A hamisított termékek forgalmazása egyre nagyobb szerepet játszik a terrorista csoportok tevékenységének finanszírozásában - figyelmeztetett nemrég egy konferencián Ronald Noble, az Interpol főtitkára. Az illegális kereskedelem évente több százmilliárd eurónyi kárt okoz a világgazdaságnak.

Dán vámosok egy fölöttébb bonyolult kockázatelemző számítógépes program segítségével szúrták ki az Arab Emírségekből Nagy-Britanniába tartó tranzitszállítmányt, és felnyittatták a konténert, amely több mint ezer rekesz hamis kozmetikumot, sampont, kölnit és parfümöt rejtett. A brit és az amerikai hatóságokkal közösen folytatott nyomozás aztán kiderítette, hogy a küldemény feladója egy, az al-Káida szervezetéhez köthető magánszemély. A tavalyelőtti eset azóta is a terrorszervezet és a hamisítási üzlet közvetlen kapcsolatának bizonyítékaként szerepel minden, a problémát taglaló jelentésben, és szóba került azon a nemzetközi értekezleten is, amelyet a múlt hónap végén a 181 ország bűnüldöző szerveit tömörítő Interpol a Vámügyi Világszervezettel (WCO) közösen rendezett Brüsszelben.

A hamisított áruk forgalmának értéke - a konferencia közleménye szerint - évi 500 milliárd euró lehet, de akadnak ennél másfélszer nagyobb értékről szóló becslések is, mint ahogyan arról is megoszlanak a vélemények, hogy ez a feketepiaci ágazat a világkereskedelem mekkora hányadát képviseli. A különböző elemzések 5-9 százalék közé teszik ezt az arányt, de abban teljes az egyetértés, hogy a veszély egyre nagyobb. A világpiac mozgását figyelő, az amerikai elnöknek és a törvényhozásnak is jelentéseket készítő washingtoni testület, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (USITC) összesítése azt mutatja, hogy a kalózkereskedelem 1982-ben még csak mintegy 5,5 milliárd dolláros veszteséget okozott a világgazdaságnak, 1996-ban viszont már 200 milliárdot, 2000-ben pedig 450 milliárdot. Egy, az Interpol által idézett becslés szerint a kilencvenes évek eleje óta a hamisított áruk forgalma több mint az ötszörösére nőtt, miközben a legális kereskedelemé csak 50 százalékkal bővült, és a tények arról tanúskodnak, hogy ez a folyamat nem torpant meg. Legalábbis aligha csak a vámosok hatékonyabb munkájának köszönhető, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt évben 12 százalékkal nőtt az elkobzott hamisítványok mennyisége, az Európai Unió külső határain pedig 2002-ben még összesen 85 millió hamis terméket foglaltak le, tavaly viszont csak az első fél évben 50 milliót.

Megbecsülni is nehéz, mekkora tőkéhez jutnak a különböző terrorszervezetek a másolatüzletből. A bevétel ugyanis szimpatizánsok, legális vállalkozások és alvilági kapcsolatok bevonásával, sokszoros áttételeken keresztül jut el a végső címzetthez, ráadásul többnyire a bankokat megkerülve, készpénzben mozog. Nagyon gyakran a feketepiacra szánt árut is megutaztatják. Egy már leleplezett hálózat például az Európában készített utánzatokat előbb dél-amerikai vámszabad területre szállította, majd harmadik országokba csempészte be. Ott aztán természetesen a vám és az adó megfizetése nélkül értékesítették őket, a pénz pedig egy szélsőséges palesztin szervezetet, a Hezbollahot gazdagította. E szervezetnek szánták azt az 1,2 millió dollárt is, amely egy tavaly októberben Libanonban elfogott, egy ismert német márka neve alatt futó, hamisított fékbetét- és lengéscsillapító-szállítmány eladásából származott volna, de bőven jut másoknak is ilyen piszkos pénz. Ronald Noble tavaly nyáron az amerikai képviselőház külügyi bizottsága előtt egyebek közt arról is beszélt, hogy például az al-Káida az elmúlt tíz évben - részben termékhamisításból - összesen 300-500 millió dollárhoz juthatott, de érdekeltek a cigaretta-, cd-, dvd-, ruha- és kozmetikumkópiák piacában az északír, a koszovói terroristák és a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) gerillái is. A Carratu International londoni nyomozóiroda szerint a márkás ruha- és retikülutánzatok dél-spanyolországi piacát az ETA baszk terrorszervezet ellenőrzi, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) pedig egy cd-kalózok ellen négy éve végrehajtott akció nyomán feltárta, hogy csecsen alvilági szervezeteken keresztül az észak-kaukázusi köztársaság lázadói havi 500-700 ezer dolláros bevételhez juthattak az illegális üzletből.

A termékhamisítás minden bizonnyal azért is vonzza a terrorszervezeteket, mert még a drogkereskedelemnél is jobban jövedelmez - vélelmezik különböző elemzések. Washingtoni kongresszusi meghallgatásán az Interpol-vezér például olyan becslést ismertetett, amely szerint a megtérülés akár tízszeres lehet, de - a Marianne francia gazdasági elemző és tanácsadó cégre hivatkozva - ennél sokkal nagyobb haszonról szóló adatokat is felidézett: míg 1 gramm cannabist 1,52 euróért lehet előállítani és 12 euróért eladni, addig egy másolt számítógépes játék gyártási költsége mindössze 20 eurócent, piaci értéke viszont elérheti a 45 eurót. Ráadásul a kockázat is sokkal kisebb, mert a törvények az effajta kihágást még mindig meglehetősen elnézően kezelik. Franciaországban például termékhamisításért legfeljebb kétéves szabadságvesztést, illetve 150 ezer eurós bírságot szabnak ki, kábítószer-forgalmazásért viszont akár tízéves börtön vagy 7,5 millió eurós pénzbüntetés is járhat.

"A közvélemény gyakran úgy tekint a hamisításra, mint olyan bűncselekményre, amelynek nincsenek áldozatai" - mondta a WCO főtitkára, Michel Danet, aki egyszersmind arra figyelmeztetett, hogy nagyon is súlyos következményekkel jár ez a tevékenység. Az EU például idén márciusban szigorította meg jogszabályait, miután egyebek közt kiderült, hogy az utánzatpiac fellendülése miatt eddig mintegy 200 ezer munkahely szűnt meg Európában, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint pedig évi 100 ezer állás felszámolásáért felelősek az öreg kontinensen dolgozó hamisítványforgalmazók. Latin-Amerikában az írható cd-k megjelenése a zenei piac megrendüléséhez vezetett: a másolatok annyira elterjedtek, hogy csak Brazíliában és Mexikóban 2 ezer legális üzletet kellett bezárni, és 55 ezer embert el kellett bocsátani.

Az Európában tavalyelőtt lefoglalt utánzatok kétharmada Ázsiából, főleg Thaiföldről és Kínából származott, de az Interpol beszámolója szerint Oroszország és a többi szovjet utódállam, India, a Fülöp-szigetek, a Közel-Kelet, Afrika, valamint Latin-Amerika szerepe is növekvőben van. A legnagyobb cégek akár évi 2-4 millió dollárt is költenek az áruikat egyre gyakrabban az interneten keresztül értékesítő hamisítók elleni harcra, de eredményre csak nemzetközi összefogással van esélyük. Ezt a célt szolgálja a washingtoni székhelyű, több mint 150 társaságot tömörítő Nemzetközi Hamisításellenes Szövetség (IACC), amelynek elnöke, Tim Trainer több más, a problémával foglalkozó szakértővel együtt újra és újra arra figyelmeztet, hogy az utánzatkészítők már nemcsak a luxusiparból próbálnak hasznot hajtani, hanem mindenből, ami eladható, és ez gyakran végzetes következményekkel jár. Az IACC honlapja például arról számol be, hogy 1989-ben Norvégiában azért következett be egy 55 halálos áldozattal járó légi katasztrófa, mert a lezuhant gépbe a szabványoknak nem megfelelő, hamisított csavarokat szereltek be. Arra, hogy milyen nagy ez a kockázat, az a becslés utal, amely szerint a világon értékesített repülőgép-tartozékok 2 százaléka, az Európában eladott autóalkatrészeknek pedig a tizede nem eredeti.

Ennél is nagyobb veszélyt jelent azonban az ital- és gyógyszerutánzatok forgalmazása. 2001-ben Észtországban például hatvan embert ölt meg, és Örményországban is tömeges mérgezést okozott a metilalkoholt tartalmazó álvodka, a hamis gyógyszerek pedig még ennél is több áldozatot szednek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai arról tanúskodnak, hogy az orvosságok világpiacának legalább 10 százalékát adják a jobb esetben hatástalan, rosszabb esetben pedig ártalmas hamisítványok; arányuk a fejlődő országokban a 60 százalékot is elérheti. Ezek gyakran már lejárt szavatosságú, újracsomagolt termékek, de a British Medical Journal olyan esetekről is hírt adott, amikor agyhártyagyulladás elleni szérum fiolájába csapvizet töltöttek, lázcsillapító szirupot ipari oldószerből készítettek, sőt adtak már el fogamzásgátlóként liszttel töltött kapszulákat is. Legutóbb másfél hónapja Kínában több tucat (egyes hírek szerint legalább ötven) csecsemő halt meg és mintegy kétszáz megbetegedett hamisított bébiételtől. A távol-keleti országban egyébként viszonylag gyakoriak az ilyen esetek: mint arról az állami kézben lévő Shenzhen Evening napilap beszámolt, csak 2001-ben 192 ezer ember életét követelték az álorvosságok.

POÓR CSABA

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Monitor

Orosz mű-tárgyak

Tíz kilogramm, egészségre veszélyes fekete kaviárt foglaltak le a napokban a rendőrök Moszkva legismertebb...

Liptai: Nem a tévézésnek fordítottam hátat, a TV2-s kötődésemet szüntettem meg

Liptai: Nem a tévézésnek fordítottam hátat, a TV2-s kötődésemet szüntettem meg

Egyre rosszabb a levegő az országban

Egyre rosszabb a levegő az országban

Itt nézheti meg, hogy lesznek nyitva a boltok karácsonykor

Itt nézheti meg, hogy lesznek nyitva a boltok karácsonykor

A magyar fuvarozók ráküldték az ellenőröket a szabálytalankodó külföldi teherautósokra

A magyar fuvarozók ráküldték az ellenőröket a szabálytalankodó külföldi teherautósokra

Fegyelmi eljárás indul a debreceni egyetem igazságügyi orvosszakértői ellen

Fegyelmi eljárás indul a debreceni egyetem igazságügyi orvosszakértői ellen

BBC-tudósító: Magyarország benne van a hírekben, az emberek kíváncsiak, mi történik

BBC-tudósító: Magyarország benne van a hírekben, az emberek kíváncsiak, mi történik