Angliában és Walesben gyilkossági ügyekben egyetlen ítélet lehetséges: az életfogytiglani börtön. A vonatkozó törvény megváltoztatását javasolja a kormányzatot segítő szakértői bizottság.

Vajon azonos ítéletet érdemelt-e két, Nagy-Britanniában a közelmúltban közfigyelmet keltett gyilkossági ügy vádlottja, Kiranjit Ahluwalia és Lee Holbrook? Az előbbi a férjét ölte meg, miután tíz éven át szenvedett annak brutalitásától. Az asszony megelégelve az állandó szexuális erőszakot, megaláztatást, kétszer kísérelt meg öngyilkosságot, egyszer szökést, mielőtt meggyújtotta alvó férje ágyát, aki bennégett. Életfogytiglanit kapott gyilkosságért, a bíróság nem adott helyt a védelemnek, amely gondatlanságból elkövetett emberölésnek akarta minősíttetni a cselekményt. Három év letöltése után, a fellebbezés nyomán másodfokon azonban mégis átminősült a bűntett, és ebben a férj által elkövetett legutóbbi bántalmazás és a megtorlás között eltelt idő hossza bizonyult döntő mozzanatnak. A nő büntetése három évre módosult, amit már letöltött, s így szabadulhatott. Életfogytiglanit kapott tavaly novemberben a 39 éves buszvezető Lee Holbrook is, aki egy 18 éves fiatal lányt fojtott meg, mert az nem akart lefeküdni vele. Ő a legkorábban 11 év és három hónap elteltével kerülhet szabadlábra.

Sokan vitatták az azonos ítéletek jogosságát. A brit jogrendszer korszerűsítésére javaslatokat kidolgozni hivatott, bírákból és jogászokból álló szakértői testület - amely a parlament felhatalmazásával 1965 óta működik - a gyilkossági perekkel és ítéletekkel kapcsolatos általános elégedetlenségre hivatkozva a múlt héten nyilvánosságra hozott jelentésében azzal a javaslattal állt elő, hogy meg kellene változtatni az eme esetekre ötven éve érvényben lévő törvényt. Az 1950-es évek elején született jogszabály értelmében emberölési esetekben Angliában és Walesben egyetlen ítélet szabható ki: életfogytiglani börtön.

A jelentés szerint a büntetőügyekkel foglalkozó jogászok széles köre, de a közvélemény is elégedetlen ezzel a helyzettel, nagyobb differenciálási lehetőséget tartana szükségesnek. A két bírából, egy ügyvédből és két büntetőjogász egyetemi professzorból álló Jogrendet Felülvizsgáló Bizottság (LC) jelentése 146 szakértő, köztük 21 bíró megkérdezése nyomán született, és a többség úgy nyilatkozott: a gyilkossági ügyekben érvényesülő jelenlegi ítélkezési gyakorlat "tarthatatlan és sürgős változtatásra szorul". Alan Wilkie, a bizottság egyik bíró tagja kijelentette, sürgetni fogja David Blunkett belügyminiszternél, hogy dolgozzák át gyökeresen a halálbüntetés eltörlése (1949, illetve 1953) óta lényegében változatlan jogszabályt.

A bizottság eredetileg csak a gyilkossági ügyek eljárási kérdéseivel foglalkozott Harriet Harman koronaügyész (főügyész) kezdeményezésére; Harman pedig a családon belüli erőszakra vonatkozó törvényjavaslata alsóházbeli elfogadtatásához kereste a bizottság támogatását, nevezetesen annak jogi alátámasztásában, hogy a családon belüli erőszakot elszenvedő, illetve az azt alkalmazó személyek eltérő megítélés alá essenek. Jelenleg ugyanis mindegy, milyen indítékból történt az emberölés: sokévi bántalmazást elégelt meg az egyik fél, vagy mondjuk részegen rendszeresen ütlegelte családtagjait. Ám a felülvizsgálat hamar más anomáliákra is rábukkant. Védekezhet-e például úgy egy gyilkos, ahogyan az 1999-es "Tony Martin-ügyben" történt? Martin norfolki gazda lelőtt egy 16 éves betörőt, Fred Barrast, és az ellene folytatott büntetőperben jogos önvédelemre hivatkozott védekezésül. Indítéka esetleges jogosságát azonban alig vizsgálták, mert így is, úgy is életfogytiglani várt rá.

Az LC 111 oldalas jelentése arra a megállapításra jutott, hogy itt az ideje felülvizsgálni és gyökeresen átdolgozni ezt az ítélkezési gyakorlatot. "Az emberölési esetek jogi elbírálása jelenleg egy kaptafára történik... Lehetőséget kell biztosítani az indítékok mérlegelésére, valamint a gyilkossági esetek többféle minősítésére és különböző súlyú ítéletek meghozatalára" - áll a jelentésben.

Mások ezzel szemben úgy vélik, nem annyira a törvény szorul felülvizsgálatra, mint az ítéletet hozó bírák szemlélete és gyakorlata. Kétségtelen, hogy más megítélés alá kell esnie a gondatlanságból vagy hirtelen felindulásból, netán könyörületből (gyógyíthatatlan betegek sérelmére) elkövetett emberölésnek, mint egy sorozatgyilkos cselekményével vagy az aljas indokból, előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölésnek. A belügyminisztérium illetékese, Scotland bárónő szerint szó sem lehet arról, hogy változtassanak a gyilkosságért kirótt életfogytiglanikon. "Ez a legsúlyosabb bűncselekmény, és nincs szándékunk enyhíteni az életfogytiglani ítéleteken" - jelentette ki a BBC televíziónak. A kormányzati illetékes szerint a bíróságoknak kellő rugalmasságra ad módot az a lehetőség, hogy megszabhatják, mennyi az egyes "életfogytosok" által feltétlenül letöltendő idő.

Az ellenzéki liberális párt belügyi szóvivője, Mark Oaten viszont - ugyancsak a BBC-ben - a jogi gyakorlat felülvizsgálatát szorgalmazta. "Nem vitás, hogy a gyilkosságért életfogytiglani jár, de mégsem mindegy, hogy például egy gyerekgyilkosság elkövetője ugyanazt kapja, mint valamilyen más, enyhébb megítélés alá eső tett elkövetője" - vélte.

Az Egyesült Államokban, ahol van halálbüntetés, ezt a legszigorúbb ítéletet csak a bizonyítottan előre megfontolt szándékból elkövetett gyilkosságok tetteseire szabják ki. Európában nincs halálbüntetés, de az emberölési esetek minősítése széles skálán mozog. Dániában például négyfajta gyilkosságot is megkülönböztet a törvény: a közönséges gyilkosság mellett gyermekgyilkosságot, kegyeleti gyilkosságot és népirtást; öt évtől életfogytiglaniig terjedő büntetési tételekkel. Franciaországban csak a szándékos emberölésért jár életfogytiglani, és ez sem minden esetben, míg a legsúlyosabb tettek elkövetői valóban életük végéig börtönben maradnak. Magyarországon sincs már halálbüntetés; az emberölésnek számos minősített esetét sorolja fel a büntető törvénykönyv, általában tíztől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtva azokat, ám a legsúlyosabb cselekményekért életfogytiglani jár. Az életfogytiglani kimondott ítéletek egyébként a legtöbb európai országban valójában maximum húsz- vagy harmincévi börtönt jelentenek, és így van ez Angliában is.

Vera Baird munkáspárti képviselőnő és ügyvéd szerint a törvény-felülvizsgálati bizottság javaslata mégis megfontolandó, mert ha több minősítés áll rendelkezésre, a bíró világosabban tehet különbséget egy családi erőszakot megtorló asszony, mint amilyen Kiranjit Ahluwalia és egy fegyveres rablógyilkos között; az előbbit nem kellene feltétlenül életfogytiglanira ítélnie, tíz év utáni szabadlábra helyezéssel, hanem rögtön kimondhatná rá az enyhébb ítéletet.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ahol a csapból is csoki folyik, dolce vita Székkutason

Ahol a csapból is csoki folyik, dolce vita Székkutason

Miért lesz valaki terrorista, ha mindene megvan?

Miért lesz valaki terrorista, ha mindene megvan?

Műemléket bont a kormány a Trianon-emlékműhöz

Műemléket bont a kormány a Trianon-emlékműhöz

Moziba készül, de addig sem akar belefutni a spoilerekbe? Mutatunk néhány trükköt

Moziba készül, de addig sem akar belefutni a spoilerekbe? Mutatunk néhány trükköt

Új skót függetlenségi népszavazást akar a miniszterelnök 2021-ig

Új skót függetlenségi népszavazást akar a miniszterelnök 2021-ig

100 forint osztalékot fizet részvényenként a Richter

100 forint osztalékot fizet részvényenként a Richter