Tíz évre 400 milliárd dollár pluszpénzt szavazott meg a nyugdíjasok egészségügyi ellátásának támogatására a washingtoni törvényhozás. Elsősorban a receptre felírt gyógyszerek lesznek így olcsóbbak, amivel 41 millió idős amerikai jóindulatát reméli elnyerni a választások előtt Bush elnök.

Rendszerint negyedóra alatt lezavarnak egy-egy szavazást a washingtoni kongresszusban - ezúttal nem így történt. Rekordidő, három óra kellett a republikánus többségű törvényhozó testületben, hogy 220-215 arányban jóváhagyják az egészségügyi törvényt. Néhány nappal a kongresszusi szavazás után, december elején aztán a szenátus is rábólintott a 400 milliárd dollár sorsáról szóló döntésre. Ennyi pluszpénzt kap - tíz évre elosztva - a Medicare, a 65 évesnél idősebb amerikaiak egészségügyi ellátásáról gondoskodó állami program. 1965-ös létrehozása óta ez a Medicare legjelentősebb reformja, amit George W. Bush elnök saját sikereként könyvelhet el, és minden bizonnyal az idén kezdődő újraválasztási kampányának egyik fő adujaként fog kijátszani.

"Érthető az elnök igyekezete, hogy a tradicionálisan demokrata szavazóbázisnak számító 41 millió nyugdíjast megnyerje - persze az adófizetők költségére -, miközben fiatalok, munkanélküliek, bevándorlók 40 milliós tömege mindenféle egészségbiztosítás nélkül marad" - fanyalogtak a Medicare-törvény ellen szavazó demokrata párti képviselők. Bár a demokraták - Ted Kennedy szenátorral az élen - maguk is régóta szorgalmazták az állami finanszírozású egészségügy reformját, ők nem ilyen lovat akartak. Szerintük a - korábbi gazdasági recesszió, az iraki háború, valamint Bush adócsökkentése miatt - már most 370 milliárd dollárosra nőtt költségvetési hiány finanszírozása néhány év múlva aránytalanul nagy terhet ró majd az adófizetőkre, amihez most még a gyógyszerszámla is hozzáadódik. Ráadásul a 400 milliárd nagyobbik része a gyógyszergyáraknak, az üzleti egészségbiztosítóknak, az orvosoknak és a gyógyszer-nagykereskedőknek hajt hasznot, nem pedig a nyugdíjasoknak.

"Nemzetünk ünnepélyes ígéretet tett az amerikai időseknek. Kötelezettséget vállaltunk, hogy elérhetővé tesszük számukra a gyógykezelést" - jelentette ki Bush a törvény aláírása után. Igaz, a finanszírozás csak 2006-ban kezdődik meg, addig az alacsony jövedelműek évi 600 dollár értékű "közgyógyellátási" kártyát kaphatnak, amelyet receptre felírt medicinák kiváltására használhatnak. A Medicare, amelyről 38 évvel ezelőtti alapításakor azt gondolták, hogy 1990-ben 37 milliárd dollárból teljesítheti vállalt feladatait, akkor 67 milliárdba került, 2002-ben pedig már 200 milliárd dollárt emésztett fel az amerikai adófizetők pénzéből. A gyógyszervásárlás költségeit ráadásul nem is tudja fedezni a mindig szűkös büdzséből, amely fejenként évi több mint 5 ezer dollárt fordított az ellátottak gyógyítására.

A most megszavazott törvény értelmében két év múlva az alacsony jövedelműnek számító idősek - akiknek a bevétele nem haladja meg az évi 13 ezer dollárt, házaspároknál a 17 ezret, mobilizálható tőkéjük pedig nem több 6 ezer dollárnál - számíthatnak gyógyszerár-támogatásra. Ehhez azonban havi 35 dollárt maguknak is be kell fizetniük. Az első 250 dolláros cechet "önrészként" kell állniuk, az e fölötti költségek 75 százalékát viszont már a Medicare fizeti - egészen 5100 dollárig. Ha az éves kiadás még ezt az összeget is meghaladja, a többlet 95 százalékát vállalja magára a biztosító. Márpedig Mark Miller, a Medicare pénzügyi tanácsadó testületének igazgatója szerint az idősek háromnegyede legalább egy, egyharmaduk viszont legalább négyféle krónikus betegségben szenved. Ez utóbbi csoport viszi el a biztosító költségvetésének 80 százalékát.

Az amerikai gyógyszerárakra, amelyek a világon a legmagasabbak, jellemző, hogy a 250 dolláros önrészből például mindössze két hónapra elegendő koleszterinszint-csökkentő orvosságot lehet beszerezni. Persze, mint szinte mindenre, erre is lehet magánbiztosítást kötni, amit akár a munkáltató is megtehet. A kongresszus által jóváhagyott 400 milliárdos csomagnak 86 milliárd dolláros része az a támogatás is, amellyel a munkáltatókat ilyen gyógyszerár-kiegészítő biztosítások megkötésére ösztökélik. Akik viszont a Medicare szolgáltatásán kívül másra nem számíthatnak, az elmúlt években rászoktak a belföldinél mintegy 25 százalékkal olcsóbb kanadai beszerzési forrásokra. Becslések szerint 1 millió nyugdíjas évi 1 milliárd dollárért vásárol - átruccanva a határon, vagy az interneten megrendelve - az északi szomszédságból orvosságot, legtöbbször amerikai gyártók termékeiből. Az árkülönbözet abból adódik, hogy a kanadai állam magának tartja fenn a jogot az importkészítmények ártárgyalásainak lefolytatására, így jelentős engedményekre tudja kényszeríteni a szállítókat. Az USA-beli gyártók azért lobbiztak - sikerrel -, hogy a Medicare-törvény kapcsán eszébe ne jusson az USA kormányának ilyen tárgyalási pozíciót kikötni magának. Így továbbra is marad, ahogy volt, minden üzleti biztosító önállóan próbál engedményeket kicsikarni, kevés eredménnyel. Ezért is vélekednek úgy a demokraták, hogy a törvény biztosította többletpénz és a gyógyszerbeszerzők gyenge ártárgyalási pozíciói egyértelműen a gyógyszergyártó cégeknek kedveznek.

Az USA élelmiszer- és gyógyszerellenőrzési hatósága (FDA) sűrűn figyelmezteti az amerikaiakat, hogy a nem ellenőrzött, főként internetes forrásból beszerzett tabletták gyanús eredetű, hatástalan vagy egyenesen egészségkárosodást okozók is lehetnek, bár azt elismeri, hogy a kanadai piacon a honihoz hasonló, szigorú előírások betartását követelik meg. A vonzó árkülönbség kihasználása az utóbbi időben már intézményes formát is öltött az Egyesült Államokban. Thomas Merino, Boston polgármestere például december elején bejelentette: a városi alkalmazottaknak és a rászoruló nyugdíjasoknak kifizetett évi 61 millió dolláros receptköltséget 1 millió dollárral szeretné csökkenteni úgy, hogy 2004 nyarától kísérletképpen Kanadából szerzik be a vényköteles orvosságokat. A massachusettsi Sprigfield város már korábban megtette ezt a lépést, és sikerült 18 milliós gyógyszerkiadását 750 ezer dollárral mérsékelnie. Illinois állam kormányzója pedig szövetségi engedélyért folyamodott, hogy az állam közel negyedmillió alkalmazottjának és nyugdíjasának az északi szomszédtól reexportálhassa a medicinákat.

"Ez nem folytatódhat vég nélkül, Kanadának fel kell hagynia az árkontrollal" - adott hangot kollégáitól teljesen eltérő álláspontjának Michael Bloomberg, New York polgármestere. A nagyobb gyártók is azzal fenyegetőznek, hogy ha Kanadában legalább az internetes exportot nem tiltják be, korlátozni fogják ottani eladásaikat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A Belvárosban elkezdték komolyan venni a kutyák kitiltását parkokból, játszóterekről

A Belvárosban elkezdték komolyan venni a kutyák kitiltását parkokból, játszóterekről

Fél éve csúszik két körforgalom átadása Budafokon

Fél éve csúszik két körforgalom átadása Budafokon

Nemkívánatosak lettek a külföldi múzeumigazgatók Olaszországban

Nemkívánatosak lettek a külföldi múzeumigazgatók Olaszországban

Kibontották az álmennyezetet, hatvanezer méhet találtak mögötte

Kibontották az álmennyezetet, hatvanezer méhet találtak mögötte

Idén is kapós "bármely szakos" tanár, csak legyen, aki matekot, magyart, angolt tanít

Idén is kapós "bármely szakos" tanár, csak legyen, aki matekot, magyart, angolt tanít

Egymillió eurót nyer, aki bebizonyítja, hogy Bielefeld nem létezik

Egymillió eurót nyer, aki bebizonyítja, hogy Bielefeld nem létezik