Nem a lengyel vendégmunkások árasztották el Nyugat-Európát, hanem a nyugati hús- és tejfelvásárlók Lengyelországot az Európai Unió bővítése óta. Az első tapasztalatok szerint sem a brüsszeli bürokratáknak, sem a varsói politikusoknak nem sikerült helyesen felmérniük Lengyelország EU-felvételének várható hatásait.

Újabban jól megy a bolt a német határ mentén fekvő lengyel városok autósiskoláiban, mert megszaporodtak a nyugati - főleg német és holland - ügyfelek. A jobb iskolák nemcsak németül tudó oktatót biztosítanak, hanem akár német nyelvű cd-n is odaadják a tananyagot. Németországban egy tanfolyam több mint 2 ezer euróba, Lengyelországban pedig 900-1200 zlotyba (1 euró = 4,5 zloty), azaz 200-260 euróba kerül. A kényelmesebb ügyfél 900 euróért még szállást és étkezést is kaphat. A dolog apró szépséghibája, hogy egy 1991-es EU-tanácsi irányelv szerint - amely 1996-ban lépett életbe - mindenki csak a lakóhelye szerinti országban szerezhet jogosítványt. A németek egy része ezért ideiglenesen bejelentkezik lengyelországi rokonokhoz, ismerősökhöz - méghozzá papíron - 185 napra, merthogy az irányelv szerint ennyit kellene ott tölteni naptári évenként.

A leendő úrvezetőkénél sokkal nagyobb csapatokban járják Lengyelországot - és nem csak a határ mentén - a külföldi mezőgazdasági felvásárlók. A csatlakozás előtt az élő borjúért kilónként 4-6 zlotyt kaptak a lengyel gazdák, most 16-18 zlotyt is megadnak érte a német, holland, olasz üzletkötők, akik kamionnal házhoz mennek és zsebből fizetnek. A tejet a belépés előtt 0,50-0,60 zlotyért vették át, most meg a parasztok simán megkapják az 1-1,1 zlotyt is. A lengyel falvakban nem győznek csodálkozni és örülni az EU-tagságnak. Az emberek többsége ugyanis a belépés előtt éveken át attól rettegett, hogy Lengyelországot elárasztja majd az olcsó, agyondotált nyugati élelmiszer, a lengyel parasztok meg tönkremennek. A Samoobrona (Önvédelem) nevű párt éppen ezzel riogatott, és részben ebből szerezte csaknem 30 százalékos népszerűségét, amely az utóbbi hetekben lényegesen meg is csappant.

A mezőgazdaságból élők ugyanis nemcsak hogy nem mentek tönkre, hanem egyenesen befektetési lázban égnek. Megindult a termőföldek fölvásárlása - de a vevők nem külföldiek, mert ezt a törvény nem teszi lehetővé, hanem a lengyel gazdák, akik rájöttek, hogy megéri. Így aztán tömegesen kezdték igényelni az uniós közvetlen kifizetéseket. Hivatalos adatok szerint azoknak a gazdáknak, akik bejegyeztették a gazdaságukat, a 81 százaléka (több mint 1,3 millió fő) kért EU-dotációt. A legtöbb kérelmet érdekes módon a legfejlettebb vidékeken adták be: a Németországgal határos területeken, ahol a nagygazdaságok a jellemzőek, a gazdák csaknem 92 százaléka jelentkezett. Hasonló az arány a szintén fejlett észak- és középlengyel megyékben is. A legrosszabb (75-77 százalék) éppen a legfejletlenebb Délkelet-Lengyelországban (az egykori Galíciában) és az alapvetően ipari jellegű Sziléziában, mert ezeken a tájakon a legelaprózottabb a birtokszerkezet, ami megnehezíti a kérelmek beadását. És minthogy a parasztok kedvet kaptak a fejlesztéshez, virágoznak a mezőgazdaságigép-gyártók. A varsói Ursus traktorgyár, az egykori szocialista mamutvállalat, amely tavaly ősszel már a csőd szélén állt, most kénytelen volt leállítani a megrendelések felvételét, mert nem győzi teljesíteni az igényeket.

Persze a mezőgazdasági felvásárlási árak száguldó növekedése érezhetően megdobta a fogyasztói árakat is. Az éves inflációt júniusra 4,3 százalékra prognosztizálta a lengyel pénzügyminisztérium (tavaly az év utolsó hónapjaiban 1 százalék alatti volt a drágulás), és a Lengyel Nemzeti Bank szerint ebből 0,9 százalékpontnyi írható a csatlakozás számlájára. Adataik szerint 27 százalékkal drágult a rizs és 22 százalékkal a baromfi. A marhahús most 21 százalékkal, a disznóhús 10 százalékkal, a vaj 13 százalékkal kerül többe, mint május elseje előtt. Az Európai Bizottság (EB) korábban azzal számolt, hogy a régi unió és Lengyelország között 5-7 év alatt fognak kiegyenlítődni az élelmiszerárak, ehelyett például a disznóhús felvásárlási ára már két hónap alatt elérte a nyugati szintet. Ennek ellenére Brüsszel azon jóslata sem jött be, hogy a bővítés után megnő a tizenötök élelmiszer-kivitele Lengyelországba - egyelőre a tizenötökbe irányuló lengyel export ugrott meg, méghozzá 25 százalékkal.

A vártnál jobban szerepelnek a lengyel építőipari cégek is. Azokon a pályázatokon, amelyeket uniós támogatással tervezett beruházásokra írnak ki, az esetek 70 százalékában Lengyelországban bejegyzett vállalatok nyertek, pénzben számolva a beruházási érték kétharmadát ők vitték el. Mesés összegekről van szó, mert a következő három évben az uniós segélyek a lengyel költségvetésből fizetendő saját résszel együtt meg fogják haladni a 15 milliárd eurót. Minthogy a generálkivitelezők ilyen elsöprő arányban lengyelek, az alvállalkozók többsége is hazai lesz, vagyis az uniós pénz túlnyomó többsége otthon marad. Az EB becslése szerint minden 10 ezer eurónyi beruházás megvalósításához egy-egy új munkahely szükséges. Ezek szerint Lengyelországban, ahol a munkanélküliség már jó ideje 20 százalékos, ezekből a megrendelésekből a következő 3 évben - ha csak egy időre is - 1,5 millió ember jut munkalehetőséghez.

Meglepően alakult az első két hónapban Varsó és Brüsszel politikai viszonya is. Csatlakozási tárgyalásainak kemény stílusából, az alkotmányszerződés fél évvel ezelőtti megtorpedózásából ugyan előre lehetett sejteni, hogy Lengyelország "kekeckedő" tag lesz, de az még így is váratlan, hogy nem sokkal a belépés után Varsó feljelentette az unió két legfontosabb szervét, az Európa Tanácsot és az EB-t. A luxembourgi Európai Bírósághoz benyújtott kereset kifogásolja, hogy a lengyel parasztoknak közvetlen agrártámogatás címén csak negyedannyit fizet az EU, mint a régi tagállamok gazdáinak (ebbe annak idején - ha nem is önként - a 10 új tag beleegyezett). Varsó második panasza az, hogy az EU a csatlakozás óta elhatározott új agrárkifizetések esetében is csak 25 százalékot fizet a lengyel gazdáknak (a többi új tag esetében is ugyanez az eljárás). A kereset harmadik pontja az úgynevezett spekulatív célú túlzott árukészletek megadóztatását kifogásolja.

Válaszul az EB is írni kezdte a feljelentést Lengyelország ellen - értesült a Rzeczpospolita című napilap részben Danuta Hübnertől, a bizottság lengyel tagjától. Az újság szerint a testület kifogásolja, hogy Lengyelországban magánszemélyek és oktatási intézmények esetében nem terheli áfa az internetszolgáltatás díját, miközben egyéb fogyasztók számára 22 százalék ez az adófajta. A keresetben - állítólag spanyol ihletésre - szerepelni fog az is, hogy a lengyel alma áfája kisebb, mint a spanyol importnarancsé, a németek pedig azt akarják belevetetni, hogy Lengyelországban a külföldről behozott használt autókra 65 százalékos fogyasztási adót vetnek ki, míg a hazai használt kocsikat nem terheli ugyanilyen fizetési kötelezettség.

Ha egyes nyugati kormányok neheztelnek is Varsóra, annak bizonyára örülnek, hogy a lengyel vendégmunkások mégsem árasztották el a régi uniós országokat, pontosabban azt a hármat (Nagy-Britanniát, Írországot és Svédországot), amely nem zárta le jó előre a munkaerőpiacát. Az első hónap ugyan drámai volt, mert Nagy-Britanniában 50 ezer lengyel jelent meg - írta a Rzeczpospolita a londoni lengyel főkonzulra hivatkozva. A szerencsevadászok többsége azonban vaktában utazott ki, voltak, akik napokig az utcán aludtak, csak egy töredéküket tudták gondjukba venni különféle londoni lengyel szervezetek, szeretetszolgálatok. Többségük angolul sem tudott, és fogalma sem volt, milyen szakmákra van igény a brit piacon. Néhány heti kínlódás után a zömük hazamenekült, és a londoni belügyminisztérium előzetes adatai szerint csak jó 7 ezren maradtak kinn, miközben a csatlakozás előtt a becslések szerint 100 ezer lengyel illegális vendégmunkás lehetett a szigetországban. Írországban ezerre teszik a május 1-je óta érkezett lengyelek számát, Svédországba pedig az idén összesen 1300 lengyel érkezett, illetve hosszabbította meg ott-tartózkodását.

SCIPIADES IVÁN

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A magyarok döntöttek az óraátállításról: legyen a nyári!

A magyarok döntöttek az óraátállításról: legyen a nyári!

A Chelsea lenullázta Guardioláékat

A Chelsea lenullázta Guardioláékat

Megadta magát a Microsoft a Google-nek

Megadta magát a Microsoft a Google-nek

Egy alkalmazottja sincs a cégnek, amely 122 millióért szállít érmeket az MLSZ-nek

Egy alkalmazottja sincs a cégnek, amely 122 millióért szállít érmeket az MLSZ-nek

Fülke: A rendszer meztelen

Fülke: A rendszer meztelen

Kína krumplit fog termeszteni a Hold árnyékos oldalán

Kína krumplit fog termeszteni a Hold árnyékos oldalán