Már több mint száz áldozatot követelt a török börtönökben a szélsőbaloldali, magukat politikai elítélteknek valló foglyok negyedik éve tartó éhségsztrájkmozgalma. A fegyintézetek szinte tehetetlenek a gyakori "rendkívüli eseményekkel" szemben.

Két elítélt gyújtotta föl magát Ankara egyik szigorúan őrzött, úgynevezett F típusú fegyintézetében, a sincani börtönben. A 36 éves Bekir Baturu és a nála hat évvel idősebb Hüseyin Cukurluöz a jelentések szerint ágyneműbe burkolóztak, majd lelocsolták magukat benzinnel. Mivel cellájukban nem volt biztonsági kamera, az őrök későn vették észre tettüket, és hiába vitték kórházba a két, súlyosan megégett férfit, már nem lehetett segíteni rajtuk. Noha akkor már 249 napja tartott tavaly októberben megkezdett éhségsztrájkjuk, amellyel a börtönkörülmények javítását követelték, öngyilkosságuk nagy megdöbbenést keltett. Már csak azért is, mert akkor követték el, amikor büntetésük nagy részét már letöltötték. Hüseyint, akire 17 éves szabadságvesztést szabott ki a bíróság, mert a vád szerint egy terrorszervezet tagja volt, augusztus 11-én engedték volna ki, a hasonló okból 12 és fél évre ítélt Baturunak pedig 2006-ban készültek kiállítani a szabadulólevelet.

A kettős tragédia éppen azokban a napokban történt, amikor Isztambulban a bíróság, három évig tartó tárgyalások végén, helyt adott annak a keresetnek, amelyet egy börtönben meggyilkolt férfi, Alp Ata Akcayüz szülei nyújtottak be. Az ítélet arra kötelezi a belügyminisztériumot, hogy kártérítés gyanánt fizessen 53 milliárd török lírát (1 forint = 7100 török líra) a hozzátartozóknak. A törvényszék szerint ugyanis az állami szerveket is felelősség terheli azért, hogy 2000-ben az isztambuli Ümraniye börtönben lelőtték az akkor 21 éves Akcayüzt. Rövid időn belül ez volt a második ilyen ítélet: három hónappal ezelőtt, ugyancsak Isztambulban, szintén pert vesztett az állam. Akkor a bíróság elrendelte, hogy a belügy- és az igazságügyi minisztérium - elmaradt jövedelem és erkölcsi kártérítés gyanánt - utaljon ki 109 milliárd török lírát a kommunista párttagsága miatt 1994-ben bebörtönzött, 2000-ben az isztambuli Bayrampasa börtönben, a rendfenntartó erők akciójában lelőtt Murat Ördekci családjának.

A két rab önkéntes tűzhalála és a bírósági ítéletek nyomán a török sajtó ismét napirendre tűzte a börtönökben uralkodó méltatlan állapotokat és az évek óta tartó éhségsztrájkot, amelyet egy szélsőbaloldali szervezet, a Forradalmi Népi Felszabadítási Párt és Front (DHKP-C) tagjai folytatnak. Négy esztendővel ezelőtt a Bülent Ecevit vezette kormány kidolgozott egy tervezetet a börtönökben uralkodó áldatlan állapotok orvoslására. A túlzsúfolt fegyintézetek életére ugyanis az illegális politikai szervezetek már-már nagyobb befolyással voltak, mint az állami szervek. A reformjavaslat értelmében például kisebb cellákkal akarták felváltani az addigi teremrendszert, mivel szakértők szerint ez utóbbi tette lehetővé, hogy az illegális politikai csoportok a börtönökben is szervezkedjenek, és sok helyütt ők diktálják a közösségek működésének szabályait.

Az akkori kormány tehát kesztyűt dobott a betiltott mozgalmaknak, amelyek közül elsőként a DHKP-C reagált. Ennek a szinte katonás szigorral működő szervezetnek, amely a terror eszközétől sem riad vissza, nincs nagy tömegbázisa, de a baloldali érzelmű fiatalok között sok hívet szerzett magának. A reform megakadályozására két akciót is kezdeményezett: büntetésüket töltő hívei Törökország számos börtönében megindították az éhségsztrájkmozgalmat, a börtönfalakon kívül pedig megkezdte működését az Elítéltek Hozzátartozóinak Szervezete. Az éhségsztrájk 2000-ben országszerte több mint 20 fegyintézetben látványos megmozdulásokkal, egyszerre kezdődött. A fejükön vörös pántokkal éhhalálra készülő fiatalok látványa mozgásba hozta a közvélemény egy részét, így a börtönreform tervezete egy csapásra nemzeti ügy lett. Civil szervezetek igyekeztek közvetíteni a tiltakozók és a kormány között, de a próbálkozások sorra kudarcot vallottak. Közben bekövetkeztek az első tragédiák: a koplalás emberéleteket követelt. A DHKP-C szerint minden egyes haláleset újabb érvet szolgáltatott a sztrájk folytatásához, a kormány viszont annak bizonyítékát látta bennük, hogy a szervezet politikai megfontolásokból, hideg fejjel halálba küldi a fiatalokat. A meddő vitában az akkori igazságügyi miniszter, Hikmet Sami Türk a sajtót hibáztatta a helyzet elmérgesedéséért, mondván: "hamarabb abbamaradt volna az éhségsztrájk, ha az újságok nem foglalkoztak volna olyan sokat vele".

A kormány végül megelégelte a szócsatát, és 2000. december 19-én éjszaka 21 börtönben egyszerre kezdődött el a "Vissza az élethez" fedőnevű hadművelet. A cél az volt, hogy véget vessenek a sztrájknak, résztvevőit pedig kórházba vigyék, de ezt nem sikerült elérni. A kormány szerint a rendfenntartó szervek tagjai komoly ellenállásba ütköztek a börtönökben, az elítéltek és rokonaik viszont azt állítják, hogy szó sem volt szembeszegülésről, a rendőrök és a katonák egyszerűen bosszút álltak a védtelen elítélteken, szabályos kivégzések zajlottak. A szomorú mérleg: a 21 börtönben összesen 30 fogoly és 2 katona halt meg.

A török bíróságok azóta is próbálják kideríteni, mi történt azon a végzetes éjszakán. Erőfeszítéseiket egyelőre kevés siker koronázza, de egyre több bizonyíték utal arra, hogy a biztonsági szervek intézkedései valóban törvénysértőek voltak. És eredménytelenek is: a DHKP-C tagjai és szimpatizánsai folytatják az éhségsztrájkot a börtönökben, sőt a szolidaritás jeleként időnként kint, a városokban felállított sátrakban is; eddig 114 ember halt bele a végzetes tiltakozóakciókba.

DEMIRKAN TARIK

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Nyomtatóval hamisítottak pénzt Békés megyében

Nyomtatóval hamisítottak pénzt Békés megyében

Szijjártó: Magyarország olyan EU-t akar, ahol a karácsony karácsony marad

Szijjártó: Magyarország olyan EU-t akar, ahol a karácsony karácsony marad

Záporeső, hózápor, viharos szél is jöhet hétfőn

Záporeső, hózápor, viharos szél is jöhet hétfőn

48 megapixeles kamerát kap a Xiaomi következő telefonja

48 megapixeles kamerát kap a Xiaomi következő telefonja

Rendőrök mentettek meg egy allergiás rohamtól fuldokló nőt Csepelen

Rendőrök mentettek meg egy allergiás rohamtól fuldokló nőt Csepelen

Figyelem, hétfőtől vasúti sztrájk lesz Németországban

Figyelem, hétfőtől vasúti sztrájk lesz Németországban