Kortól és vallástól függetlenül egész Ausztria gyászolja a 98 esztendős korában elhunyt Franz König kardinálist, aki a lelkek ápolása mellett a politika és egyházak közötti árkok betemetéséért is sokat tett.

Azt mondják, hiányzott belőle a hatalomvágy. Ha lett volna benne, akkor 1978-ban nem Karol Wojtylát, hanem őt választották volna pápává, később pedig nem hagyta volna, hogy az őskonzervatív nézeteiről - utóbb pedig pedofíliájáról is - hírhedt Hermann Groer legyen az utóda a bécsi érseki székben. A március 12-éről 13-ára virradó éjjel, 98 esztendős korában elhunyt Franz König, aki 1956 és 1985 között állt az osztrák katolikus egyház élén, de azóta is minden fontos ügyben hallatta a hangját, azonban a formális hatalomnál többet ért el: Ausztria erkölcsi példaképe volt.

Az 1905-ben alsó-ausztriai parasztcsaládban született König 18 esztendeje a bécsi irgalmasok Mariahilferstrassén álló épületében élt, és innen indult február 18-án utolsó nyilvános szereplésére, hogy átvegye 13. tiszteletbeli doktori címét. A kardinálisnál két esztendeje hólyagrákot diagnosztizáltak, a gyógymódok között a kemoterápiát is alkalmazták, állítólag feleslegesen. Mindenesetre a kezelés nagyon megviselte, azt mondják, egy ilyen alkalommal állva elaludt, elesett, és combnyaktörést szenvedett. Az orvostudomány legmodernebb módszereivel hamar lábra állították, de már nem nyerte vissza az egészségét. Élete utolsó hónapjában magához hívatta a hozzá közel állókat, és elköszönt tőlük.

A legszerényebb ceremóniával temessék el - rendelkezett ekkor. A halálát követő napon Cristoph Schönborn bíboros, König és Groer utóda az osztrák katolikus egyház élén, gyászmisét tartott a Stephansdomban, ahol már a ceremónia előtt egy órával sem volt szabad ülőhely. Schönborn jelezte, hogy ő még teljesíteni tudja a szerénységre vonatkozó utolsó kívánságot, március 27-én viszont, amikor a temetési szertartást tartják, ez már aligha fog sikerülni - hiszen eleve azért tették ilyen távoli időpontra a végső búcsút, hogy a főpap tisztelői az egész világról Bécsbe tudjanak utazni. A szertartást a Vatikán fontos embere, a német Joseph Ratzinger bíboros celebrálja. König testét bebalzsamozzák, és így helyezik örök nyugalomra a dóm katakombájának közelében, a bíborosok kriptájában.

Königet kora ifjúságától fogva érdekes kettősség jellemezte: be is tartotta a katolikus egyház szigorú szabályait, meg lázadt is ellenük. Támogatta a modern elgondolásokat, de nem ellenezte például a katolikus egyházon belül különösen konzervatívnak számító irányzat, az Opus Dei működését sem. A tíz nyelven beszélő, a teológia mellett jogot is végzett egyházfi az oroszok bevonulásakor az alsó-ausztriai St. Pöltenben paposkodott. A pincében rejtőző asszonyok és idősek védelmében orosz nyelvű táblát tűzött az ajtóra "Vigyázat, fertőzésveszély" felirattal. Ő mesélte el később, hogy az egyik apácarend kérte meg, töltse náluk az éjszakát, nehogy az utcán mászkáló orosz sihederek zaklassák őket. König az ajtóhoz legközelebbi ágyra feküdt, és amikor éjféltájban tényleg bekopogott egy hívatlan látogató, és nőt követelt, a pap kiszólt, hogy csak a felesége van bent vele.

Sokan még ma is vörös bíborosként emlegetik, mert 1973-ban az ő nagyvonalúsága kellett ahhoz, hogy leüljön Bruno Kreiskyvel, s az Ausztriában akkor még befolyásos katolikus egyház nevében kibéküljön az eladdig élénken antiklerikális szocialistákkal. König ehhez már 1957-ben megtette az első lépést, amikor táviratban gratulált az ateista Adolf Schärf államfővé választásához. A megbékélés időpontjától datálódik egyébként, hogy az osztrák szociáldemokraták közül többen szabadon vallják magukat hívőnek. Mindazonáltal König előbbre valónak tartotta elveit a barátságnál, tüntetést vezetett, amikor a Kreisky-kormány felszabadította az abortuszt. "Nem a szocialisták bíborosa vagyok, nem is a néppártiaké, hanem minden katolikusé" - jelentette ki König, aki nem csupán a pártokkal, hanem más egyházakkal szemben is példátlan nyitottságot mutatott. Így például 1964-ben Otto Schulmeisterrel és a későbbi államfővel, Rudolf Kirschlägerrel közösen, Pro Oriente néven, alapítványt hozott létre a keleti és nyugati egyházak közötti dialógus felvételére. Szívesen vacsorázott együtt Jasszer Arafattal, de barátja volt a nácivadász Simon Wiesenthalnak is.

Orosztudásának is köszönhetően König egyre intenzívebben vetette bele magát a kelet-európai egyházi kapcsolatokba, 1960-ban a kommunista országoktól rettegő bíborosok közül egyedüliként elutazott a zágrábi kardinális temetésére. Útközben súlyos autóbalesetet szenvedett, és utóbb a horvát kórházban azon törte a fejét, hogy talán keleti szolgálattal bízta meg őt az Isten. Mindenesetre 1963-ban, Finke névre kiállított hamis papírokkal, Budapestre utazott, és az amerikai követségen találkozott Mindszenty József hercegprímással. 1969-ben aztán megismételte e látogatást, 1980-ban pedig Moszkvában bukkant fel, de ott nem szívesen álltak szóba vele.

Kelet-európai érdeklődésével függött össze az is, hogy 1978-ban - amikor állítólag ő is szóba jött pápajelöltként - ő dobta be az általa rugalmasnak és eltökéltnek tartott lengyel bíboros nevét VI. Pál utódaként. Viszonya azonban nem volt felhőtlen a II. János Pállá avanzsált Wojtylával. Egyetértett azokkal a Nobel-díjas tudósokkal, akik szerint súlyosan tévedett a pápa, amikor elítélte a fogamzásgátló szereket, s kizárólag a természetes védekezésre adta áldását. König annyira komolyan vette nézeteit, hogy találkozót hozott össze a szentatya és a tudósok között - egyébként eredmény nélkül. Sajnos az egyház nem eléggé igazodik a változásokhoz, a vatikáni apparátus pedig túlságosan a pápára hagyatkozik - osztotta meg a nyilvánossággal is benyomását.

Könignek nem ez volt az első lázadása. Már a VI. Pál által 1968-ban közzétett Humanae Vitae elnevezésű, a mesterséges védekezés ellen kiadott enciklikájával szemben nyilatkozatot fogalmazott, amelyben az egyén lelkiismeretét állította a családtervezés középpontjába - ezt követően évekig alig beszéltek egymással.

Ugyanilyen "szentségtörés" volt, amikor 1992-ben, 87 esztendősen a papi cölibátust előíró szabály módosítását is elképzelhetőnek mondta. Bécsben úgy tartják, hogy a kardinálisnak két fia is született: az ő vérének mondják a híres nőgyógyászt, Johannes Hubert, aki évekig tudományos titkárként dolgozott mellette, valamint az ismert tévériportert, Günther Zieselt.

"Ahol eddig türelem, tolerancia és némi tudatos habozás uralkodott, ott most a harcos célratörés lesz az úr. Az új hidakat régi értékek váltják fel: a jámborság és a liturgia. Az óvatos demokratizálásnak és a tekintély szándékos relativizálásának helyét az engedelmesség és a kötelességteljesítés veszi át" - kommentálta a bécsi Kurier 1985-ben a Franz König távozásával, Hermann Groer érkezésével előállt helyzetet. A visszavonulását követő húsz esztendőben König még teljes tekintélyével kiállt az idegengyűlölet és az antiszemitizmus ellen. S közben jóízűt nevetett, ha az alsó-ausztriai Kurt Krenn püspök avítt nézeteivel szembesítették.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Így lőttek ki az albérletárak az Airbnb miatt

Így lőttek ki az albérletárak az Airbnb miatt

Bosszúból magyar válogatott akart lenni, de ma már csak Románia létezik a számára

Bosszúból magyar válogatott akart lenni, de ma már csak Románia létezik a számára

Vannak, akik már letölthetik a Google alkalmazását, amely a vakok szeme lehet

Vannak, akik már letölthetik a Google alkalmazását, amely a vakok szeme lehet

Schmidt Mária: Horthy visszaadta a nemzet önbecsülését

Schmidt Mária: Horthy visszaadta a nemzet önbecsülését

Kell egy Csapat! – A komplexitás világában még inkább

Kell egy Csapat! – A komplexitás világában még inkább

A Juventus elmondta, milyen sérülése van Ronaldónak

A Juventus elmondta, milyen sérülése van Ronaldónak