Valószínűleg nem véletlen, hogy épp akkor hozták nyilvánosságra a svájci központi rendőrség jelentését az országban élő külföldiek számáról és az általuk elkövetett bűncselekményekről, amikor a parlament napirendjére került az idegenrendészeti törvény módosítása.

Tavaly már a svájci lakosság 21 százalékát tették ki a külföldiek, akik népességi arányukat jóval meghaladó mértékben követtek el bűncselekményeket: 2003-ban a felderített ügyek 55 százalékát, 4,5 százalékkal többet, mint egy esztendővel korábban. Ők felelősek a súlyos bűnesetek több mint feléért is, egész pontosan 62 százalékos volt a részesedésük a 221 gyilkosságból. Ugyanekkora volt az arányuk a 405 felderített nemi erőszakban, míg az 5929 testi sértésből 53 százalék viselte olyan személyek keze nyomát, akiknek nem volt svájci útlevelük. A kábítószeres bűnözésben 80 százalékos az "idegenhányad", különösen a menekültstátusra várók közül keverednek egyre többen ilyen ügyekbe: 1996-ban a drogbűnözők 15 százalékát alkották, 2003-ban viszont már a 29 százalékát.

A bűnök nemzeti beazonosításával roppant óvatosan bánnak a svájci statisztikák készítői, egyedül Aargau kantonban merték nyilvánosságra hozni, hogy a bűnesetek 21,6 százaléka tavaly szerbek és albánok lelkén száradt, őket az olaszok (11,5) és a törökök (10,9) követték. A németek 4,2 százalékkal, a bosnyákok 3,8 százalékkal, a macedónok pedig 3,2 százalékkal szerepeltek a kanton bűnügyi statisztikájában. A Facts svájci hetilap szerint országosan is igaz, hogy az egykori Jugoszlávia utódállamainak polgárai okozzák a legtöbb gondot a bűnüldöző hatóságoknak. A szövetségi rendőrség körözési listáján pillanatnyilag 25 kemény bűnöző neve szerepel, közülük 16 származik valamelyik balkáni országból. Hasonló az arányuk a svájci börtönökben is, ők teszik ki a foglyok 60 százalékát, sőt az aargaui Lenzburgban a rács mögött ülők 85 százalékát. Nem csoda, hogy amikor néhány hete Bécsben járt a svájci igazságügy-miniszter, a populista jobboldali Christoph Blocher, kitüntető figyelmet fordított az osztrákok romániai börtönépítési terveire (HVG, 2004. január 31.). A miniszterként igencsak diszkréten nyilatkozó Blocher a HVG-nek kifejtette, nem azért érdeklődik a kérdés iránt, mintha Svájcnak különösebb gondjai lennének a román bűnözőkkel - amit az is mutat, hogy idén február óta a román állampolgárok vízum nélkül utazhatnak az alpesi országba -, ő csak a módszert tartja jónak, amely lehetővé teszi, hogy a foglyokat honi környezetben integrálják újra a társadalomba.

Az ex-Jugoszláviából érkezettek - a rendőrségi jelentések albán típusúként emlegetik a közülük kikerülő bűnözőket - kiemelkedő arányban vesznek részt még a közlekedési vétségekben is. Annyi balesetet okoznak, hogy a svájci biztosítók emelt tarifát fizettetnek velük, a Basler Versicherung pedig egyenesen azt fontolgatja, hogy nem újítja meg biztosítási szerződéseiket.

Svájci rendőrségi körökben annyira félnek attól, hogy rasszistának minősítik őket, hogy nem szívesen nevesítik, melyik bevándorlócsoportra melyik bűnözési forma a legjellemzőbb. Csak névtelenül hajlandóak elmondani, hogy a kábítószer-kereskedésben a nyugat-afrikaiak és az albán etnikumúak vezetnek, aminek egyébként inkább praktikus, mint kriminálszociológiai okai vannak: a heroin a Balkánon keresztül, a kokain pedig részint Nyugat-Afrikából jut Európába. A betöréses lopás főleg kelet-európai specialitás, miközben maguk a svájciak a gyújtogatásban járnak az élen: a tavalyi 469 szándékos tűzokozás közül 352-nek tősgyökeres hazai tettesei voltak.

Még egy tilos jelzésen sem mertek átszaladni - így jellemezte a luzerni egyetem büntetőjogásza, Martin Killias a még a hetvenes években Svájcba került külföldiek - jobbára állásféltésből fakadó - törvénytiszteletét. Ilyen fegyelmezett és szorgalmas volt a Tito Jugoszláviájából érkezett 25 ezernyi vendégmunkás, bevándorló is. A helyzet Jugoszlávia összeomlásával változott meg, amikor a különböző balkáni háborúk elől menekülők szinte elözönlötték Svájcot. Ma mintegy 400 ezer exjugót tartanak nyilván az alpesi országban, akiknek a népszerűsége régen oda, miközben a harminc-negyven éve még nem igazán szeretett olasz bevándorlók már általános közkedveltségnek örvendenek. Az olaszokéval vetekszik a háború elől elmenekült mintegy 30 ezer tamil népszerűsége is, nekik 20 év alatt sikerült beilleszkedniük a svájci társadalomba. Pedig eleinte őket is mint drogkereskedőket és tolvajokat tartották számon, mára azonban gyökeret eresztettek, éttermeket, élelmiszerboltokat működtetnek, és többségükben a középosztály tagjaivá váltak.

Svájci szociológusok szerint ma már azért olyan nehéz a beilleszkedés az újonnan érkezettek számára, mert egyre kevésbé van szükség vendégmunkásokra, így aki Svájcban akar élni, az vagy illegalitásba kényszerül és feketén vállal munkát, vagy pedig menekültstátust próbál szerezni. Az elítéltek között - ez egyébként a svájciakra éppen úgy igaz, mint a külföldiekre - sokkal több a férfi, mint a nő. Az őslakossággal ellentétben azonban ők fiatalok, a Svájcban élő szerbek és montenegróiak legnagyobb hányadát a 25-29 évesek alkotják. Márpedig bűnözési szempontból éppen ők a legveszélyesebbek, a 20-39 éves korcsoportban egyébként a bűnözési ráta a külföldiek között két és félszer akkora, mint a svájciaknál. Ezek a fiatal férfiak nagyrészt egyedül, család nélkül érkeztek, és rájuk figyelő környezet, kontroll nélkül élnek egy idegen országban.

A körülmények fent leírt változása kényszerítette ki a 74 éve született és azóta csak toldozott-foldozott idegenrendészeti törvény átírását. A mintegy 200 javaslat közül a múlt héten külön fejezetként került be a törvénybe az integráció támogatása, amihez elengedhetetlen valamelyik hivatalos svájci nyelv elsajátítása (ezt egyébként a tartózkodási engedélyek megadásánál is fontos szempontnak tartják). Arra a kérdésre pedig, hogy mikor vonják vissza a tartózkodási engedélyt egy külfölditől, úgy válaszol az új idegenrendészeti regula, hogy aki hamis adatokat közöl a hatóságokkal, akit jó időre (hogy ez pontosan mit jelent, azt nem részletezi a paragrafus) hűvösre tesznek, illetve aki tartósan megterheli a szociális rendszert, az kiutasításra számíthat.

FÖLDVÁRI ZSUZSA

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Figyelem, hétfőtől vasúti sztrájk lesz Németországban

Figyelem, hétfőtől vasúti sztrájk lesz Németországban

Nagyon lebukott (megint) az orosz állami tévé

Nagyon lebukott (megint) az orosz állami tévé

A konzervatív választóknak nagyon nem tetszik a Brexit-megállapodás

A konzervatív választóknak nagyon nem tetszik a Brexit-megállapodás

Megsérült a szakszervezeti tüntetésen az MSZP alelnöke

Megsérült a szakszervezeti tüntetésen az MSZP alelnöke

Marseille-ben is áll a bál

Marseille-ben is áll a bál

Beszakadt lépcső: 3 métert zuhant az egyik lakó, a közös képviselő nem nyilatkozik

Beszakadt lépcső: 3 métert zuhant az egyik lakó, a közös képviselő nem nyilatkozik