Mindenki fizessen-e, s ha igen, akkor egyformán, vagy ki-ki jövedelme szerint? - erről vitáznak a német betegbiztosítási rendszert megújítani próbáló bal- és jobboldali pártok, miközben a pácienseknek már a rendelő felkeresése is bosszúságot okozhat.

Bemegy a skizofrén a rendelőbe. Doktor úr, úgy érzem, megkettőződött a személyiségem - panaszkodik. Na, akkor először is a szokásos tíz helyett fizessen húsz euró rendelési díjat - csap le rá az orvos, és a berlini "Sündikat" kabaré előadásain estéről estére biztosan ül a poén. Kevés hálásabb téma van mostanában Németországban, mint az egészségügy és általában a szociális ellátások rendszerének kifigurázása.

Az évtizedeken keresztül jól, sőt a keletről jött megfigyelő szemével nézve mesébe illően működő gépezet ugyanis akadozik. Ennek közvetlen oka, hogy a kötelező egészségbiztosítási rendszerbe befizetett járulékok összege és ezen keresztül a betegpénztárak költségvetése az utóbbi években rendre elmaradt az orvosok, kórházak, patikák által benyújtott számlák összegétől. Első lépésben tehát valamiféle tűzoltásra volt szükség: emelték a gyógyszerek térítési díját, kivették a betegbiztosításból a táppénzt, döntöttek arról, hogy külön biztosítást kell kötni a fogászati ellátásra (HVG, 2003. augusztus 2.). Ennek a csomagnak a része az a bizonyos tízeurós "rendelői díj" is, amit ez év eleje óta minden betegnek fizetnie kell, amikor az adott negyedévben először fordul orvoshoz.

Arra jók voltak a szigorítások, hogy valamelyest csökkentsék az orvoshoz járási kedvet, de az alapproblémát nem oldották meg. Azt ugyanis, hogy a járulékbevételek és a kiadások egyensúlya azért került veszélybe, mert évek óta csökken a befizetők száma - a munkanélküliség következtében. Az október eleji adatok szerint 4,257 millióan voltak állás nélkül, ez 10 és fél százalékos mutatónak felel meg, és mint elemzők rámutatnak, a német újraegyesítés óta nem volt ilyen rossz a foglalkoztatáspolitikai helyzet. Aminek viszont elsősorban abban látják az okát, hogy a német munkaerő drága, s az egyébként is magas munkabérre rakódó járulékos költségek még drágábbá teszik. Ilyen költségtényező egyebek között az átlagosan 14 százalékos betegbiztosítási járulék, amit viszont nem lehet tovább emelni, mert akkor tovább drágítaná a munkaerőt.

És itt be is zárul a kör. Amelyből ki kellene törni - hacsak nem akarják meghagyni a témát a politikai kabarék egyre keserűbb poénjai számára. A szociáldemokrata-zöld kormánykoalíció - amellett, hogy megpróbálja úgy-ahogy működtetni a mai rendszert - a biztosítás kiterjesztésével szeretné megoldani a kérdést. Ma ugyanis csak a bérből és fizetésből élők számára kötelező a háromszáznál is több, úgynevezett "törvényes", állami felügyelettel működő betegbiztosítási pénztár valamelyikébe belépni. Nekik is csak addig, amíg éves jövedelmük meg nem halad egy bizonyos szintet - ez az idén 41 850 euró -, utána választhatják valamelyik magánbiztosítót. Egyáltalán nem kötelező viszont a betegpénztári tagság az önálló foglalkozásúak, valamint az állam szolgálatában álló hivatalnokok számára. Az előbbiek szabadon dönthetnek biztosításukról, az utóbbiakról pedig az állam közvetlenül gondoskodik: ha betegek, a kezelési költség nagyobbik hányadát az állam állja.

A kormánykoalíció oldalán kirajzolódó elképzelések szerint mindenkit egy hajóba ültetnének: az új rendszer neve polgári biztosítás lenne, s abba mindenki - és főleg minden jövedelme után - arányosan fizetne be. Tehát nem csupán a munkabér egy bizonyos százalékát, hanem a tőkejövedelmeket, a lakásbérbeadásból származó bevételeket is terhelné az egészségbiztosítási járulék, s megszűnne a hivatalnokok nemfizetési privilégiuma is. A koncepció - mely mellett legutóbb a kisebbik kormánypárt, a zöldek kongresszusa végleg letette a garast - megmaradna azonban a szolidaritási elv alapján, vagyis mindenki anyagi lehetőségeivel arányosan vállalna részt az egészségügy fenntartásában. Ráadásul a bázis szélesítése esetleg azt is lehetővé tenné, hogy csökkentsék a járulékkulcsot.

Radikálisan szakítana viszont az eddigi rendszerrel az ellenzék. Az előbb említett ördögi körből való kitörés érdekében teljesen elválasztanák a betegbiztosítást a munkajövedelmektől. Fejkvótát vezetnének be, amit mindenki azonos összegben lenne köteles fizetni, teljesen függetlenül a jövedelmétől. A kereszténydemokraták (CDU) elvben már korábban elkötelezték magukat e módszer mellett, ami a bérterhek könnyítése révén reményeik szerint jelentős lökést adhatna a munkaerőpiacnak. Hogy ez tényleg így lenne-e, ha mindenki egységesen havi 180 eurót (gyerekek után 90 eurót) fizetne be a kasszába, függetlenül attól, hogy ezer vagy tízezer euró-e a havi jövedelme, az nem biztos - az viszont igen, hogy a koncepcióval szemben még ellenzéki oldalon is komoly az ellenállás. A kisebbik uniópárt, a bajor keresztényszociális unió (CSU) számára ugyanis szentírás, hogy akinek a válla többet bír, az többet is vállaljon. Így, bár a CDU-elképzelésekben is helyet kap bizonyos szociális kiegyenlítés (akit a fejkvóta éves jövedelmének 12 százalékánál nagyobb mértékben terhelne, az az adórendszeren keresztül kaphatna kompenzációt), a CSU ragaszkodik a jövedelemfüggő biztosítási rendszer fenntartásához.

Az ellenzéki oldal megosztottsága persze áldás a kormánykoalíciónak: lám, a másik oldal nem tud megegyezni. Ezzel az érveléssel szerelhetik le azokat, akik morognak a tízeurós rendelői díj miatt. Amit egyébként kíméletlenül beszednek, mégpedig mindenkitől. Nem áll módjában elvégezni a kért vizsgálatot, közölte a minap egy orvos egy uniós polgárral, akinek a biztosítása - legalábbis az orvos szerint - erre nem terjedt ki. A rendelőbe való belépés pillanatában kasszírozott tíz eurót azonban ez után a kurta, csupán a papírokra kiterjedő "vizsgálat" után sem volt hajlandó visszaadni.

WEYER BÉLA / BERLIN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Videó: Lópici Gáspár a HVG mellett

Videó: Lópici Gáspár a HVG mellett

Amerika komoly szankciókat vezetett be Kuba, Nicaragua és Venezuela ellen

Amerika komoly szankciókat vezetett be Kuba, Nicaragua és Venezuela ellen

Mégsem szűnik meg az ExperiDance

Mégsem szűnik meg az ExperiDance

Villám csapott az Akropoliszba, négyen megsérültek

Villám csapott az Akropoliszba, négyen megsérültek

Gulyás Gergely: Ha Orbán magánrepülővel utazik, azért fizet is

Gulyás Gergely: Ha Orbán magánrepülővel utazik, azért fizet is

Bekeményített a Facebook: sorra törli a brit szélsőjobbosokat az oldalról

Bekeményített a Facebook: sorra törli a brit szélsőjobbosokat az oldalról