Kéretlenül kerülgeti az angol Manchester Unitedot egy amerikai milliárdos, Malcolm Glazer, akit a csapat szurkolói a pokolba kívánnak. Attól tartanak ugyanis, hogy a tulajdonlásért kialakuló küzdelem nem a trófeákért, hanem a nyereségért folyik.

Három tucat fanatikus szurkoló zavarta meg a Manchester United (MU) angol futballklub tartalékcsapatának múlt csütörtöki mérkőzését; a pályára berontó drukkerek "Nem eladó" feliratú transzparenst feszítettek ki. Három nappal korábban ismeretlen vandálok vörös festékkel öntötték le az egyesület ügyvédjének és a klubot irányító igazgatótanács tagjának, Maurice Watkinsnak a házát és két luxusautóját. Mindkét tiltakozó akciónak ugyanaz a gyökere: megakadályozni, hogy a vörös ördögöknek becézett MU-t megvegye az amerikai Malcolm Glazer, aki a londoni értéktőzsdéhez - ahol az egyesületet jegyzik - múlt hétfőn eljuttatott hivatalos értesítése szerint érdeklődést mutat a felvásárlás iránt.

A szurkolók 1999-ben már megakadályozták, hogy Rupert Murdoch médiacézár a birodalmába illessze az angol futball legdrágábbnak tartott ékkövét. Panaszukra a brit kereskedelmi és ipari minisztérium megvétózta, hogy az angol bajnokság elitje, a Premier Liga közvetítési jogait birtokló BSkyB tévétársaság megvegye a legtöbb nézőt vonzó fociklubot (HVG, 1999. április 17.). Ezúttal viszont erre nem lesz módja, hiszen kizárt a hasonló érdekütközés: Glazer amerikai magánszemély, akinek semmilyen nagy-britanniai médiaérdekeltsége nincs.

A MU rajongói ezért gyorsan saját tervet dolgoztak ki. A legaktívabb szurkolókat tömörítő Shareholders United szeretné jelenleg 1,4 százalékos részesedését legalább 10 százalékra emelni, amihez a többi 37 ezer, együttesen 17 százalékos pakettet képviselő kisrészvényes közül akarnak elég embert megnyerni. A határ jelentőségét az adja, hogy a szabályok értelmében a MU-t birtokló részvénytársaságot felvásárlással, 75 százalékos többség birtokában ki lehet ugyan vezetni a tőzsdéről, de ha megmarad egy legalább 10 százalékot képviselő kistulajdonosi kör, akkor a mérleget és a pénzügyi tranzakciókat kötelező nyilvánosságra hozni.

A patinás klub jövőjét féltők ugyanis attól tartanak, hogy a labdarúgás iránt vajmi kevés érdeklődést mutató Glazert - aki soha nem járt az egyesület stadionjában, az Old Traffordban, a csapatot pedig idén nyáron látta először játszani, amikor az amerikai "vajaskenyér-túrán" volt - csupán pénzügyi befektetőként érdekli a klub, amelyből birtokon belül kerülve igyekszik majd minél több pénzt kisajtolni, akár az eredményesség kárára is. Aggodalmukat növeli, hogy Glazer aligha rendelkezik a becslésekben 800 millió fontra tett vételárral, ezért a pletykák szerint magántőke-befektetőket vonna be, akiket egy idő után szintén nem a pályán mutatott játék, hanem a minél hangosabban csilingelő kassza érdekelne.

Példaként a Tampa Bay Buccaneers amerikaifutball-csapatot hozzák föl, amelyet 1995-ben 190 millió dollárért vásárolt meg Glazer, aki apja 15 évesen megörökölt óraüzeméből évtizedekig tartó akvizíciókkal építette ki a bevásárlóközpontoktól az élelmiszer-feldolgozókig terjedő konglomerátumát, amelynek központi cége az annak idején még George Bush volt amerikai elnök által, olajcégként alapított Zapata nevű vállalat. Glazer megérkeztét követően azonnal fölemelte a belépőjegyek árát, majd a tampai önkormányzatból azzal zsarolta ki egy új stadion felépítését, hogy ha ezt nem teszik meg, máshová költözteti a csapatot. A Tampa Bay Buccaneers 2003-ban megnyerte ugyan az amerikaifutball-döntőt, a Super Bowlt, ám az idei szezont gyalázatosan rosszul kezdte, szurkolóinak egy része szerint azért, mert Glazer - miközben a csapat értékét 780 millió dollárra srófolta fel - sajnálta a pénzt az új igazolásokra.

A Forbes amerikai gazdasági magazin legutóbbi listáján kerek egymilliárd dolláros vagyonával az USA 278. leggazdagabb embereként szereplő Glazer apró lépésekkel cserkészte be a MU-t. Az utóbbi másfél évben kisebb-nagyobb paketteket megvéve a részvények 19,17 százalékát szerezte meg, és a brit sajtón végigsöprő értesülések szerint most látta elérkezettnek az időt arra, hogy a JP Morgan Chase amerikai bankházat megbízza, puhatolózzon a felvásárlás lehetősége iránt.

A sikerhez szüksége van a részvénytársaság legnagyobb, 28,89 százalékos csomagjára - 30 százalék fölött az összes papírra ajánlatot kell tenni -, amelynek birtokosa a The Cubic Expression Company befektetési társaság, ennek tulajdonosa pedig két ír multimilliomos, akik azt követően vásárolták be magukat a klubba, hogy Murdoch bekebelezési kísérlete megbukott. Őket sem lehet azonban szakmai befektetőnek nevezni, hiszen sem John Magnier, sem pedig a leginkább a keresztnevei kezdőbetűiről ismert JP McManus nem tartoznak azok közé, akik fordulóról fordulóra a dísztribünön ülnek. Mindketten a lótenyésztésnek és -versenyzésnek köszönhetik egyenként több százmillió fontos vagyonukat, és - bár Glazer kísérletét nem kommentálják - a brit sajtó értesülései szerint csinos haszonnal szívesen kiszállnának a MU-ból.

A szurkolók megpuhításában kulcsszerepet játszhat a vezetőedző Sir Alex Ferguson, akinek 1986 óta tartó irányítása alatt aranykorát éli az 1878-ban még Newton Heath LYR (Lancashire and Yorkshire Railway) néven alapított klub. Az éppen futballsikerei okán lovaggá ütött skót Ferguson vezetésével a MU nyolc angol bajnoki címet nyert, 1999-ben pedig a Bajnokok Ligájában (BL) is diadalmaskodott, a döntőben legyőzve a már ünneplő német Bayern Münchent. Glazer állítólag az eddiginél nagyobb befolyást - és talán igazgatótanácsi tagságot is - ígér Fergusonnak, akinek az ír főtulajdonosokkal korántsem felhőtlen a viszonya: Magnierrel vitába keveredett a Gibraltár Sziklája nevű díjnyertes versenyló becslések szerint akár 220 millió fontot is érő fedeztetési jogairól, és a perpatvar során kiderült, hogy fia bennfentes játékosügynökként szépen keresett a MU tranzakcióin.

A MU körüli hercehurca elég rosszkor jött a klubnak, hiszen a pályán és azon kívül is erősödő versennyel kell szembenéznie. Mert bár megszerezték a legígéretesebb angol tehetségnek tartott - első BL-mérkőzésén mesterhármassal parádézó - Wayne Rooneyt, ám az érte az Evertonnak kifizetett 27 millió fonttal ki is merült az átigazolási kassza erre az idényre. Eközben a komoly riválissá felnőtt Chelsea mögött ott áll feneketlennek tűnő pénztárcájával az orosz Roman Abramovics (HVG, 2003. július 12.), míg a tavalyi bajnokságot megnyerő - és lapzártánkig rekordnak számító 48 mérkőzésen egyfolytában veretlen - Arsenal éppen a múlt héten kötött példátlanul gazdag szponzori megállapodást.

Az ágyúsokként is ismert észak-londoni klub százmillió fontot érő szerződést kötött a dubai székhelyű Emirates Airlines légitársasággal - a Chelsea jelenlegi mezszponzorával -, amelynek nevét viseli majd a pénz fejében az Arsenal új stadionja. A 2006-ra felépíteni tervezett, 60 ezer férőhelyes aréna összesen 357 millió fontba kerül majd, és a 2006-2007-es szezon kezdetére készül el. A stadion és a bőkezű szponzor révén azt reméli az Arsenal, hogy pénzügyi tekintetben is egy szintre kerül a MU-val, a játékban ugyanis már jelenleg is az észak-angliai csapat riválisa: 1996 óta - amikor a francia Arséne Wenger átvette a vezetőedzői posztot - a manchesteriek bajnoki dominanciáját csak ők tudták megtörni, eddig háromszor.

NAGY GÁBOR

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Monitor

Fradi-pénz az ablakban

Szerencsés esetben mintegy 100 millió forint pluszbevételt hozhatott volna a konyhára, hogy a Ferencvárosi Torna Club...

Ezt a születésnapi köszöntést, amíg él, emlegetni fogja a tűzoltó

Ezt a születésnapi köszöntést, amíg él, emlegetni fogja a tűzoltó

Ne szomorkodjon a rossz idő miatt, a szomszédban havazik

Ne szomorkodjon a rossz idő miatt, a szomszédban havazik

Olcsó, de erős: itt a Lenovo új csúcsmobilja, a Z6 Pro

Olcsó, de erős: itt a Lenovo új csúcsmobilja, a Z6 Pro

Csődbe ment az egyik mobilgyártó

Csődbe ment az egyik mobilgyártó

Háromból két motor lopott volt egy román autós szállítmányában

Háromból két motor lopott volt egy román autós szállítmányában

Harminc év börtönt kapott a bolgár újságírógyilkos

Harminc év börtönt kapott a bolgár újságírógyilkos