Az adriai nyárban ismét felforrósították a kedélyeket a szlovén és a horvát halászok összetűzései. Az immáron egy évtizede tartó, időnként csetepatékkal színesített halászati vetélkedő azonban csak a jéghegy csúcsa, a két szomszéd ország kapcsolatait megrontó vitás ügyek egyike.

Szlovén őrhajók többször is horvát halászbárkákat tartóztattak fel augusztus elején az Adriai-tenger felső csücskében, a Pirani-öbölben, mondván: azok orvul portyáznak az ország felségvizein. Az efféle incidensek nem új keletűek, az elmúlt években sok hasonló esetre volt példa. A vitatott vizeken ugyanígy horvát rendőrhajók is igyekeztek megakadályozni, hogy a szlovén halászbárkák le-eresszék hálóikat.

Az időről időre kiújuló halászati vitát az okozza, hogy a két délszláv ország tengeri határvonala mindmáig rendezetlen. A két jugoszláv utódállam, Horvátország és Szlovénia 1991. június 25-én egyszerre kiáltotta ki függetlenségét, az egykori tagköztársaságok határait államhatárokká léptetve elő. A 668 kilométeres szárazföldi elválasztó vonal ügyében Zágráb és Ljubljana viszonylag gyorsan megállapodott, ám a tengeren a mai napig nem sikerült megosztozniuk. A szlovén nemzetgyűlés 1993-ban úgy döntött, hogy igényt tart a Horvátországgal közösen birtokolt Pirani-öböl egészére, már csak azért is, mert mindössze ötven kilométeres adriai partszakasszal rendelkezik. Zágrábban ezt elfogadhatatlan területi követelésként értelmezték, és ragaszkodnak az ENSZ 1982-ben született tengerjogi egyezményének 15. szakaszához, amely szerint egyet nem értés esetén az öblök felezővonala az országhatár. A szlovének viszont ugyanennek az egyezménynek egy másik passzusára hivatkozva azt bizonygatják, hogy történelmi vagy más körülmények kizárhatják a középvonalas megoldást. Márpedig a Pirani-öböl "idegenforgalmi, gazdasági és ökológiai szempontból mindig is szlovén igazgatás alatt állt - magyarázta a hivatalos álláspontot a ljubljanai Delo napilap -, ráadásul a különválás idején a szlovén határőrség ellenőrizte az öböl egészét".

A Pirani-öböl politikai viharainak kárvallottjai rendszerint a halászok. A határvita következményeként általánossá vált, hogy a bárkáik rendőrségi rohamcsónakok kíséretében futnak ki. A legutóbbi, augusztusi összetűzést ingerült hangú diplomáciai jegyzékváltás követte, ám ez a dörgedelem sem megy újdonságszámba. Két éve, amikor Dimitrij Rupel szlovén külügyminiszter horvát kagylótenyésztő telepek felszámolását követelte a vitatott vizeken, sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: "elutasítás esetén a két ország jó viszonya kerülne veszélybe". Ez már alighanem bekövetkezett, de tény az is, hogy a két ország halásztársaságai már többször "tűzszünetet" kötöttek, és a kormányok is megpróbáltak megállapodni. A kilencvenes évek végén William Perryt, az Egyesült Államok egykori hadügyminiszterét kérték fel közvetítésre, és amikor nem járt sikerrel, Zágráb állítólag még a Vatikán közbenjárásának a lehetőségét is fontolóra vette. 2001-ben Janez Drnovsek szlovén és Ivica Racan akkori horvát kormányfő aláírt egy megállapodást, amely a Pirani-öböl nyolcvan százalékát Szlovéniának juttatva tengeri kijáratot nyitott volna az Ausztriával szomszédos országnak négy muraközi település Horvátországnak való átengedése fejében. A parafált szerződésen jószerével még meg sem száradt a tinta, amikor a zágrábi honatyák "árulást" és "az ősi horvát föld kiárusítását" emlegetve megtagadták a dokumentum ratifikálását.

A halászati vita valójában csak a jéghegy csúcsa. A korábban egymással egyetértésben a szerb hegemonizmus ellen küzdő egykori jugoszláv köztársaságok között koránt sincs tökéletes jószomszédi viszony. A rendezetlen államközi ügyek sorában eddig főként a krskói atomerőmű közös üzemeltetésének vitáit (HVG, 2002. július 13.) és a már megszűnt Ljubljana Bank horvát betéteseinek kárpótlását emlegetik. De túl ezen a horvátok körében általános a vélekedés, hogy a "kicsiny, takaros" Szlovénia polgárai lekezelik őket. Irigységet kelt, hogy gazdagabbak és hogy ők már bent vannak a NATO-ban és az EU-ban, miközben a horvátoknak még a jelölésért is küzdeniük kell. Aztán Zágrábban azt is nyugtalansággal szemlélik, hogy a szlovéniai Koper gyors ütemben fejlesztett kikötője elhódította a nyereséges adriai tengerfuvarozás egy részét a modernizálásban elmaradt horvát Fiumétól. Ljubljana viszont amiatt hördült fel, hogy a horvát politikusok tavaly felmelegítették azokat a terveket, amelyek alapján 200 kilométeres sávban kizárólagos gazdasági övezetté nyilvánítanák az Adria teljes partvidékét, csak egy szűk tengeri kijáratot hagyva Szlovéniának. E kizárólagos gazdasági zóna terveit az is ösztönzi, hogy az Adria kontinentális talapzatában - szlovén vizek alatt is - gázkincseket sejtenek. A horvát INA és az olasz ENI olajtársaság 320 millió eurós tőkével alapított közös, Inagip nevű cége már javában kutat a feltételezett tengeri lelőhelyek után.

A tengeri joghatóság kiterjesztését a horvát parlament, a szábor is szentesítette, ám a törvény hatálybalépését a tavaly decemberi választások után hatalomra került Ivo Sanader miniszterelnök vezette kormány elhalasztotta. Ebben közrejátszott az is, hogy Szlovénia uniós csatlakozásával a kétoldalú feszültségek európai ügyekké terebélyesedtek. Ez év tavaszán a két ország külügyminisztere azt is bejelentette, hogy a tengerihatár-vitákat nemzetközi döntőbíróság elé viszik, a halászati perpatvart pedig az unió bevonásával próbálják rendezni. A pirani csetepaték kiújulása azonban arra utal, hogy az ellentéteket egyelőre nem sikerült "európai módon" elsimítani.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Könnyen lehallgathatók lesznek a mobilok? Három nagy hibát is találtak az 5G-ben

Könnyen lehallgathatók lesznek a mobilok? Három nagy hibát is találtak az 5G-ben

Orbánnak mostantól nincs beleszólása a Néppárt döntéseibe

Orbánnak mostantól nincs beleszólása a Néppárt döntéseibe

Diana lesz Harry herceg és Meghan Markle gyereke?

Diana lesz Harry herceg és Meghan Markle gyereke?

7-10 éveseknek nyomott aktuálpolitikát Nyitrai Zsolt

7-10 éveseknek nyomott aktuálpolitikát Nyitrai Zsolt

Máris kiesett Babos, nem jött össze a főtábla Miamiban

Máris kiesett Babos, nem jött össze a főtábla Miamiban

Csatát nyert a Qualcomm: zsebbe kell nyúlnia az Apple-nek

Csatát nyert a Qualcomm: zsebbe kell nyúlnia az Apple-nek