Portugáliát is érzékenyen érinti az agyelszívás, ezért a lisszaboni kormány a közelmúltban intézkedéscsomagot...

Portugáliát is érzékenyen érinti az agyelszívás, ezért a lisszaboni kormány a közelmúltban intézkedéscsomagot dolgozott ki a tudományos kutatók otthon tartására, illetve hazacsábítására. Az elképzelések szerint komoly pénzügyi támogatást kapnának azok a külföldön élő portugál vagy más nemzetiségű tudósok, akik az országban kívánnak letelepedni. A két évre szóló - de meghosszabbítható - támogatást azok nyerhetnék el, akik legalább tíz doktorandusz témavezetői voltak, valamint legalább száz cikket publikáltak "jegyzett" tudományos folyóiratokban. A júliusban induló programra a kormány 2006-ig 25 millió eurót szánna.

A tervezetet a végső döntés előtt nyilvános vitára bocsátották, és a reakciók nem sokáig várattak magukra. A különböző területek tudományos kutatói szinte mind nevetségesnek és irreálisnak találták a feltételeket. Szerintük alig van példa arra, hogy valaki száz tudományos cikket tudjon felmutatni a követelményeknek megfelelő, a philadelphiai ISI intézet által jegyzett, többnyire angol nyelvű folyóiratokban.

Pedro Magalhaes, a politikai tudományok professzora utána is nézett, és mindössze két, legalább száz cikket publikált portugál tudóst talált. Az egyik az 57 éves António Coutinho immunológus, a Gulbenkian Tudományos Intézet igazgatója, a másik a 60 éves António Damásio neurológus, az Iowai Egyetem neurológiai részlegének vezetője. A 327 cikkes António Damásio, aki dolgozott a párizsi Pasteur Intézetben is, és egyike a legtöbbet idézett tudományos szerzőknek, ezt az eredményt egy élet munkájával érte el.

Több, ugyancsak neves tudós viszont meg sem közelíti a százas publikációs számot. Így például a londoni Imperial College-ben dolgozó Joao Magueijo 36 éves fizikus, aki a fény sebességével kapcsolatban dolgozott ki új elméletet és erről könyvet is írt, az ISI által jegyzett tudományos folyóiratokban csak 58 publikációt tud felmutatni. De a már elhunyt Richard Feymann Nobel-díjas fizikusnak is csak 41, a követelményeknek megfelelő cikke jelent meg.

Még rosszabb a helyzet a humán területeken, amelyek tudományos képviselői jó, ha tíz ilyen publikációt tudnak felmutatni. Ők most úgy érzik, a támogatási program kizárólag a "gazdaságilag hasznos" területeken dolgozóknak készül. António Barreto szociológus szerint képtelenség egy tudós teljesítményét centiméterrel mérni, ráadásul a megjelent cikkek száma nem is feltétlenül arányos a tudományos munkával. Van ugyanis, aki kis változtatásokkal többször is megírja ugyanazt, míg másnak évek munkája van egyetlen cikkében. Ráadásul a kötelező penzumba nem számítanak bele a megjelent könyvek, ami főleg a társadalomtudósokat hozza hátrányba.

Más kérdés, hogy a külföldön élő, valóban kiemelkedő teljesítményt nyújtó portugál tudósok többsége - száz cikkel vagy a nélkül - nem is szándékozik hazatérni. A fizikus Magueijo például már többször kijelentette, hogy nem tudna otthon dolgozni, mert nincsenek meg a feltételek a kutatásához. "Egymillió euróért sem mennék vissza" - mondta a cambridge-i egyetem onkológiai osztályán dolgozó Carlos Caldas is, aki szerint, ha két évre biztosítanák is munkája anyagi feltételeit, utána ismét bizonytalanná válna a helyzete. Szerinte a legnagyobb probléma Portugáliában a finanszírozás kiszámíthatatlansága, ezért a mostani támogatási program helyett egy előre meghatározott költségvetésű, független tudományos alapítványt kellene létrehozni, amely kijelölné a legfontosabb kutatási területeket és feladatokat, és ezekre lehetne hazai vagy külföldi tudósokat meghívni.

Sokan viszont arra figyelmeztetnek, hogy a tudósok Portugáliába csábítása édeskevés a tudományos élet fellendítéséhez; előbb a megfelelő intézményi hátteret kellene megteremteni, hogy a kutatóknak ne adminisztratív problémák megoldására, belső intrikákkal való küzdelemre kelljen fecsérelniük az idejüket és az energiáikat.

MUHARAY KATALIN / LISSZABON

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Monitor

Teknősök, haza!

Mivel az állam csak keveseknek tud ösztöndíjat adni, a kínaiak többsége maga teremti elő külföldi tanulmányainak fedezetét. Azt azonban Peking minden módon igyekszik ösztönözni, hogy végzett szakemberként minél többen térjenek vissza a szülőföldjükre.

Nagy csata után vb-elődöntős a női pólóválogatott

Nagy csata után vb-elődöntős a női pólóválogatott

Hőségriadót fújtak Észak-Amerikában

Hőségriadót fújtak Észak-Amerikában

Fotók Attenborough-tól Schwarzeneggerig: mennyire pontosan öregít a FaceApp?

Fotók Attenborough-tól Schwarzeneggerig: mennyire pontosan öregít a FaceApp?

Jön az új Penge, és nem akárki kapta a főszerepet

Jön az új Penge, és nem akárki kapta a főszerepet

Lehet irigykedni: a magyarnak majdnem másfélszerese lehet a szlovák minimálbér

Lehet irigykedni: a magyarnak majdnem másfélszerese lehet a szlovák minimálbér

Hány férfi kell ahhoz, hogy legyőzze Serena Williamst teniszben?

Hány férfi kell ahhoz, hogy legyőzze Serena Williamst teniszben?