Türkmenisztánban harcot indítottak az államfőt övező személyi kultusz ellen. A küzdelem sikerét csupán az kérdőjelezi meg, hogy a kampányt a magát rendületlenül minden türkmének atyjának nevező Szaparmurat Nyijazov elnök kezdeményezte.

Tüntetők lepték el a napokban a türkmén főváros, Asgabat egyik központi terét, ám a rendőrök ezúttal - szokatlan módon - semmit sem tettek az engedély nélkül gyülekezők ellen. A tétlenség oka: a spontán vagy legalábbis annak nevezett demonstráció résztvevői az ellen tiltakoztak, hogy május utolsó napjaitól kezdve a főváros és a többi türkmén település utcáiról a hatóságok eltávolították a Szaparmurat Nyijazov államfőt ábrázoló óriásposztereket, és lebontották a belügyminisztérium mellett álló bronz-Nyijazovot is. A hivatalos tájékoztatási eszközökben szót sem ejtettek az utcaképhez már hozzátartozó plakátok eltávolításának okairól, ám az NTV orosz hírcsatorna helyszíni tudósítója úgy értesült, "a legfelső helyen" hozták meg a döntést: Nyijazov úgy határozott, hogy politikai jelszavakkal díszített poszterek kerüljenek az őt ábrázoló képek helyére. Vannak, akik úgy tudják, a magát minden türkmének atyjának, azaz türkménbasinak nevező Nyijazov néhány illetékest meg is rótt, mert túlzásba vitték az ő dicsőítését.

A volt szovjet tagköztársaságot már 1985 óta vezető, még a helyi kommunista párt első embereként hatalomra került Nyijazov megfélemlített ellenzéke egyelőre csak találgatja, mi állhat a személyi kultusz elleni harc hátterében. Egyes magyarázatok szerint a türkménbasi - aki az utóbbi hónapokban egyebek mellett a balett, valamint a kecskeszakáll betiltásával szolgálta népe javát - a rezsimet érő külföldi bírálatok hatására cselekedett, és a diktatúra leginkább szembeötlő elemeinek felszámolásával ki akarja fogni a szelet a kritizálók (HVG, 2003. szeptember 6.) vitorlájából. Egy másik érvelés szerint a 64 éves elnököt a hiúság vezérli: túl nagy a különbség a valóság és a poszterek között, amelyeken mintha megállt volna az idő, hiszen a képek erőtől duzzadó figurája alig tűnik többnek negyvenévesnél.

A személyi kultusz külsőségeinek megfogyatkozását magyarázók abban viszont egyetértenek, hogy a Nyijazov-plakátok levétele ellenére a türkménbasi nem tűnik el az ötmillió türkmenisztáni polgár életéből. Ő tekint ugyanis minden türkmén pénzről a világba, az állami tévécsatornák műsorán továbbra is az adás teljes ideje alatt a képernyő egyik sarkában látható az államfő aranyszínű profilja, helyén maradt a mindig a Nap felé forduló belvárosi aranyszobra, mint ahogy a közintézmények faláról sem kerültek le a képmásai, és a hét első napja, illetve az egyik hónap továbbra is az ő nevét viseli.

A türkménbasi fő alkotásának számító "szent könyv", a Ruhnama is elkísér mindenkit, az általános és középiskolákban pedig a türkmén nép történelmének és szellemiségének egyéni szemléletet tükröző leírásával foglalkozó kötet ismertetése és bemagoltatása lassan minden más tantárgyat kiszorít. A Ruhnama nemzetközi népszerűsítésére hivatott türkmén honlap beszámolója szerint tavaly az volt a legfontosabb tanulmányi verseny, melynek résztvevői a csak "a Bibliához és a Koránhoz mérhető lelki iránytű" ismeretéből vizsgáztak.

Pedig Ruhnama-ismeretből minden tanulónak amúgy is évente többször kell vizsgáznia, és csak azok felelnek meg, akik a kérdések legalább háromnegyedére helyesen válaszolnak. A diákok számára készített tesztben olyan filozófiai kérdések is vannak, amelyekre valóban csak a Ruhnama alapos megismerése után lehet pontos választ adni. Az egyik mintakérdés például úgy szólt, jó lónak tekinthető-e az a paripa, amely kövéren, illetve soványan is jól fut, a másik pedig azt firtatta, az egységbe tömörülő hangyák képesek-e legyőzni egy tigrist vagy egy oroszlánt. A világhálóra feltett kérdések között figyelmeztetés is volt, a teszt összeállítói például azt kérdezték, milyen büntetés jár annak a türkménnek, aki harmadszor sem teljesít egy parancsot. A kérdésre az válaszolt helyesen, aki a "száműzni kell" mellett álló betűt jelölte be. A szerényen csak az "aranykorszak aranykönyvének" nevezett alkotást egyébként már a mecsetekben és dzsámikban sem kell sokáig nélkülözni: a türkménbasi elrendelte, hogy a lelki útmutatónak szánt Ruhnamából származó idézetekkel kell feldíszíteni az imahelyeket.

A Ruhnama a felsőoktatási intézményekben is fontos tananyag, így szinte érthető, hogy a türkménbasi utasítására június elseje után minden olyan szakembernek felmondtak, aki külföldön szerezte a diplomáját. A hivatalos magyarázat szerint azért érvénytelenítették a külföldi bizonyítványokat, mert az utóbbi években a szomszédos volt szovjet tagköztársaságokban gomba módra megszaporodtak a valódi képzést nem nyújtó egyetemek, és az azokban végzettek csak kárt okoztak Türkmenisztánnak. Helyi források szerint a döntés hátterében inkább az áll, hogy az ellenzéke szerint eddig legalább másfél milliárd dollárt külföldi bankokba menekítő Nyijazov még inkább korlátozni akarja a külföldi országokat megjárt türkmének számát, illetve ki akarja szorítani a presztízst jelentő állásokból a Türkmenisztánban kisebbségi sorban élőket, elsősorban az oroszokat. A döntés azonban azokra is vonatkozik, akik már évtizedek óta dolgoznak a szakmájukban, és azoknak is menniük kell, akik a legjobb orosz egyetemeken végeztek. Szakértők szerint a diplomaérvénytelenítés a már úgyis megrokkant egészségügyet sújtja elsősorban. Miután az év elején - takarékossági megfontolásokból - mintegy tizenötezer nővért, illetve orvost bocsátottak el, hogy a betegápolói helyekre a hadsereg katonáit vezényeljék, most további ezrek voltak kénytelenek elhagyni megszokott munkahelyüket. Míg a türkmén polgárok orvosi ellátása veszélybe került, Nyijazov néhány hete megnyitotta a Türkménbasi lovasközpontot, ahol a legmodernebb röntgen- és ultrahang-berendezésekkel vizsgálják a világszerte nagyra tartott türkmén lófajta, az akhal-teke legértékesebb egyedeit.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Negyven éve még éhezett az ország, most kijött a saját okostelefonjával, mindjárt néggyel

Negyven éve még éhezett az ország, most kijött a saját okostelefonjával, mindjárt néggyel

Iszlám Állam: A mi katonánk volt a strasbourgi merénylő

Iszlám Állam: A mi katonánk volt a strasbourgi merénylő

Víz alatti múzeumot építenek a kétezer éves civilizáció kincseinek

Víz alatti múzeumot építenek a kétezer éves civilizáció kincseinek

Soha ilyen közel nem repült még szonda a Naphoz, és most még fotót is csinált róla

Soha ilyen közel nem repült még szonda a Naphoz, és most még fotót is csinált róla

Ötmillió dolláros lopás: Pharrell Williamsék dala a bíróság szerint plágium

Ötmillió dolláros lopás: Pharrell Williamsék dala a bíróság szerint plágium

„A producerem eleinte sikított, hogy ne”

„A producerem eleinte sikított, hogy ne”