Irakban eddig több mint 130 külföldit raboltak el, és közel egynegyedüket meg is gyilkolták különböző fegyveres csoportok. A múlt héten szerencsés véget ért két olasz segélyaktivista kálváriája, több fogoly sorsa azonban továbbra is bizonytalan.

S-Dayként ünnepelte Olaszország a múlt keddi napot, amikor kiszabadult háromhetes fogságából Simona Pari és Simona Torretta, a Bagdadban elrabolt két segélyszervezeti aktivista. Hogy pontosan kik ejtették túszul a Simonákat, az a mai napig nem világos. Torretta szerint - aki tíz éve rendszeresen részt vesz különféle iraki segélyezési programokban, így jól ismeri a helyi viszonyokat - egy, az iszlám radikális ágát képviselő szalafita csoport tagjai lehettek, akik egy állítólagos amerikai-brit lista alapján a koalíciós erők kémeinek hitték, ezért halállal akarták büntetni őket. Ám amikor napokig tartó kemény kihallgatások után meggyőződtek róla, hogy a lányok valóban a Híd Irakba segélyszervezet odaadó aktivistái, jobbra fordult a sorsuk: levették a fekete kendőt a szemükről, ruhát, tisztálkodószereket, bőséges és jó minőségű élelmet kaptak, és hosszú, kimerítő előadásokat tartottak nekik az iszlámról, a Korán értelmezéséről. "Udvariasak voltak, tisztelettel beszéltek velünk, szabadulásunkkor még bocsánatot is kértek az elszenvedett megpróbáltatásokért" - mondta hazatértekor Simona Torretta, akit tíz kötet angol nyelvű koránmagyarázattal is megajándékoztak a kilétüket mindvégig titkoló fogvatartók.

A szerencsésen végződött dráma feletti általános öröm és megkönnyebbülés múltával azonban egyre több kérdés vetődik fel a lányok kiszabadulásával kapcsolatban. Elsősorban azt firtatják mind többen, szakított-e Olaszország a "terroristákkal nem alkudozunk" elvével, s ha igen, ki mennyit és kinek fizetett. Először egymillió dollárról röppentek fel hírek, amit azonban az olasz kormány és a végső alkudozásokat-tárgyalásokat vezető, a lefátyolozott, hagyományos muszlim női ruhát viselő lányokat a fogvatartóktól átvevő vöröskeresztes megbízott, Maurizio Scelli is tagadott. Felháborodottan utasították vissza a váltságdíjról szóló feltételezéseket az ügyben közvetítő szerepet vállalt Muszlim Bölcsek Tanácsa nevű, mérsékelt nacionalista iraki csoportokat tömörítő szervezet vezetői is, ám a londoni The Sunday Times egy múlt vasárnapi cikkében angol és olasz titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt írta, Olaszország négymillió eurót fizetett a lányok szabadulásáért. A brit lap azt is tudni véli, hogy ez még mindig jóval kevesebb, mint amennyit a jordániai születésű, az al-Káida helyi emberének tekintett és az Irakban elkövetett merényletek, emberrablások és túszlefejezések többségéért felelősnek tartott Abu Muszab al-Zarkavi adott volna értük. Hogy végül nem kerültek a kegyetlen terrorista kezére, az minden bizonnyal annak is köszönhető, hogy a két Simona kiszabadítása érdekében példás összefogásról tettek tanúbizonyságot az olasz kormány- és ellenzéki pártok, az olaszországi muszlim közösségek, számos arab ország vezetői és józan, mérsékelt vallási erői, különféle titkosszolgálatok, nemzetközi segélyszervezetek.

Valószínűleg nem kevesen fáradoznak azon is, hogy a szeptember 16-án ugyancsak Irakban elrabolt brit Ken Bigley visszanyerje szabadságát. "Ken családja vagyunk. Az anyja, a testvérei, a felesége, a gyermekei, és nagyon szeretjük őt. Kérjük, hogy akik elhurcolták, adják vissza épségben nekünk" - egyebek közt ez olvasható azon a Bagdadban előbb ötvenezer, majd a múlt pénteken újabb százezer példányban terjesztett szórólapon, amelyen Bigleynek kérnek kegyelmet a hozzátartozói. A 62 éves liverpooli mérnököt, aki egy polgári cégnek dolgozott Irakban, az Egyesült Államokból érkezett két kollégájával, Eugene Armstronggal és Jack Hensleyvel együtt az iraki főváros egy elegáns villanegyedében lévő lakásukban ejtették foglyul az egyik legveszedelmesebbnek tartott szélsőséges iszlám szervezet, az al-Zarkavi vezette Egység és Szent Háború fegyveresei. A két amerikait néhány napon belül le is fejezték, a brit túsz azonban még él. Legalábbis az al-Dzsazíra arab hírtévé múlt szerdán sugárzott egy, az interneten közzétett videofilmet - egy héten belül a másodikat -, amelyben Bigley Tony Blair miniszterelnök segítségéért könyörgött.

"Tony Blair hazudik. Nem érdekli a sorsom. Olcsó az életem" - panaszkodott Bigley, akinek rokonai is egyre ingerültebben követelnek határozott lépéseket a kabinettől. A kormány viszont azt hangsúlyozza, hogy mindent megtesz a férfi kiszabadításáért, de terroristákkal nem hajlandó alkudozni. Blair ugyanakkor a múlt héten a Munkáspárt kongresszusán arról beszélt, hogy nem tudnak kapcsolatba lépni az emberrablókkal, azok pedig nem keresik velük a kontaktust. "Ha felvennék velünk a kapcsolatot, akkor legalább lenne mire válaszolnunk" - mondta, és szavai akár arra is utalhatnak, hogy mégiscsak lehetne szó bizonyos egyezkedésről, amelyben például szerepet vállalhatnának a nagy-britanniai mohamedánok is. Az ő képviselőik egyébként már megpróbálták latba vetni befolyásukat: a Brit Muszlimok Szövetsége felhívást intézett az emberrablókhoz, a Brit Muszlim Tanács két tagja pedig Irakba utazott, ahol - mint utóbb elmondták - nem találkoztak ugyan a terroristákkal kapcsolatban álló közvetítőkkel, de hiszik, hogy látogatásukkal valamelyest segíthettek a brit túsznak.

Bevetette magát egy másik egyházi férfiú is. Andrew White, a Birmingham melletti Coventry katedrálisának kanonoka, aki hat éven át ideje nagy részét - egy vallásközi megbékélési központ szervezésével - Irakban töltötte, és csak idén augusztusban tért haza, elmondta: kis csapatával több mint 30 emberrablási ügy megoldásában igyekszik segédkezni. Most Bigley kiszabadítását tekintik fő céljuknak, és reményeik szerint Jasszer Arafatot is meg tudják nyerni közvetítőnek - tette hozzá. Elképzelhető azonban, hogy nem lesz szükség a palesztin vezető közreműködésére. Egy kuvaiti lap ugyanis kedden azt írta, hogy Bigleyt fogva tartói tíz napon belül átadhatják egy új fegyveres szervezetnek, amely aztán szabadon engedné. Az értesülés különösen azért figyelemre méltó, mert a lap egy héttel korábban megjósolta az olasz túszok kiszabadulását, amely nemcsak Bigley hozzátartozóiban ébresztett új reményt, hanem azokban is, akik a még augusztusban elrabolt két francia újságíróért aggódnak (lásd Reménytelen futam című írásunkat). Utóbbiak feltehetőleg annak az Iraki Iszlám Hadseregnek a kezén vannak, amely a múlt héten egy energetikai cég 10 munkatársát - hat iraki és két libanoni férfit, valamint két indonéz nőt - is foglyul ejtette, majd az asszonyokat szabadon engedte.

Nem politikai vagy vallási célok, hanem a pénzszerzés szándéka áll az iraki emberrablások legtöbbje mögött - vélik szakértők. Szabah Kadhim, az iraki belügyminisztérium szóvivője például úgy tartja, hogy az esetek 90 százalékában a túszejtők közönséges bűnbandák, amelyek foglyaikat átadják iszlám fegyveres csoportoknak. "Ha három napon belül nem kapnak váltságdíjat, akkor a bűnözők »továbbértékesítik« a túszokat" - mondta egy angol biztonsági szakértő is a Reuters brit hírügynökségnek, amely szerint az emberrablások veszélye az iraki középosztály képviselőit is fenyegeti; több száz orvostól, ismert üzletembertől zsaroltak már ki ilyen módszerrel váltságdíjat, néha akár százezer dollárt is. Az ilyen ügyeket gyakran titokban rendezik, többnyire nagy nyilvánosságot követelnek viszont maguknak azok, akik idegen állampolgárokat rabolnak el. Az Irakban dolgozó külföldiek közül 130-140 ember esett különböző fegyveres csoportok fogságába azóta, hogy tavaly tavasszal lezárult az arab ország elleni nemzetközi hadművelet. A Reuters összesítése szerint jelenleg 36 külföldi van emberrablók kezén, több mint harmincat - amerikai, bolgár, dél-koreai, egyiptomi, libanoni, nepáli, olasz, pakisztáni és török állampolgárokat - pedig kivégeztek, közülük legalább kilencet lefejeztek fogvatartóik. Legutóbb hétfőn közölték, hogy három újabb tússzal végeztek elrablói: egy két évtizede Olaszországban élő iraki állampolgárt és egy török férfit lelőttek, mert kémkedéssel gyanúsították őket, egy iraki mérnököt pedig lefejeztek.

Több esetben a gyilkosság képeit az interneten is közzétették a terroristák, akik egyre nagyobb szakértelemmel használják ki a világháló nyújtotta propagandalehetőségeket. A The Daily Telegraph című londoni napilap szerint eddig 31 különböző szervezet jelentkezett a világhálón azzal, hogy iraki emberrablás, gyilkosság vagy robbantás fűződik a nevéhez. Mindezek közül a legkegyetlenebb az Egység és Szent Háború, amelynek 37 éves vezetőjéről, al-Zarkaviról azt gyanítják, hogy legalább két túsz fejét ő maga vágta le.

"A globalizáció sötét oldala a terrorizmus" - fogalmazott Magnus Ranstorp, a skóciai St. Andrews Egyetem terrorizmust és politikai erőszakot tanulmányozó központjának igazgatója, aki a The Guardian londoni napilapnak kifejtette: az emberrablás a bosszúállás olcsó és hatékony módszere, amely nagyobb félelmet kelt, mint például a robbantásos merényletek. Az átlagember ugyanis könnyebben tudja az áldozat helyébe képzelni magát, a videofilmek, az interneten továbbított szörnyű képek pedig csak erősítik a rettegést, ami újabb és újabb emberrablásokra ösztönzi az elkövetőket. Már csak azért is, mert ezek az akciók olykor elérik a céljukat. Manila például kivonta 51 katonáját Irakból, amikor egy terrorcsoport egy Fülöp-szigeteki teherautó-sofőr meggyilkolásával fenyegetőzött, egy kuvaiti szállítócég félmillió dolláros váltságdíjat fizetett hét elrabolt alkalmazottjáért, egy másik pedig - legalább hét török és két jordániai társasághoz hasonlóan - ilyen fenyegetések hatására kivonult Irakból.

A nyugat-európai lapok egyre gyakrabban feszegetik azt a kérdést, hol a határ, szabad-e hagyni, hogy a terroristák az újságírók szenzációéhségét kihasználva fegyverükké tegyék a sajtót. A The Guardian kommentárja például azt javasolja, hogy a tudósítók mellőzzék az al-Zarkavihoz hasonló terroristák tetteinek hátborzongató részletezését, hagyatkozzanak a puszta tényekre. "Ken Bigley, Tony Blair, a brit közvélemény és a 155 ezer, gyakorlatilag tehetetlen, Irakban állomásozó külföldi katona mind akaratlan szereplői egy gondosan felépített drámának, amelynek nézőközönsége a világ 1,3 milliárd muszlimja" - írta egy másik londoni lap, a The Observer elemzője, aki szerint a gyilkosságok képeinek közzététele nemcsak elrettentő lehet, hanem azokra is nagy hatást gyakorolhat, akik rokonszenveznek a radikális iszlámistákkal. Jellemző, hogy az ilyen felvételeket tartalmazó, másfél dollárért árusított dvd az egyik legkelendőbb termék a bagdadi piacon, az arab országok közvéleménye pedig igencsak megosztott a kérdésben. Miközben muszlim vallástudósok arra figyelmeztetnek, hogy a gerillák beszennyezik az iszlámot, sokan úgy vélik, bármennyire szörnyű a túszok meggyilkolása, ennél is nagyobb tragédia azoknak az ezreknek a halála, akik a nemzetközi hadműveletek kezdete óta vesztették életüket Irakban. Egy, az al-Dzsazíra tévéadó által készített telefonos közvélemény-kutatás például nemrég arról tanúskodott, hogy a nézők 93 százaléka egyetért az emberrablásokkal.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Monitor

Reménytelen futam

Christian Chesnot, a Radio France Internationale közszolgálati rádió munkatársa és Georges Malbrunot, a Le Figaro...

Hadházyt igencsak kiakasztotta, ahogy Tiborcz életmentő készüléket adományoz a SOTE-nak

Hadházyt igencsak kiakasztotta, ahogy Tiborcz életmentő készüléket adományoz a SOTE-nak

Több százezren tüntettek békésen Hongkongban

Több százezren tüntettek békésen Hongkongban

Békés átmenet jöhet Szudánban

Békés átmenet jöhet Szudánban

Orbán Viktor is alig talál szavakat arra, amit az alkotmányos jogállammal művel

Orbán Viktor is alig talál szavakat arra, amit az alkotmányos jogállammal művel

Gulyás Gergely: „Az MSZP már nincs a pályán”

Gulyás Gergely: „Az MSZP már nincs a pályán”

125 embert igazoltattak a rendőrök egy angyalföldi illegális gyorsulási versenyen

125 embert igazoltattak a rendőrök egy angyalföldi illegális gyorsulási versenyen