Tizennégy évvel a rendszerváltás után Romániában az elkobzott egyházi ingatlanoknak alig 4 százalékát adták csak vissza; a kormányzat láthatóan időhúzásra játszik.

"Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása kissé bonyolultabb a többinél, mert az állam nem avatkozhat be az egyházi hierarchiába" - próbálta még tavaly elhárítani magától a felelősséget Ion Iliescu román államfő, amiért az ország 14 éve képtelen megoldani ezt a kérdést a Romániában működő történelmi egyházak megelégedésére. A kommunista múltja és hajdani moszkvai tanulmányai miatt a mai napig támadásoknak kitett Iliescu, valamint a rendszerváltás óta egyetlen négyéves szünettel folyamatosan kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) szemlátomást az időhúzásra játszik, ezzel igyekszik kedvét szegni az egyházaknak, amelyek összesen 7568 ingatlant követelnek vissza. A halogató taktika azonban egyre kevésbé alkalmazható, mert Románia NATO-csatlakozásával és megcélzott EU-belépésével Washington és Brüsszel egyre nagyobb figyelemmel kíséri a Nastase-kabinet tulajdont szavatoló lépéseit.

A fokozott érdeklődés egyik jele, hogy - a magyar történelmi egyházak amerikai lobbijának hatására is - 12 amerikai képviselő, egy New Yorkban székelő emberjogi alapítvány hátszelével most képviselőházi határozattal akarja lépésre ösztökélni a román kormányt az egyházi javak ügyében. Az egyébként semmire sem kötelező határozat szövegét megszerkesztő két demokrata és két republikánus képviselő arra figyelmeztette Romániát, hogy az egyházak mindeddig korábbi ingatlanaik 5 százalékát sem kapták vissza, és ezzel sereghajtó a többi rendszerváltó exkommunista ország között. A Romániában 1948-1989 között államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló első, általános törvény csak 12 évvel a rendszerváltás után, 2001-ben született meg. Ez helyezte hatályon kívül azt a 2000-ben sürgősséggel hozott kormányrendeletet, amely egyházanként tízben korlátozta a visszaadható épületek számát.

A törvény tető alá hozásához szükség volt a PSD és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség előzetes megegyezésére; így sikerült helyzeti előnyhöz juttatni az ügyben az ortodoxoknál sokkal érzékenyebben érintett erdélyi magyar egyházakat. Az eddig benyújtott 7568 kérvény között a római katolikusok ugyanis 992, a reformátusok 899, az evangélikusok 690 igénnyel szerepelnek, míg az ortodoxok csak 770 igényt jelentettek be. A legtöbb visszaszolgáltatási kérelmet, 2207-et a kommunista időszakban betiltott és teljes vagyonkobzásra ítélt görög katolikus egyház fogalmazta meg, de a zsidó hitközségek is 1809 ingatlanukat szeretnék visszakapni, az erdélyi unitárius egyház pedig 201 egykori ingatlanát.

A kérelmeket elbíráló restitúciós bizottságot a magyarellenesség leghalványabb vádja sem illetheti, mivel az idén március 1-jéig pozitívan elbírált igények közül 105 a reformátusoké, 97 a római katolikusoké, 21 az evangélikusoké, 12 az unitáriusoké, miközben az ortodoxok csak 83 ingatlant kapnak vissza. Marosán Tamás, a sepsiszentgyörgyi, nagyenyedi és székelyudvarhelyi kollégiumokat már sikeresen visszaszerző Erdélyi Református Egyházkerület jogtanácsosa a HVG-nek elmondta: összesen 620 kérelmükből negyven ingatlanra kaptak határozatot, további hetvenre született elvi döntés, ám most mindenki a 2001-ig uralkodott törvénykezési gyakorlat következményeivel küszködik. "A gond az, hogy egy 1995-ös törvény alapján az állam széles körű ingatlaneladásba kezdett, és a bérlők olyan állami épületeket is megvehettek, amelyek korábban egyházak vagy más magánszemélyek birtokában voltak, s így most visszaigényelhetők lennének. Az egykori tulajdonos egyedüli lehetősége egy végeláthatatlan polgári per, amelyben bizonyítania kell a vásárló rosszhiszeműségét, vagyis azt, hogy az illető annak ellenére vette meg a házat, hogy tudta, azt valaki visszaigényelheti."

A magyar történelmi felekezeteknél Erdélyben mindig és sokkal kevesebb ingatlannal bíró ortodox egyházat a román kormány megpróbálja másként kárpótolni. A Bukovinai Ortodox Egyházkerületnek például a kért 16 ezer hektárnyi erdőből 13 ezret adott vissza, így juttatva többletbevételhez a pópák parókiáit. A görög katolikus és az ortodox egyház közötti vagyoni vitákat azonban a hatóságok képtelenek kezelni. E nézeteltérések forrása az, hogy a görög katolikus egyházat a kommunista időszakban gyakorlatilag felszámolták, javaikat - ha nem államosították - az ortodoxoknak juttatták, híveiket pedig "besorozták" az ortodoxok közé. Így - hatósági döntés híján - gyakori a hívek közötti, tettlegességig fajuló vita, az erőszakos templomfoglalás. Ugyanakkor papíron ortodox hívek tömegesen menekülnek vissza a görög katolikus egyházba, sőt nagy a protestáns egyházak elszippantó hatása is - a románok 87 százaléka már csupán a statisztikában ortodox vallású.

A román kormány szándékos időhúzásának és a restitúciós huzavonának vannak érthető okai is: számtalan egyházi ingatlanban ma ugyanis közintézmények, iskolák, pártok, szervezetek működnek, amelyeknek - kilakoltatás esetén - az állam lenne köteles új épületet adni. Hiába biztosít a törvény ötéves átmeneti időszakot a bent lakó bérlőnek, mert nem lesznek belátható időn belül sem az állam, sem a települési önkormányzatok képesek új helyet felkínálni a kilakoltatottaknak. Ráadásul az egyházakon kívül magánszemélyek is sorra kérik, perelik vissza ingatlanaikat. Új székházak, irodák építésére pedig egyelőre nincs pénz.

A restitúciós törvény megjelenését követően Romániában összesen 210 ezer kérelmet regisztráltak, ezek nyomán 9500 ingatlant már visszaadtak, és a bizottság további 30 ezret kedvezően bírált el. Az más kérdés, hogy a jogaikba visszahelyezett egykori tulajdonosok - akik sorra nyerik a román állammal szembeni pereiket Strasbourgban, az európai emberjogi bíróságon - mikor cserélhetnek majd zárat saját házaikon.

IRHÁZI JÁNOS / ARAD

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Máltán szállhatnak partra a mentőhajón rekedt menekültek

Máltán szállhatnak partra a mentőhajón rekedt menekültek

Elkészült a világ legnagyobb chipje, 400 000 mag van benne

Elkészült a világ legnagyobb chipje, 400 000 mag van benne

Ma is marad a nyári meleg

Ma is marad a nyári meleg

Európa-szerte kevés lesz a körte idén

Európa-szerte kevés lesz a körte idén

György herceg balettozni fog

György herceg balettozni fog

Orbán volt sajtófőnöke került az Országos Széchényi Könyvtár élére

Orbán volt sajtófőnöke került az Országos Széchényi Könyvtár élére