A gazdagság és a szegénység, ha más módon is, egyaránt károsítja a fogakat - derült ki az Egészségügyi Világszervezet közelmúltban elkészült elemzéséből.

Akinek van foga, annak lyuk is van rajta - összegezhetnénk az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrégiben elkészült tanulmányának eredményét. A 21. századra megfogalmazott stratégia - A szájegészség globális programjáról - lehangoló képet fest a jelenlegi állapotokról: a fejlett ipari országokban az iskolás gyermekek 60-90 százalékának van már lyukas vagy tömött foga. A WHO 184 országra kiterjedő adatbázisából arra a következtetésre jutott, hogy a Föld lakosságának közel 80 százaléka, 5 milliárd ember szenved a fogszuvasodástól. A világszervezet több mint húsz évvel ezelőtt azt a célt tűzte ki, hogy a szájápolás, a fluorozott víz, élelmiszer és fogkrém népszerűsítésével elérje, hogy a 12 éves korosztályba tartozók mind nagyobb hányadának háromnál kevesebb hiányzó, lyukas vagy tömött foga legyen (a nemzetközi szakirodalom ezt a mutatót DMFT rövidítéssel jelöli; lásd táblázatunkat). A program kezdetekor, 1980-ban - 107 ország adatai alapján - a 12 éves korosztály 51 százaléka felelt meg e célkitűzéseknek, míg a 2000-ben készült, 184 országra kiterjedt felmérés azt mutatta, hogy már a fiatalok 68 százalékának háromnál kevesebb beteg foga volt.

A szuvasodás megelőzése kiváltképp fontos a fejlődő országokban, ahol a fogromlástól csaknem törvényszerűen egyenes út vezet a fájdalmat okozó rágóeszköz radikális kiiktatásához. Míg ugyanis a fejlett országokban 2 ezer lakosra jut egy fogorvos, addig Afrikában 150 ezerre, ami a többség számára nemcsak anyagilag, de földrajzilag is elérhetetlenné teszi a helyreállító, konzerváló kezeléseket, nem is szólva a pótlásokról - egy afrikai gyermek fogászati ellátása többe kerülne, mint amennyit egy évben a teljes egészségügyi ellátására fordítanak. A fogorvoslás ugyanis drága "üzem": a fejlett országokban a gyógyítás negyedik legköltségesebb területe.

"A fogatlanságot még mindig a korosodás természetes velejárójának tekintik, holott meg lehet előzni" - jelentette ki Catherine Le Gales-Camus, a WHO nem fertőző betegségekkel foglalkozó részlegének igazgatóhelyettese a szervezet február végi genfi sajtóértekezletén. A szemléletváltás azért is sürgető, mert a Föld lakossága öregszik; napjainkban 390 millióra tehető a 65 évesnél idősebbek száma, de két évtized múlva kétszer ennyien lesznek. A ma ismert adatok szerint például a 65 évesnél idősebb kanadaiak 58 százalékának nincs egyetlen saját foga sem, az Egyesült Királyságban ez az arány 46 százalék, Dániában 27, Finnországban 41, Magyarországon 50 százalék feletti. A fejlődő országokban, ahol kevesebb édesség jutott a családok asztalára, a 65 felettiek zömének még van mivel rágnia: Indiában például a WHO adatbankja szerint csak az idősek 19 százaléka teljesen fogatlan, Egyiptomban 7, Kínában 11 százalék a teljes protézisre szorulók aránya.

A száj betegségei között a leggyakoribb az ínygyulladás, amely a világszervezet felmérése szerint a lakosság 5-10 százalékánál ínysorvadáshoz és a fogak idő előtti kihullásához vezet. A dohányosoknál az elfüstölt mennyiségtől függően 3-6-szor nagyobb az ínybetegség fellépésének veszélye - állítja egy amerikai fogászati szaklap. A cikket közlő Journal of Periodontology szerkesztője, Robert Genco szerint a dohányzás rongálja a szervezet immunrendszerét, csökkenti a fogíny oxigén- és tápanyagellátását. Így a bagósok kétszer annyi fogukat vesztik el, mint a nem füstölők, ráadásul a szájsebeik is lassabban gyógyulnak egy-egy fogászati beavatkozás után. Az amerikai szívgyógyászok szövetsége pedig azt állítja, hogy a fogíny állapota hatással van a szívinfarktus valószínűségére: megfigyelései szerint az infarktuson átesettek 85 százalékánál fogágybetegséget is találtak. A tanulmány azért egy jó hírrel is szolgált: a kutatók szerint 11 évvel a leszokás után az egykori dohányosoknak már csak annyi ínybántalmat kell elszenvedniük, mint azoknak, akik sosem gyújtottak rá.

Téved, aki azt gondolja, hogy ezekkel a bajokkal vége is a felsorolásnak: a férfiak körében ugyanis a nyolcadik leggyakoribb daganatfajta a szájüregben keletkező rák. Ehhez nemcsak az elfüstölt, hanem - egyes vidékeken - az elrágott dohány, erősen rákkeltő bételdió és burnót is hozzájárul, aminek hatását a mellé felhörpintett alkohol is fokozza. Például a thaiföldi lakosság 60 százaléka dohányos, 15 százalékuk bételdiót rág, egyharmaduk pedig rendszeresen iszik is, így a 100 ezer főre jutó 4,6 szájrákos megbetegedés - szemben a kínai 0,7-es mutatóval - a szakemberek számára egyáltalán nem meglepő. Hasonló okokra vezeti vissza a WHO azt is, hogy az utóbbi években megnőtt a száj- és torokrákos esetek száma Dániában, Németországban, Skóciában, valamint Kelet- és Közép-Európában is.

Ami a felnőtteknek a cigaretta, az a fiataloknak az üdítőital. A brit Dental Journal felmérése szerint a szénsavas, cukros-savas üdítők fogyasztása a 12 évesek fogromlási esélyét 60, a 14 évesekét pedig már 220 százalékkal növeli. Márpedig mindkét korosztály 40 százaléka három-négy flaska üdítőt is megiszik naponta. Míg a cukor szuvasodást okoz, a savas kémhatású ízesítő erodálja a fogzománcot. Az üdítőital-gyártók szerint a fogorvosoknak nem sikerült hitelt érdemlően bebizonyítaniuk, hogy termékeik károsítják a fogakat, ennek ellenére egyetértenek azokkal az ajánlásokkal, amelyek a napi kétszeri fogmosást népszerűsítik. Sőt azokat a tanácsokat sem tekintik gyártóellenesnek, amelyek az esti fogápolás után már nem ajánlják a szörpivást, és arra kérik a szülőket, ne töltsenek a kisbabák cumisüvegébe üdítőt, de még gyümölcslevet sem.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Kijavította a Hírcsárda a Ripost tüntetőket gyalázó címlapját

Kijavította a Hírcsárda a Ripost tüntetőket gyalázó címlapját

Latorcai: A tüntetők nem tisztelik a karácsonyt és a kis Jézust sem

Latorcai: A tüntetők nem tisztelik a karácsonyt és a kis Jézust sem

Meredeken emelkedik a külföldi munkavállalók száma Magyarországon

Meredeken emelkedik a külföldi munkavállalók száma Magyarországon

A német gazdaságban sikersztori, a társadalmat azonban megosztja a migráció

A német gazdaságban sikersztori, a társadalmat azonban megosztja a migráció

Mégis kapnak 55 milliárdot az eladósodott kórházak

Mégis kapnak 55 milliárdot az eladósodott kórházak

Megzakkant a mémgyár, összehozta Mészáros 2rule-ját a túlórával

Megzakkant a mémgyár, összehozta Mészáros 2rule-ját a túlórával