Pánik tört ki Ausztriában az immár sokadik temelíni erőműincidens miatt. Az osztrák közvélemény a szomszédos reaktorok bezárását követeli, a csehek viszont az energiatermelés megkétszerezésére készülnek, akárcsak Szlovákiában, ahol a mohi erőmű további két blokkját szeretnék üzembe helyezni.

Az eset június 6-ára virradó éjszaka történt: a dél-csehországi temelíni atomerőmű 2002-ben átadott kettes blokkjának első hűtőkörében megrepedt egy cső, és 3 ezer liter radioaktív víz kilépett a "medréből", két munkatermet elszennyezve. A többi víz az erre a célra épített vízfogóba folyt, ahonnan sikerült felszivattyúzni. Az atomerőmű dolgozóit nem érte többlet-sugárterhelés, a hivatalos jelentés szerint egyetlen pillanatig sem voltak veszélyben.

A 2000 októbere óta üzemelő atomerőműben ez volt a 65. "esemény", az előző ötöt az elmúlt hónapban jegyezték fel. Nem voltak nagy ügyek, például egy trafóban keletkezett rövidzárlat. A radioaktív víz kiszabadulása a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség hétlépcsős vészhelyzetskáláján (a hetediken a csernobili katasztrófa áll) az első - csupán rendellenességnek minősíthető - fokozatba soroltatik. Megjegyzendő, hogy az első blokk hetek óta nem működik, mert ott a turbinákkal támadt gond; a második blokkot viszont a tervek szerint már a héten újraindítják.

Az osztrák közvéleményt rendkívüli mértékben felizgatta a 65. malőr, és nem csupán a ténye, hanem az is, hogy az esetről az ország későn szerzett tudomást. A cseh illetékesek a történtek után 25 órával tájékoztatták Bécset és Berlint, utána pedig még az osztrák környezetvédelmi miniszter, Josef Pröll is órákat ült az információn. A néppárti miniszter a cseheket és önmagát is védte a támadásokkal szemben. Utalt a négy évvel ezelőtt született melki megállapodásra, amely 78 órát ad Prágának arra, hogy két szomszédját értesítse a történésekről. Ő maga pedig azért nem sietett közzétenni a hírt, mert a balesetet veszélytelennek találta, ezért úgy gondolta, fölösleges riogatni a lakosságot.

Tény, hogy Ausztria lakossága a politikusi hecceléseknek és a környezetvédői figyelmeztetéseknek köszönhetően amúgy is roppant érzékeny az osztrák határ közelében található cseh erőműből érkező hírekre. Jó két esztendeje 914 ezer aláírással népi kezdeményezés sürgette az atomerőmű leállítását. A Temelínhez közeli osztrák tartományban, Felső-Ausztriában 2002 és 2004 eleje között számtalan tiltakozó akciót, útlezárást tartottak, de sem ezekkel, sem a cseh EU-tagság elutasításával való fenyegetőzéssel nem tudták elérni a csehországi erőmű bezárását. Ez azért is fér roppant nehezen az osztrákok fejébe, mert saját, már elkészült zwentendorfi atomerőművüket 1978-ban sikerült népszavazással "hidegre tenniük".

Az európai parlamenti választásokat megelőzően az osztrák politikusok még inkább rákapcsoltak a "temelínezésre", valamennyi parlamenti párt uniós listavezetője úgy nyilatkozott, hogy bebizonyosodott a cseh atomerőmű veszélyessége, az egyetlen lehetőség tehát a nulla megoldás, azaz az üzemet egyszer s mindenkorra be kell zárni. A cseh- és a Temelín-ellenességben egyaránt élenjáró Szabadságpárt főtitkára, Magda Bleckmann már azt tanácsolta a párt híveinek, hogy sürgősen szerezzenek be jódtablettákat.

1982-ben - még a csehszlovák időkben - kezdték építeni a temelíni atomerőművet, amelyet eredetileg szovjet rendszerűre és négy reaktorblokkosra terveztek. A csernobili katasztrófa és a rendszerváltás következtében aztán Prága felülvizsgálta terveit, és 1993-ban úgy döntött, hogy a beruházást nyugati technikával, háromszáz cég bevonásával fejezik be. Határoztak arról is, hogy elegendő pénz híján csak két blokkot építenek meg.

Éppen az öszvérmegoldások miatt van annyi baj az erőművel, vélik egyes szakértők, mondván: a vegyes technika, a kivitelezők nagy száma csak növelte a hibaforrások mennyiségét. Helmuth Böck, a bécsi műszaki egyetem reaktorbiztonsági szakértője viszont azt állítja, hogy ártalmatlan üzemzavarról van szó, amilyet sem a franciák, sem a németek be sem jelentettek volna, Ausztriának csupán a melki tájékoztatási egyezség következtében jutott gyorsan a tudomására. "Temelínről jobban vagyunk informálva, mint bármilyen más atomerőműről. Mellesleg cseh és osztrák területen 360 független mérőállomás figyel, ezeket különböző környezetvédő szervezetek - például a Global 2000 - működtetik." Böcknek meggyőződése, hogy Temelín az orosz építésű reaktorok közül a legmodernebb, rengeteg nyugati újítással, és hogy a kezdeti években fellépő üzemzavarok magától értetődőek.

A felső-ausztriai "atomfigyelő", Radko Pavlovec szerint viszont a vasárnapi volt az eddigi legsúlyosabb baleset a cseh erőműben. Ausztriának állítólag sikerült elérnie, hogy az Európai Unió is megfigyelőket küldjön a helyszínre. "Az Európai Bizottság még sohasem foglalkozott ilyen jelentéktelen hibával" - konstatálta a vizsgálat tényét a prágai atombiztonsági hatóság szóvivője, Pavel Pittermen, aki szerint a közösségi lépés az osztrák és a német médiahecc következménye.

Prága nem csupán a pánikkeltést utasítja vissza, azt is követeli, hogy Csehországot kezeljék ugyanolyan "atomállamként", mint például Franciaországot. Egyebek között azzal érvelve, hogy csak a francia atomóriás, az Electricité de France értékesít több atomáramot külföldön, mint a cseh áramtermelést irányító energiamonopólium, a CEZ. A cég tavaly saját adatai szerint több mint 83 ezer gigawattóra áramot termelt, ennek harmadát adta el a határokon túl. Az áramexport java Németországba jutott, de a cseh lapok szerint száraz nyarakon az osztrákok is importálnak a németektől, a svájciaktól és a csehektől, s bevitelük egyharmada atomáram.

Két nappal a reaktorincidenst követően Martin Pecina cseh ipari miniszterhelyettes olajat öntött a tűzre, amikor a Mladá Fronta dnes című lapban bejelentette, már a következő hónapokban kezdeményezni fogják két újabb temelíni reaktor építését. Azt nem tudni, hogy a csehek honnan szedik össze az építkezéshez szükséges mintegy 150 milliárd koronát, mindenesetre a meglévő két reaktorhoz elhasznált 100 milliárdot is előteremtették valahonnan. A már idézett felső-ausztriai atomleső Pavlovec tudni véli, hogy a CEZ összehangolja fejlesztési stratégiáját a mohi és az apátszentmihályi (Jaslovske Bohunice) atomerőművet működtető Slovenské Elektrárne céggel, sőt a kétharmad részben állami érdekeltségű cseh vállalat tulajdont is akar szerezni szlovák testvérében.

Nagyobb a füstje, mint a lángja Pavol Rusko szlovák gazdasági miniszter bejelentésének, amely szerint csak az privatizálhatja a Szlovák Villamos Művek 49 százalékát, aki vállalja a mohi atomerőmű befejezését. A közel egy éve futó privatizációs pályázat nem tartalmaz ilyen kitételt, így az ügy azonnal a legfelsőbb politikai döntéshozatali szervnek számító Koalíciós Tanács elé került. Rusko egyelőre egy, az akció gazdaságosságát bizonygató elemzéssel igyekszik meggyőzni partnereit. Az ügy érdekessége: 2001-ben a kormány arra hivatkozva vetette el a fennmaradó két blokk befejezését, hogy egy elemzés kifejezetten gazdaságtalannak ítélte a 40 milliárd koronás költségűre becsült akciót, és deklarálta, hogy ehhez semmiféle állami segítséget nem nyújt.

A helyzetet bonyolítja, hogy Szlovákia az uniós csatlakozási tárgyalások során vállalta: 2006-ra, illetve 2008-ra leállítja az apátszentmihályi atomerőmű régebbi 1. és 2. blokkját, annak ellenére, hogy épp most fejeztek be rajtuk egy 10 milliárd koronás felújítást. A miniszteri jóindulatot érezve a Szlovák Villamos Művek újra megpróbálja felvetni a leállítás elhalasztását. Erre épp az uniós vállalások miatt kicsi az esély, de az akció valószínűleg arra szolgál, hogy kormánytámogatást csikarjanak ki a kieső apátszentmihályi termelést kiváltó két mohi blokk befejezésére. A Rusko által a koalíciós partnereknek átadott legújabb elemzés szerint 2007-ben a mohi blokkok befejezése nélkül az ország 4,79 terrawattóra mennyiségű árambehozatalra szorulna. Gazdasági elemzők szerint ennek költsége az import egy százalékát sem érné el. Mikulás Dzurinda kormányfő egyelőre azon az állásponton van, hogy amennyiben a befejezés gazdaságosnak bizonyul, a kormány vállalja az ezzel járó politikai kockázatot.

A Léva melletti Mohiban a Szlovák Villamos Művek 1981-től négy darab VVER 440-es típusú atomerőművi blokkot épített, a munkákat azonban 1994-ben felfüggesztették. Az első két blokkot végül jelentősen korszerűsített biztonsági rendszerrel ellátva 1998-ban, illetve 2000-ben üzembe helyezték, a tervezett 28 milliárd korona helyett 33,9 milliárd koronás költséggel. Az üzembe helyezést konfliktusok kísérték. Több szlovák környezetvédelmi szervezet és az osztrák kormány kampányának eredményeként 1998-ban egy osztrák bizottság vizsgálta az 1. reaktor biztonságát. Az osztrák szakértők főként a reaktorburkot nukleáris baleset esetén helyettesítő gázelnyelető rendszerben nem bíztak. A 3. és a 4. blokk a hivatalos értékelés szerint 20 milliárd korona befektetése után építészeti szempontból 50 százalékban, technológiai szempontból 30 százalékban van kész, és fenntartási munkáihoz évente 100 millió korona kelene. Az elkészült rész felszámolása 6-13 milliárd koronába kerülne, attól függően, hogy a már beszerelt reaktorokat a helyükön hagynák-e.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS, TUBA LAJOS / POZSONY

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Kocsis Máté lebunkózta az ellenzéket

Kocsis Máté lebunkózta az ellenzéket

Anarchista csoport tüntetett az athéni magyar nagykövetségnél

Anarchista csoport tüntetett az athéni magyar nagykövetségnél

Népszavazást kezdeményeztek arról, hogy a közjegyző is felbonthassa a házasságot

Népszavazást kezdeményeztek arról, hogy a közjegyző is felbonthassa a házasságot

A NASA is "besegít", hogy megtalálják Tony Starkot

A NASA is "besegít", hogy megtalálják Tony Starkot

Egy új teszt 10 perc alatt, 90%-os pontossággal kimutatja, ha valaki rákos

Egy új teszt 10 perc alatt, 90%-os pontossággal kimutatja, ha valaki rákos

Papíron még Vona a Jobbik elnöke

Papíron még Vona a Jobbik elnöke