZ-főtitkár közleményben tudatta, 90 ezer dolláros azonnali támogatás kiutalásáról döntött. A teheráni ENSZ-iroda szóvivője, Marie-Helene Verney a Washington Post napilap helyi tudósítójának elmondta, szerencse a bajban, hogy az iraki háború kezdetén, nagy menekültáradattól tartva, jelentős humanitárius készleteket halmoztak fel az iráni fővárosban, így most késedelem nélkül tudnak generátorokat, fűtőberendezéseket, élelmiszercsomagokat a helyszínre vinni.

Az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO is szakértőket készül Bámba küldeni, hiszen ez a kétezer éves város, az egykor Európát Ázsiával összekötő Selyemút egyik állomása - pontosabban az itt emelt erőd - éppen a világörökség-listára kerülés előtt állt. A 38 őrtoronnyal védett, kilenc négyzetkilométer területű erődítmény, amely a 16-17. században, vályogból és pálmafarönkökből épült, most csaknem teljesen megsemmisült, akárcsak a vár tövében eddig jó állapotban megőrzött óváros.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Már zajlik az új űrverseny, csak most a Marsért

Már zajlik az új űrverseny, csak most a Marsért

Lábon lövi magát Amerika a kereskedelmi háborúval?

Lábon lövi magát Amerika a kereskedelmi háborúval?

Eladó a Porsche legendás első autója

Eladó a Porsche legendás első autója

Tovább emelkedett a romániai kórházi vérengzés halálos áldozatainak száma

Tovább emelkedett a romániai kórházi vérengzés halálos áldozatainak száma

Magyar siker a locarnói filmfesztiválon

Magyar siker a locarnói filmfesztiválon

Salvini többé nem megbízható – mondja koalíciós partnere

Salvini többé nem megbízható – mondja koalíciós partnere