Afganisztánban a terrorellenes amerikai hadműveletek mellett egy másik, hadüzenet nélküli háború is zajlik: az ópiumtermelés elleni küzdelem. A drogbárók ismét offenzívában vannak, legújabb csodafegyverük az ópiumfüggő teve.

Ismét megkongatta a vészharangot az ENSZ kábítószer-ellenes testülete (INCB), amely jelentésében arra figyelmeztet, hogy a Hamid Karzai vezette ideiglenes kormány drogellenes rendeletei ellenére megint rohamtempóban emelkedik az afganisztáni ópiumtermelés. Karzai betiltotta ugyan a mák ültetését, az ópium termelését, kereskedelmét és fogyasztását, illetve hektáronként 350 dollárt ajánlott fel azoknak a parasztoknak, akik mák helyett valami mást vetnek, de az intézkedések nem hoztak sikert. Az INCB becslése szerint a tavalyi termés a 2002-eshez viszonyítva 6 százalékkal, 3600 tonnára nőtt, vagyis ismét elérte a kilencvenes évek közepének szintjét, amikor Afganisztánból származott a világ ópiumtermelésének 70 százaléka.

A kétes kultiváció ma legalább 62 ezer hektáron folyik, negyvenszer nagyobb területen, mint 2000-ben. Mivel az ópiumból származó heroin "világpiaci" ára két év alatt a kilencszeresére nőtt - grammjáért már 400 dollárt is megadnak Nyugat-Európában -, a termesztés jövedelmezőbb, mint valaha. Egyes szakértői források a tavalyi máktermés értékét 2,5 milliárd dollárra taksálják, amelyen a termelők és a kereskedők fele-fele arányban osztoznak. Az adat annak fényében még ijesztőbb, hogy az afgán hazai össztermék (GDP) ennek csupán a kétszerese, és elemzők azzal is riogatnak, hogy a termelésbővülés az idén tovább folytatódik.

Az ópium alapanyaga, a mák termesztésének históriája rég múlt időkre tekint vissza az Északi Hágók Földjén. Mint egykoron Marco Polo is beszámolt róla, a karavánok évszázadokon át innen vitték Európába a méregdrága ópiumot, amelynek kábító gyógykivonatát, a laudánumot akkoriban kisebb fájdalmakra is ajánlották az orvosok. A múlt század hatvanas éveiben pedig az ópium és az abból nyert heroin az Isztambult a nepáli Katmanduval összekötő "hippiösvény" kitüntetett állomásává tette Afganisztánt. "Akkoriban özönlöttek ide a fiatalok, itt maradtak hetekig, hónapokig, és csak szívtak meg táncoltak" - meséli a kabuli Assa vendégház tulajdonosa a HVG-nek. Később, a nyolcvanas évek elején, a szovjet megszállás és az állandó belháborúk idején a központi hatalom nélkül maradt országban a helyi klánok és hadurak valóságos üzleti birodalmakat építettek a külföldön annyira keresett fehér por előállítására.

Mindennek nyomán egyre több földműves váltott: a gabonaföldek helyén mákmezők kezdtek virítani. Afganisztán hamarosan elhódította a világ első számú ópiumtermelője kétes címet Mianmartól (1989-ig Burma). Amikor a szélsőséges tálibok kerültek hatalomra, a mákmezők haszna is az ő zsebükbe vándorolt. A konzervatív iszlám vezetést vallási dogmái sem gátolták abban, hogy kiaknázza a drogban rejlő anyagi lehetőségeket: a tálib kormány nem is titkoltan főként az ópiumból származó bevételekből tartotta fenn magát, és csak később kapott észbe, hogy politikája súlyos élelmiszerhiányhoz vezetett. A tálibok 2000-ben drákói rendszabályokat vezettek be, és akkor - legalábbis befolyási területükön - szinte az összes mákmező eltűnt. Ám 2001-ben, az amerikai megszállás után már újra mákgubók nőttek a gabonakalászok helyén, s rá egy évre, 2002-ben már hússzor annyi mákot termesztettek, mint két éve.

A máktermesztés visszaszorítását Afganisztán stabilitása és a béke érdekében egyaránt életbevágónak tartja az ENSZ egyik nemrég közzétett országjelentése. Nem csupán az élelmiszerhiányról és a tömeges drogfüggőségről van szó. Nagy veszély az is, hogy a helyi hadurak az ópiumból szerzett jövedelemből tovább erősíthetik hatalmukat Hamid Karzai ideiglenes kormányának rovására. A központi hatalom Afganisztán esetében szó szerint értendő: a kormánynak csak a főváros, Kabul harminc kilométeres körzetében van némi befolyása, azon túl a hadurak kényétől-kedvétől függ minden. Fennáll a veszélye, hogy a terror és a drog együttes hatására az országban teljes anarchia lesz úrrá.

Különös, hogy az Afganisztán újjáépítését hangzatosan magára vállaló Bush-kormányzat szinte tétlen a drogellenes küzdelemben. Az ország stabilizálására ebben az évben 13 milliárd dollárt költő Washington a terror elleni háborúra fordítja az összeg túlnyomó részét, és csak alig pár milliót szán a kábítószer elleni küzdelemre. Megfigyelők azzal magyarázzák ezt az óvatosságot, hogy ha a hadurak alól kihúznák az ópiumszőnyeget, a törékeny belső rend és az amerikaiak támogatta ideiglenes kormány azonnal összeomlana. "A heráti kormányzó, Iszmail Khan például az ország legnagyobb drogbárója, az afgán-iráni árucsere javarészt az ő kezében összpontosul" - mondta egy jól értesült ENSZ-segélymunkás. "Ha őt megpróbálnák leállítani, azonnal kirobbanna a háború." Mások szerint az amerikaiakat nem is különösebben izgatja Afganisztán "drogfüggősége", mert az Egyesült Államokba eljutó heroinnak csak a töredéke származik onnan, míg Nagy-Britanniában például e kábítószer piacra kerülő részének állítólag a 95 százaléka afganisztáni eredetű. "Az olcsó afgán heroin pestisként terjed Európában" - jelentette ki tavaly novemberben az akkori brit nemzetközi fejlesztésügyi miniszter, Claire Short, amikor útjára indította a kormány heroincsempészet elleni, Kabul Gates (Kabuli kapuk) névre keresztelt, 130 millió dolláros programját. Ennek keretében afgán határőröket képeznek ki, a fő útvonalakon pedig további ellenőrző pontokat építenek ki.

Az Afganisztánnal határos országokban szintén nagy veszélynek tartják az onnan származó drogot. Ennek tulajdonítják, hogy Iránban minden korábbinál nagyobb a heroinfüggők száma, és Kínában is egyre nő az igény. Pakisztánban az odacsempészett heroin az elmenekült tálibok és az al-Káida terrorszervezet anyagi erejét növeli. A fő csempészútvonalak is Pakisztánon vagy Iránon át vezetnek, így az Európába tartó heroinszállítmányokból jelentős sápot húznak a szélsőséges iszlám terroristák is. A pakisztáni határon ópiummal megrakott buszok közlekednek, és lefizetett határőrök biztosítják a drog zökkenőmentes áthaladását. "Arrafelé minden busznak dupla falú a benzintankja, és még az öregasszonyok csomagjaiból is fehér por ömlik ki, ha megszurkálják" - mesélte a HVG tudósítójának egy szemtanú.

Irán táján már nehezebb a csempészek dolga: az iszlám köztársaság hírhedten szigorú szabályai és a titkosrendőrség hathatós fellépése miatt ott trükkösebb eszközökhöz kell folyamodniuk a csempészeknek. Már Marco Polo is megírta, milyen szívesen tanítanak be postagalambokat a perzsák. Az ötletet most egy kicsit továbbfejlesztve hasznosítják: az afgán oldalon befognak pár vad tevét, és abrakjukba ópiumot is adagolnak. A fokozatosan drogfüggővé tett tevéket aztán megtanítják, hol kaphatnak a határ iráni oldalán újra "anyagot". Ezután néhány napig "kiéheztetik" a szerencsétlen párákat, majd megpakolják őket heroinnal. Eloldozván köteleiket, a különben makacsságukról és lassúságukról ismert állatok üveges szemmel, de rekordsebességgel teszik meg az utat a zöldhatáron át az áhított ópium felé.

SZÁSZ BALÁZS / KABUL

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Már négy demokrata pályázik Trump helyére

Már négy demokrata pályázik Trump helyére

Telelünk és sörözünk

Telelünk és sörözünk

128 millió forintért vásárolt festményt az MNB

128 millió forintért vásárolt festményt az MNB

Olyan borotvát villantott a Gillette, amit gombnyomásra felfűthetünk

Olyan borotvát villantott a Gillette, amit gombnyomásra felfűthetünk

Hollik Istvánt jelöli elhunyt képviselője helyére a Fidesz

Hollik Istvánt jelöli elhunyt képviselője helyére a Fidesz

Hajnalban is robbantottak és lőttek a tegnap megtámadott nairobi szállodában

Hajnalban is robbantottak és lőttek a tegnap megtámadott nairobi szállodában