Az egykoron keresztény hitre tért etióp zsidók éveken át reménykedtek, hogy egyszer ők is bebocsátást nyernek Izraelbe. Úgytűnik, most elérkezett a várva várt pillanat.

"Jeruzsálem megkezdi az Etiópiában maradt mintegy 18 ezres zsidó kisebbség átköltöztetését Izraelbe, mert úgy gondoljuk, ott kell élniük" - jelentette be Szilvan Salom izraeli külügyminiszter, amikor január közepén Addisz-Abebában az utolsó simításokat végezték a távozás feltételeit szabályozó megállapodáson. Etióp kollégájával, Seyoum Mesfinnel közös sajtótájékoztatóján nem győzte hangsúlyozni, hogy az áttelepítés most nem a korábbiakhoz hasonló mentőakció lesz. "Az etióp zsidóknak joguk van szabadon távozni bárhová a világba - mondta a miniszter -, nincs szükség semmiféle légihídra, kivándorlásuk kapkodás nélkül, fokozatosan történhet."

Ám az etióp vezetés által meghirdetett türelem ellenére a legújabb exodus lehetősége régóta türelmetlenül várt pillanat az Afrika szarvában rekedt fekete bőrű zsidó, ottani nevén a falasa mura közösség számára. E kisebbség - amelynek elnevezése egyébként az Etiópiában beszélt amhari nyelven idegent jelent - történelmi gyökereit a bibliai időkig, Sába királynő és Salamon király koráig vezeti vissza. Az "elveszett törzs" sok évszázaddal ezelőtt, a zsidóság szétszóratása idején keveredett Észak-Afrikába, ahol az ősközösségi nomád életmód mellett tagjai megőrizték zsidó hitüket.

Egy részük azonban, a falasa murák, a tizenkilencedik században - a hátrányos megkülönböztetés és üldöztetés elől menekülve - áttértek a keresztény hitre, így próbáltak asszimilálódni a katolikus etióp társadalomba. E kényszerű tett jószerével napjainkig elkeseredett hitviták forrásává lett: az izraeli főrabbi formálisan csak 1973-ban ismerte el a falasák zsidó eredetét; ez tette lehetővé számukra a hazatérést Izraelbe. Vagyis azt, hogy mint minden zsidó származású embernek, éljen bárhol a világban, nekik is törvény adta joguk legyen bevándorolni és letelepedni az őshazában. Bár a falasa mura közösség tagjai ugyanúgy zsidónak vallják magukat, mint többi etióp hittársuk, az izraeli társadalomban ezt számos párt- és egyházi szervezet még ma is kétségbe vonja. Ez a magyarázata annak is, hogy egészen mostanáig vagy 20 ezren továbbra is Etiópiában nyomorognak.

Izrael nagy titokban, katonai légihídon át 1984-ben kezdte meg az éhínség és a sorozatos belvillongások elől a szomszédos Szudánba menekült falasák kimentését. Egy évvel később egy izraeli hírmagazin megtörte a katonai cenzúrát, majd a "sztorit" felkapta a világsajtó is, amire a muszlim Szudán a mentőakció leállításával válaszolt. Ennek ellenére a Mózes hadműveletnek nevezett evakuálás révén akkor 15 ezer etióp zsidót sikerült kimenekíteni, az 1991-es Salamon manőverben pedig 20 ezer embert röpítettek Izraelbe. Jeruzsálemnek akkoriban a koldusszegény afrikai ország hírhedt diktátorával, Mengisztu Hailé Mariammal kellett alkudoznia, s egyes hírforrások szerint az 1991 májusában megbuktatott vezér fegyvereket követelt a falasák kiengedéséért cserébe. Végül is a kilencvenes évek elején több szakaszban további 20 ezer "elveszett" zsidó érkezett Izraelbe, ahol számukat ma mintegy nyolcvanezerre teszik. A frissen bevándoroltak egy részét akkor a megszállt területekre telepítették.

A falasa murák abban a reményben, hogy hamarosan ők is felléphetnek az Izraelbe vezető légihídra, elhagyták egykori otthonukat Addisz-Abebában, és az északkeleti Gondar tartományba telepedtek át. De a hívó szó csak nem akart megérkezni, ezért sokan közülük visszatértek az etióp fővárosba, ahol hosszú évek óta az izraeli követséghez közeli menekülttáborokban tengetik életüket. Eközben Izraelben mindinkább erősödött azoknak a hangja, akik a hátramaradottak repatriálását követelték. Az etiópok tavaly több alkalommal még Saron kormányfő hivatala előtt is tüntettek, és rasszizmust emlegetve családegyesítést követeltek. Az izraeli kormány ekkor ismét elővette a falasák dossziéját, és szakítva a korábbi elutasító politikával, zöld utat adott az új betelepülőknek. Az irányváltásban kulcsszerepet játszott az ortodox vallásos Sasz párt, illetve az orosz bevándorlók vezére, Natan Saranszkij szociális és a diaszpóra ügyeiért felelős tárca nélküli miniszter, aki tavalyi etiópiai ténymegállapító körútján előkészítette a most startoló "hazatérést".

Ám túl a hitvitákon többen azért is kétségekkel fogadják az etióp zsidók újabb migrációs hullámát, mert ma ők képezik az izraeli társadalom legszegényebb rétegét. A falasa murák is végigmennek egy féléves honosítási kurzuson, amelynek során intenzív (nyelv)tanfolyamon vesznek részt, tanulmányozniuk kell az ortodox vallási szabályokat, a férfiak pedig szimbolikus körülmetélési szertartáson is átesnek. Mindezek ellenére súlyos beilleszkedési zavarokkal küszködnek, asszimilációjuk az izraeli olvasztótégelyben korántsem olyan zavarmentes, mint más etnikumoké. A legtöbbjüknek például nincs semmilyen szakképzettsége, hiszen lényegében egy ősközösségi társadalomból csöppennek egy modern ipari államba, és a többéves menekültmúlt után bizonyára sokan közülük már csak ezért sem tudják független állampolgárként újrakezdeni az életüket - írja egyik elemzésében a brit BBC. Az egyik kiutat ebből a helyzetből a hadsereg jelenti számukra, sok etiópiai csapott fel katonának. És bár állami és civil - főként az ifjabb nemzedék oktatásával kapcsolatos - programokban nincs hiány, az érdekvédelmi szervezetek időről időre beszámolnak olyan esetekről, amikor felmerülhet a gyanú, hogy faji megkülönböztetés alapján kerülnek hátrányba a falasák. De valószínűleg még ez sem tudja majd eltántorítani az addisz-abebai nyomortáborokban várakozókat - nekik Izrael valóban az ígéret földje.

HEIMER GYÖRGY

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Méretes zsinórantennával hadonászva viszik el a kulcs nélküli autókat a tolvajok – videó

Méretes zsinórantennával hadonászva viszik el a kulcs nélküli autókat a tolvajok – videó

Letartóztatták a férfit, aki láncfűrésszel vágta meg szomszédja arcát

Letartóztatták a férfit, aki láncfűrésszel vágta meg szomszédja arcát

Világraszóló találmánnyal rukkolt elő, most visszavonultan él Csongrádon

Világraszóló találmánnyal rukkolt elő, most visszavonultan él Csongrádon

Nyugdíjkáosz januárban: sem a miniszter, sem a fideszesek nem mentek el a bizottsági ülésre

Nyugdíjkáosz januárban: sem a miniszter, sem a fideszesek nem mentek el a bizottsági ülésre

Eltűnt az új Premier League-játékos repülőgépe

Eltűnt az új Premier League-játékos repülőgépe

Megvan az első ország, ahol a teljes közösségi közlekedés ingyenes lesz, egy apró kivétellel

Megvan az első ország, ahol a teljes közösségi közlekedés ingyenes lesz, egy apró kivétellel