Az európai szabvány elfogadásával januártól valóban univerzálissá válik az élet számos területén használt vonalkód, amely éppen három évtizede indult világhódító útjára az Egyesült Államokból.

Az amerikai ipari és technológiai hegemónián apró csorba esett - jegyezte meg a múlt héten a New York Times napilap - azzal, hogy a vonalkódok megjelenítésében az univerzális termékazonosítást kitaláló USA behódolt a módszert átvevő Európának. 2005. január 1-jétől ugyanis az Egyesült Államokban és Kanadában is 13 számjegy kerül majd a vékonyabb-vastagabb csíkokból álló vonalkód alá, úgy, ahogyan azt Európában, valamint a 12 számjegyet alkalmazó Észak-Amerikát kivéve az országok túlnyomó többségében használják. A különbség annak köszönhető, hogy 1977-ben, amikor a Közös Piac átvette a jelölési módot, úgy döntött: több számjegyre van szüksége, hogy legyen helye a termékek származási országának kódolására is. Ennek a hatalmas, homogén belső piacú USA-ban nem volt jelentősége, így az európai szállítóknak mind a mai napig 12 számjegyes azonosítóval kell ellátniuk azt, amit az Egyesült Államokba vagy Kanadába exportálnak, az onnan érkező kódok viszont olvashatóak Európában, illetve a világ többi részén.

Az amerikai alkalmazkodás éppen akkor kezdődik, amikor a vonalkód használatának harmincadik évfordulóját ünneplik. Ma már a washingtoni Smithsonian Amerikai Történeti Múzeumban van az a lézeres szkenner, amellyel 1974. június 26-án reggel nyolc óra után néhány perccel az Ohio állambeli Troy városának Marsh szupermarketjében az akkor 31 éves Sharon Buchanan beolvasta az első vonalkódot. Az újfajta termékazonosító egy tízdarabos gyümölcsízű Wrigley's rágógumin volt, amely a bevásárlókosárból feltehetően véletlenül került elsőként a pénztáros kezébe, onnan viszont már, technikatörténeti érdekességként, szándékosan a szkenner mellé a múzeumba.

Az univerzális termékkód hivatalos nevet viselő jelzés útja meglehetősen rögös volt a világméretű alkalmazásig. A "termékre szabott" azonosító igénye törvényszerűen a kiskereskedelemben merült föl először. 1932-ben a Harvard Egyetemen azt javasolták, hogy a vevők egy katalógusból válasszák ki a megvásárolni kívánt árucikkekhez tartozó lyukkártyákat - amelyeket először az 1890-es amerikai népszámlálásnál használtak -, s miután azokat a pénztárnál egy gép leolvasta, futószalagon érkeztek volna meg a termékek. A futurisztikus ötlet azonban hamvába holt, a kártyaolvasó berendezés ugyanis ormótlan és rendkívül drága lett volna.

Új utat választott 1948-ban a philadelphiai Drexel műszaki főiskolán tanuló Bernard Silver és ugyanott tanító barátja, Norman Joseph Woodland, akik először egy ultravörös fényben látható jelöléssel kísérleteztek, majd miután ez a megoldás kudarcot vallott, Woodland a távírókban használt morzejelek univerzalitására építve, a pontot és a vesszőt függőlegesen meghosszabbítva dolgozta ki a termékek azonosítására a különböző vastagságú vonalak rendszerét. A leolvasáshoz - immár Silverrel együtt - egy olyan berendezést fabrikált, amelyben a kezdetleges vonalkóddal ellátott papírt egy ötszáz wattos izzó világította meg, a kódot pedig fotoelektronikai vákuumcső egy oszcillátorra közvetítette. A papír azonban a művelet során csaknem lángra kapott, a technológia nehézkesnek bizonyult, és az újítás csak a beolvasást elvégző lézer, valamint az információ értékelését végrehajtó félvezető megjelenésével vált a gyakorlatban alkalmazhatóvá.

A két ötletgazda 1952-ben ugyan mind a vonalakból, mind pedig az e szisztéma variációjaként elkészített, különböző vastagságú koncentrikus körökből álló univerzális azonosítóra szabadalmat szerzett, ám azt 1962-ben eladták, Silver pedig 1963-ban, 38 évesen elhunyt, így nem érte meg, hogy találmányuk elinduljon világhódító útjára. A lökést ehhez 1966-ban adták meg az amerikai élelmiszer-áruházak, amelyek szakmai szervezetükön keresztül sürgették egy olyan kód létrehozását, amely nemcsak a pénztári fizetést gyorsítja föl, de a raktározást és a készletgazdálkodást is megkönnyíti. Az időközben a Woodland-Silver-féle szabadalmat megvásárló RCA elektronikai cég a Kroger üzletlánc egyik Cincinnatiban található egységében 1972-ben a koncentrikus körökből álló változattal kezdett kísérletbe, ám a nyomtatás során a festék gyakran elkenődött, és olvashatatlanná tette a jelölést. Ugyanebben az időben az IBM-nél "fölfedezték", hogy Woodland náluk mérnökösködik, és közreműködésével kifejlesztették a vonalkódot, amelyet az élelmiszergyártók és -kereskedők 1973. április 3-án fogadtak el szabványként. Maga Woodland szintén nem gazdagodott meg ötletéből, be kellett érnie azzal, hogy 1992-ben a technológiai fejlődés érdekében végzett munkájáért kitüntetést kapott George Bush akkori amerikai elnöktől.

Az ohiói premiert azonban nem követte zajos siker, sőt a Business Week amerikai gazdasági hetilap 1976-ban az egész technológiát eltemette, miután azt a várt legalább ezer helyett jó, ha száz amerikai élelmiszerüzlet alkalmazta. Nem volt barátságos a vonalkód fogyasztói visszhangja sem: sokan azt gondolták, az áruházak csak az árak feltüntetését akarják elkerülni, hogy becsaphassák a vevőket, a szakszervezetek a munkahelyeket siratták, és voltak, akik a pénztárosok szemét féltették a lézeres leolvasóktól.

Az áttöréshez szükséges lökést végül a számítógépek elterjedése adta meg, emellett a felhasználók is felismerték, hogy a vonalkóddal nemcsak munkát takarítanak meg, de egész működésüket forradalmasíthatják. Becslések szerint az üzletekben ma már világszerte átlagosan ötmilliárd termék vonalkódját olvassák be naponta, és a függőleges vonalak meg a különböző hosszúságú számsorok segítségével számtalan más dolgot is jelölnek: a gyorsposták a küldeményeket, az amerikai hadsereg a hajóit, a légitársaságok a feladott bőröndöket, de újabban az is előfordul, hogy divatbemutatókon vonalkódot pecsételnek a modellekre, így jelölve meg, mikor melyik ruhadarabot kell fölvenniük a manökeneknek. Egy londoni kórházban pedig a betegek karjára tett azonosító vonalkódhoz "rendelik" a gyógyszereket, hogy a nővéri tévedés lehetőségét csökkentsék.

Mindeközben vannak, akik a jövőt a termékek csomagolásába épített apró csipekben látják. Ezek a vonalkód által hordozott információmennyiség többszörösét tartalmazhatják, ám egyelőre darabonként 10-50 centes árukkal még drágának számítanak. A nagy áruházláncok közül azonban az amerikai Wal-Mart, a német Metro vagy a brit Tesco már jelezte érdeklődését a rádiófrekvenciás jelet leadó új univerzális azonosító iránt, mondván, eleinte a vonalkód is drága technológiának számított, és több mint egy évtizedig tartott, míg széles körben elterjedt.

NAGY GÁBOR

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Monitor

A számok mögött

Az Egyesült Államokban és Kanadában használt azonosító (Universal Product Code, UPC) esetében az első számjegy...

Ez borzasztóóó – 25 éves az Apa kocsit hajt

Ez borzasztóóó – 25 éves az Apa kocsit hajt

Juncker hazájában legális lesz a marihuána, és 665 ezer forintra emelik a minimálbért

Juncker hazájában legális lesz a marihuána, és 665 ezer forintra emelik a minimálbért

Kilenc év börtönt kapott a férfi, aki a mellette alvó nő nadrágjába dugta a kezét

Kilenc év börtönt kapott a férfi, aki a mellette alvó nő nadrágjába dugta a kezét

Pontosított Volner, a békés tüntetőkkel nincs baja

Pontosított Volner, a békés tüntetőkkel nincs baja

Holokauszttúlélőkre hasonlított a kisfiú, akit a testvére mentett meg a szülők kínzásától

Holokauszttúlélőkre hasonlított a kisfiú, akit a testvére mentett meg a szülők kínzásától

Baleset történt az M3-ason

Baleset történt az M3-ason