A jövő héten kerül a francia képviselők elé az a törvénytervezet, amely Jacques Chirac államfő kezdeményezésére az állami iskolákban megtiltaná a feltűnő vallási szimbólumok viselését. A fejkendő- vagy fátyolvitaként emlegetett ügy heves bel- és külpolitikai hullámokat kavar.

A Párizs melletti Aubervilliers Henri-Wallon gimnáziumában tavaly szeptember 2-án 14 lány fejkendőben jelent meg a tanévnyitón. Közülük tizeneggyel az iskola vezetésének sikerült dűlőre jutnia, azaz levetetnie a kendőt, ám hárman nem tettek eleget a felszólításnak. A renitensek közül ketten, Alma és Lila testvérek, ők a mai napig csak teljesen bekötött fejjel hajlandóak iskolába járni. Szimbolikusan ők testesítik meg azt a harcot, amelyet a franciaországi muszlimok egy része a kendőviselés jogáért folytat.

Alma és Lila egyébként egy ateista zsidó jogász, Laurent Lévy és egy algériai születésű, szintén nem hívő katolikus közgazdászprofesszor asszony, Mina Omari gyermekei. A 16 és 18 éves lányok a szülők és a világ elleni lázadásként, "önképzéses" alapon vették fel egyik napról a másikra az iszlám hitet és szokásokat. Lázadásuk azért vált a közfigyelem tárgyává, mert éppen akkor tagadták meg a fejkendő, más nevén a hidzsáb viselésének elhagyását, amikor a témáról tavaly kora nyáron indult vita a tetőfokára hágott.

A fejkendőkérdés valójában jó ideje a levegőben van Franciaországban. Már 1989-ben nagy vihart kavart, hogy egy iskolából kizártak három muszlim lányt, akik nem voltak hajlandóak megválni a hidzsábtól. Akkor az oktatási miniszter az államtanácshoz fordult, amely elvi állásfoglalást adott ki arról, hogy közoktatási intézményben nem lehet szembetűnő vallási jelképeket hordani, de az egyes ügyekben az iskoláktól függ, hogyan ítélik meg a helyzetet. A kendőviselés ugyanis csak egy mozzanata a problémának: az iszlám szokásokat követő lányok olykor nem hajlandóak átöltözni testnevelésórára, s nem válaszolnak a férfi tanárok kérdéseire. Ennek ellenére az esetek többségében sikerült az iskoláknak házon belül elsimítaniuk a konfliktusokat. Annál is inkább, mert mostanáig maguk a muszlim nők sem tartották olyan fontosnak a kérdést. Egy körükben végzett felmérés szerint 81 százalékuk soha nem visel fátylat, s csak 14 százalék mondta, hogy mindig vagy nagyon gyakran hordja a hidzsábot. Ami az iskolások kendőviselését illeti, a megkérdezettek 53 százaléka ellenzi azt, és csak 18 százalékuk van a törvény ellen.

Az utóbbi időben azonban a megerősödött radikális iszlám csoportok egyre hangosabban követelték jogaik, vallási, kulturális szokásaik elismerését. Szerintük a muszlimok kulturális diszkrimináció áldozatai Franciaországban, a vallásgyakorlás szabadságát tagadják meg tőlük. A vallási - muszlim, zsidó és keresztény - szimbólumok viselésének korlátozásáról készülő törvény szószólói viszont azzal érvelnek, hogy a féltve őrzött francia köztársasági eszme alapjait ássák alá a különleges jogokat követelők. Nevezetesen azt, hogy - mint az alkotmány kimondja - a Francia Köztársaság egységes, világi állam. Egységes, tehát nem a különféle etnikai csoportoknak vannak jogaik, hanem az egyenlő francia állampolgároknak nemre, származásra, vallásra való tekintet nélkül. A világi kitétel pedig azt jelenti, hogy az állampolgárok vallása magánügy, tehát közintézményekben nincs keresnivalójuk felekezeti szimbólumoknak. Az iskolák esetében ez az elv egészen 1882-ig nyúlik vissza, amikor az egyházak hatalmának és befolyásának korlátozására megalapították az első világi közoktatási intézményeket, majd 1905-ben megszületett a most oly sokat emlegetett szekularizációs törvény az állam és az egyház szétválasztásáról.

Ezek a vívmányok és hagyományok kerülnének most veszélybe, gondolta Jacques Chirac államfő, a köztársaság egyes számú őre is, ezért tavaly júliusban kinevezett egy bizottságot, hogy az alkotmányos alapvetéseket megerősítendő fél éven belül készítsen elő egy törvénytervezetet a vallási szimbólumok viselésének szabályozásáról. Azóta nem múlik el nap úgy, hogy politikusok, publicisták, művészek, tudósok és közemberek ki ne fejtenék véleményüket a kérdésről. Különösen felizzott a hangulat azóta, hogy december közepén Chirac elnök átvette az erre a célra fölállított bizottság 78 oldalas jelentését, és kiadta az utasítást a törvénytervezet nemzetgyűlési vitájára, majd szavazásra.

Január 17-én a Franciaországi Muszlimok Pártja (PMF) nevű radikális szervezet Párizsban 11 ezer embert vitt utcára a törvény elleni tiltakozásképpen, de több más francia városban és külföldön is voltak tüntetések. Dominique de Villepin külügyminiszter villámlátogatás-sorozatot bonyolított le az elmúlt hetekben több arab országban, hogy visszaszerezze a térségben az iszlámellenesnek vélt törvénytervezet miatt megrendült bizalmat, és helyreállítsa a hagyományosan jó, az iraki háború elleni francia fellépés révén pedig még meg is erősödött francia-arab viszonyt. De nemcsak itt, hanem az egész nemzetközi porondon defenzívába szorultak a franciák: hová lett a szabadság, egyenlőség, testvériség nemes eszméje? - kérdik amerikai, brit és más újságok hasábjain.

Nicolas Sarkozy belügyminiszter szerint tavaly 1256 esetben okozott problémát a francia iskolákban a fejkendő viselése, ám ebből mindössze 20 vezetett komolyabb konfliktushoz, és végül csak négy lány esetében került sor kenyértörésre. Ezek a számok önmagukban nem indokolnák, hogy ilyen, az egész társadalmat felzaklató vita alakuljon ki a kendőviselésről egy 60 milliós országban. Még akkor sem, ha sokan háromszor-négyszer többre teszik az esetek számát, mint a belügyminiszter. Egyesek úgy látják, hogy a kendőviselés jogáért folytatott küzdelmet az iszlám szélsőségesei radikális nézeteik terjesztésére használják fel. Célcsoportjuk éppen azok a második-harmadik generációs, lázadókorban lévő fiatal bevándorolt - mint Alma és Lila bizarr esete mutatja, nem feltétlenül iszlám hitű családban született - leszármazottak, akik teljes jogú francia állampolgárokként már nem az integrációt, hanem az azonosság- és gyökérkeresést tartják fontosnak. A baj csak az, hogy az őket tüzelők a francia muszlimellenesség ecsetelése közben antiszemita vagy a homoszexuálisokat gyalázó kirohanásokkal hergelik a hallgatóságot, olykor a fenyegetőzéstől sem riadnak vissza. "Politikai megfélemlítéssel válaszoljunk a minket sértegetőknek" - adta ki a jelszót legutóbb a PMF vezetője, Mohamed Latreche.

Hogy hányan érzik sértve magukat, azt nem tudni, hiszen még az is kérdéses, valójában hány muszlim él Franciaországban. Általában 5 milliót szoktak emlegetni, a kérdés szakértője, Michel Tribalat demográfus 3,7 milliót mond, ám vannak, akik szerint 3 és 6 millió között bármekkora lehet ez a szám. Ráadásul Luc Ferry oktatási miniszter egy minapi kijelentése miatt, miszerint a szakáll és a turbán vagy bármi más is a korlátozás hatálya alá eshet, ha feltűnő vallási szimbólumként jelenik meg, a vita odáig fajult, hogy a szikhek azonnal bejelentették: ha meg kell válniuk a turbánjuktól, elhagyják Franciaországot. Hogy kik következnek még, nem tudni, mindenesetre mire a törvénytervezet jövő hét kedden a nemzetgyűlés elé kerül, már egyre több képviselő fogja úgy érezni, a szabályozással pont a kitűzött cél ellenkezőjét érik el, azaz a radikálisok malmára hajtják a vizet. Nem beszélve arról, hogy nagy szolgálatot tesznek az idegenellenes Jean-Marie Le Pennek és híveinek, akik most igazolva érzik magukat: lám, mennyi baj van a bevándorlókkal, most már létében fenyegetik a Francia Köztársaságot. Chirac jobboldali tábora számára azonban nincs visszaút, az államfő presztízse és tekintélye a tét. Még nagyobb bajban van a baloldal, hiszen nem torpedózhatja meg a köztársaság védelmére születő törvényt, ugyanakkor képviselőinek igencsak kínos masszívan támogatniuk egy ilyen fontos chiraci kezdeményezést.

Mindeközben a Henri-Wallon gimnázium fegyelmi tanácsa által kizárt Alma és Lila otthon, az imaszőnyegen üldögélve várja, hogy felsőbb fórumok hozzanak végső döntést ügyükben. Védőjük Lévy ügyvéd úr, az édesapa, aki miután lányait nem tudta jobb belátásra bírni, most azért küzd, hogy állampolgári és emberi jogaikkal élve iskolába járhassanak. Kérdés, ha a törvény megszületik, hogyan tudja ezt kiharcolni.

VÁSÁRHELYI JÚLIA

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Monitor

Magyar viselet

Magyarországon semmi nem szabályozza a vallási jelképek használatát az iskolában, így szankció - illetve előny - sem...

Nagyon furcsa jogi csata kezd kibontakozni a GTA alkotóinak új játéka miatt

Nagyon furcsa jogi csata kezd kibontakozni a GTA alkotóinak új játéka miatt

Új dallal rukkolt elő a The Cranberries Dolores O'Riordan halálának évfordulóján

Új dallal rukkolt elő a The Cranberries Dolores O'Riordan halálának évfordulóján

Az igazi happy end: 10 év után társat talált magának Rómeó, a világ legmagányosabb békája

Az igazi happy end: 10 év után társat talált magának Rómeó, a világ legmagányosabb békája

Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki egy török NBA-játékos ellen

Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki egy török NBA-játékos ellen

Meghan Markle, „a kövér hölgy”

Meghan Markle, „a kövér hölgy”

4000 GB adat fér el ezen a pendrive-on

4000 GB adat fér el ezen a pendrive-on