Januárban indul Szlovákiában az egészségügyi reform, amely részben piaci alapokra helyezi mind a finanszírozást, mind pedig az ellátó intézmények működését. Megszűnik a veszteségeseknek dobott állami mentőöv, a rosszul gazdálkodók "elsüllyedhetnek".

Elfordítottuk a jéghegy felé rohanó Titanicot - jelentette ki Rudolf Zajac szlovák egészségügyi miniszter, miután szeptember végén, kétnapos vita után a pozsonyi parlament jóváhagyta reformcsomagjának mind a hat törvényét. A láthatóan a végsőkig kimerült Zajac ezután hamarosan el is tűnt a kamerák elől. Teljesítménye azért is figyelemre méltó, mert a jobbközép koalíció 2003 óta kisebbségben kormányoz, így a függetlenek voksait is meg kellett szereznie. Az egészségügyet új pályára állító törvényjavaslattal még egy ellenzéki honatya is egyetértett - igaz, a renitens Bohumil Hanzel azonnal kívül találta magát pártja, a baloldali-nacionalista Smer sorain, az ellenzék vezére pedig azt kérte az államelnöktől, hogy az alkotmányra hivatkozva vétózza meg a parlamenti döntést.

Zajac a parlamenti támogatás fejében csak néhány kisebb módosításba egyezett bele, az alapelvek érintetlenül maradtak. A legelszántabban azért harcolt, hogy az egészségbiztosítók és a még mindig állami kézben lévő kórházak részvénytársasággá alakuljanak. Az öt és fél milliós lakosságú Szlovákiában már most is öt egészségbiztosító működik, közülük csak kettő állami tulajdonú. A piac 80 százalékát a kezében tartó, az egykori Állami Egészségbiztosítóból született Általános Egészségbiztosító működéséért az állam pénzügyi garanciát vállalt, így annak veszteségeit évek óta - soha vissza nem térített - költségvetési hitelekkel csökkentik. Eddig a többi biztosítónak sem kellett tartania a jövőtől, az állami kórházakkal egyetemben élvezett úgynevezett közszolgálati státusuk mentesítette őket a bírósági végrehajtás vagy a csődtörvény hatálya alól. E helyzet megszüntetése érdekében ragaszkodott Zajac a részvénytársasági formához, mert így a kereskedelmi törvénykönyv hatálya alá kerülve a lehető leghatékonyabb gazdálkodást kell folytatniuk, a vállalkozások nyereségét pedig teljes egészében vissza kell majd forgatni az egészségügyi ellátás javításába. A kötelező egészségbiztosítást nyújtó biztosítók a díj 95 százalékát egy közös alapba fizetik majd be, amelyet az ügyfélstruktúra alapján újraosztanak közöttük. A legtöbbet a 70 éves férfi biztosítottak "érik" majd, a legkevesebbet a 20 éves férfiak. Ha az egészségbiztosítók valamelyike nem lesz képes beszedni a neki járó díjat, a tartalékból kell fedeznie a befizetést a közös alapba.

A reform hívei szerint ezzel ki lehet küszöbölni a veszteségek fő forrásait, a hozzá nem értő menedzsmentet, az adósságok ellenőrizetlen halmozását, valamint a kötelezettségek teljesítésének elhanyagolását. Minderre egyébként egy újonnan alakuló hatósági felügyelet is odafigyel majd. Az a kórház vagy biztosító, amelyik nem tud megfelelő számú pácienst szerezni, ezentúl nem számíthat adósságelengedésre, és lehúzhatja a rolót. Az egészségbiztosítók a reform készítői szerint versenyezni fognak az ügyfelekért, a biztosítottak pedig azt választják majd, amelyik színvonalasabb szolgáltatást nyújt.

A sürgősségi betegellátást érintő változtatásokról nem volt vita: kimondták, olyan mentőhálózat kell, amely az ország több mint 90 százalékán 15 percen belül garantálja a rohamkocsi megérkezését. Minden 25 ezer lakosnak biztosítani kell egy rohamkocsit, és a szolgáltatókat megbüntetik, ha a riasztást követően egy percen belül nem indulnak útnak. A nem sürgősségi betegszállítás már két éve - a korábbi reformok eredményeként - magánkézben van, ám amióta kilométerenként két korona a páciensek "önrésze", jelentősen csökkent a kereslet e szolgáltatás iránt. Zajac igyekezett a megelőzést jutalmazni: aki évente egyszer felkeresi a fogorvosát, annak továbbra is a jelenlegi, részben térített árat kell fizetnie a kezelésekért, ám ha elmulasztja a szűrést, a teljes költséget a számlájára írják.

A legnagyobb viták a térítésmentes gyógyítás megszüntetését kísérték. A társadalombiztosítás lajstromában felsorolt kilencezer különböző betegség kétharmadának - idetartoznak a krónikus bajok és az eleve drágább kezelést igénylő esetek - gyógyítását továbbra is az egészségbiztosítás fedezi. A többi esetben viszont fizetniük kell - a költségek egy részét vagy egészét - a pácienseknek. A térítésmentes ellátásra jogosító bajok listájának "felhígítását" sikerült megakadályoznia Zajacnak: minden olyan ellenzéki indítványt leszavaztak, amely a lista fennmaradó részét is beemelte volna az ingyenes körbe. A térítések mértékét kormányrendelet fogja szabályozni, feltehetően annak függvényében, hogy mekkora hiánnyal küszködik az egészségügy. A kormánypárti egészségpolitikusok egyébként nem hagytak kétséget afelől, hogy ez a rendelet a 2006-os választások előtt már nem készül el. Továbbra is érvényben marad viszont a reform előszeleként másfél évvel ezelőtt bevezetett copayment-rendszer, vagyis minden egyes orvosi vizitért 20 koronát és minden kórházban töltött napért - étkezési hozzájárulás címén - 50 koronát kell fizetni.

Az eddigi megszorítások és adósságelengedési programok ellenére továbbra is veszteséges egészségügyi rendszert azért a jövő évtől sem hagyják kiegészítő források nélkül. A veszteséges vállalkozók például, akik ma havonta háromezer koronás kivetési alap után fizetik a minden munkavállalóra kötelező 14 százalékos egészségbiztosítási díjat, ezt a jövő év elejétől a minimálbérnek megfelelő összeg - jelenleg 6500 korona - alapján kényszerülnek megtenni. A magas keresetűek is többet fognak fizetni. (A bruttó kereset 10 százalékát a munkaadó, 4 százalékát a munkavállaló fizeti.) Míg jelenleg a legmagasabb kivetési alap 32 ezer korona, ez a jövő év elejétől 45 ezer koronára emelkedik. Ezzel a két intézkedéssel kétmilliárd koronával növekszik az egészségbiztosítók bevétele. Ilyen szempontból az állam is megemberelte magát. Az egészségügy veszteségének egyik oka, hogy az állam az általa biztosítottak, a gyermekek és a nyugdíjasok után évek óta nagyon alacsony biztosítást fizet. Az új jogszabályok szerint ezentúl a költségvetés mindig az átlagbér 4 százalékának megfelelő biztosítást köteles fizetni az inaktív polgárok után, ami jövőre a jelenlegi 18,6 milliárd korona helyett 21 milliárd korona befizetését jelenti majd. Amikor viszont a kormánypárti Kereszténydemokrata Mozgalom javaslatára majdnem jóváhagyták az újabb 5 milliárd koronányi többletforrással kecsegtető 5 százalékos arányt, maga Zajac kérte a parlamenti képviselőket, hogy mérsékeljék az állami költségvetést terhelő osztogatást.

A parlamenti jóváhagyás azonban még nem tett pontot a szlovák egészségügyi reform végére. Az orvosi kamara továbbra is hangosan tiltakozik, vezetői szerint az új rendszer több pontja végrehajthatatlan. Zajac szerint viszont a vezetés egyszerűen politizál, ezért ő maga látványosan ki is lépett a szervezetből. Ugyanakkor a kamara felmérése szerint, bár a lakosság 70 százaléka időszerűnek tartja az egészségügy reformját, 35 százalékuk hallani sem akar az ellátás térítésessé tételéről, 44 százalékuk fizetne, de nincs rá pénze, 16 százalékuk pedig akkor fizetne, ha az eddiginél jobb ellátást kapna. Az egészségügyi minisztérium felméréséből viszont az derült ki, hogy a válaszadók 27,7 százaléka kifejezetten támogatja a reformot, és csak 26,5 százalék vélekedik úgy, hogy amiatt a helyzet még a mostaninál is rosszabb lesz.

TUBA LAJOS / POZSONY

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Emberek haltak meg a szélviharban az Egyesült Államokban

Emberek haltak meg a szélviharban az Egyesült Államokban

Horgas Eszter: Harminc százalékkal nagyobb a tüdőm, mint az átlagembernek

Horgas Eszter: Harminc százalékkal nagyobb a tüdőm, mint az átlagembernek

Elvitték a több mint négymilliárdos lottónyereményt

Elvitték a több mint négymilliárdos lottónyereményt

Marad a szép idő, bár az éjszaka felhős lehet

Marad a szép idő, bár az éjszaka felhős lehet

400 millió jegykiadókra

400 millió jegykiadókra

A Dacia állva hagyta vetélytársait Európában

A Dacia állva hagyta vetélytársait Európában